AdvertisementAdvertisement

“Az álom királyi út a tudattalanba” – Interjú Nógrádi Csillával, az Álomnapló című könyv szerzőjével

Szerző: | 2020. 07. 16. |

Az álmainkban megjelenő eseményeket, karaktereket vagy tárgyakat sokszor szimbólumoknak tekintjük, melyek üzenni akarnak valamit. Gyakran érezzük, hogy jó lenne megérteni egy-egy álom jelentését, főképp, ha visszatérő álmaink is vannak. A nehezebb időszakaink rémálmaitól pedig szívesen megszabadulnánk, hiszen utólag is fájdalmas érzéseket kelthetnek bennünk. Az álmaink üzenetéről, azok lelki egészségünkre gyakorolt hatásairól beszélgettünk az Álomnapló című könyv szerzőjével, Nógrádi Csilla klinikai szakpszichológussal.

álom

Mióta foglalkozik az emberiség az álmokkal?

Már a Bibliában is találkozunk az álmok jelentőségével. Elsősorban jövendölések forrásaként tekintettek rá ebben az időszakban, úgy gondolták, az álom valójában Isten üzenete, egyfajta kinyilatkoztatás. Az ókori gondolkodók pedig úgy tartották, hogy az álom a lélek testen kívüli utazása. Idővel aztán a pszichés funkcióját is elkezdték kutatni: eleinte az elmebaj állapotához hasonlították, mondván, az álommunka során az öntudat felfüggeszti magát.

Ez részben igaz, ugyanis az álomképekben a személyiség képlékennyé válik, és legtöbbször zavarosak, látszólag összefüggés nélküliek  a történetek. Az álmok világában szó szerint bármi megtörténhet: érzelmileg is bármit átélhetünk, a vágyaink is szabadon áramolhatnak. Végül a tudomány ráébredt, hogy nem kell logikát keresni az álomképekben, ugyanis azok inkább asszociatív alapon működnek.

Ezek szerint az álmaink a tudattalanunk irányába mutatnak?

Éppen ezt állította Sigmund Freud is, az ő megfogalmazásában az álom királyi út a tudattalanba, ahol a belső mentális folyamataink érhetők tetten. Amikor álmodunk, valójában át is dolgozzuk a bennünket ért hatásokat, érzéseket, élményeket.

Az Álomnapló című könyv az ún. Gestalt, vagyis az alaklélektani pszichológia megközelítését is alkalmazza, amely úgy határozza meg az álmokat, mint a személyiség különböző részeinek megnyilvánulását. Vagyis az álom minden szereplője a saját személyiségünk egy-egy részét fejezi ki.

Nemcsak a szereplőkre igaz ez, hanem az álmokban megjelenő tárgyakra is. A Gestalt a humanisztikus pszichológia ága, aminek azért is van jelentősége, mert itt maga az ember került a fókuszba, tehát eleve egy olyan gondolkodásmódot alkalmaz, amely az ember egyediségét alapvetőnek tekinti. A Gestalt-alapelvek szerint az álommunka nemcsak egy pszichés átdolgozó folyamat, hanem megmutatja azt az egyedi, és csak ránk jellemző látásmódot, amivel a világot és önmagunkat értékeljük.

Vagyis az álombeli történések, képek valójában a bensőnk üzenetei?

Szimbólumok formájában, igen.

Mindaz a jelentéssel teli tartalom, ami az álmaimban megjelenik, valójában út lehet a jobb önismerethez, ha megtanulom értelmezni a saját jelképrendszeremet. Ehhez támpontot adhatnak az egyetemes szimbólumok, azonban az egyéni jelentések mindezt felülírják.

Például egy kliensem, aki daganatos betegségben szenvedett már hosszabb ideje, azt álmodta, hogy tekergő kígyók százai menekültek a lábai elől. Nagyon megviselte az álom, mivel viszolygott ezektől az állatoktól, és rossz előérzete lett a betegségével kapcsolatban is. Ahogy beszélgetni kezdtünk róla, kiderült, hogy az álom bármennyire felkavaró volt, valójában a gyógyulás folyamatát mutatta meg. A félelmet jelképező menekülő hüllők a szervezetből kiürülő és távozó, elhalt rákos sejtek megtestesülései voltak. Figyelembe vettük azt is, mit jelképez a kígyó az egyetemes szimbólumrendszerben. Bizonyára sokaknak ismerős a patikák logójában lévő kígyó-ábrázolás: ez az állat a vedlésével a megújulást, a gyógyulást jelképezi.

A közös gondolkodásunk végén már mindketten úgy láttuk, hogy ez az álom biztató jelnek tűnik inkább. A valóság hamarosan igazolta a feltételezésünket, ugyanis nem sokkal később megérkezett az utolsó vizsgálatának az eredménye, amely daganatmentes állapotot mutatott. Ebből is látható, hogy mennyire összetett lehet egy-egy álom, a megfelelő megközelítéssel pedig megérthetjük a tudattalan képi üzenetét.

Nógrádi Csilla, klinikai szakpszichológus

Egy rémálom tényleg nagyon megviselheti az embert, ezek miből jönnek létre? A félelmeink mutatkoznak meg így?

A rémálmok sokszor valóban félelmekből, elfojtásokból fakadnak. De előfordulhat, hogy valamilyen testi tünet mutatkozik meg így. Ha fájdalmunk van, vagy betegek vagyunk, rendszerint sokkal kevésbé alszunk nyugodtan. Persze a rémálmokban is alkalmazható a Gestalt-álomfejtés megközelítési módja: olyan érzelemmel vagy személyiségrészeimmel szembesülök ekkor, amit korábban az egóm megvédése miatt elfojtottam.

Az Álomnapló című könyv valóban egy napló, számos segítő kérdéssel, támpontokkal, olvasmányokkal. Miért érdemes naplót vezetni az álmainkról?

Az álmok sajátossága, hogy az ébredés után hamar feledésbe merülnek. Rendszerint csak azokra emlékszünk, amelyek érzelmileg erősen megérintettek bennünket.

Az álombeli érzelmeknek is komoly jelentőségük van, ha az érzés ébredés után is megmarad, az segíthet visszafejteni, hogy valójában mi az, ami mélyen foglalkoztat, csak eddig nem vált tudatossá. Persze az álmunkban megélt események sem véletlenek, olyasmikhez kapcsolódnak, amik jelentőséggel bírnak az életünkben.

Olykor a tudatosságunk által elfogadhatatlan vágyunk vagy gondolatunk az ellenkező értelemben jelenik meg az álomban, melynek célja az érzelmi tehermentesítés.

Bizonyára van jelentéstartalmuk a visszatérő álmoknak is. Addig térhetnek vissza, ameddig nem találjuk meg az üzenetüket?

Megfigyelésem szerint a visszatérő álmok olyan problematikára utalnak, amire még nem ébredtünk rá, pedig bennünk vannak. Sokszor elakadásokat mutatnak: megoldatlan fejlődési kríziseket. És valóban addig jelen lesznek, ameddig fel nem oldjuk az adott elakadást.

Fontos, hogy ne ijedjünk meg semmilyen álomtól, mert a mentális feldolgozást és regenerálódást segítik. Például ilyen, amikor álmunkban egy traumát újraélünk, és közben feldolgozzuk. Vannak a testi állapotokat jelző álomképek is, ezek akár egy még tünetmentes, de kialakulóban lévő betegségre is figyelmeztethetik az álmodót.

A könyvében két nagyobb álomtípust is megkülönböztet: a hétköznapi és a nagy álmokat.

A hétköznapi álmok közé tartoznak a testi folyamatok kifejeződései, az erotikus álmok, vagy a konfliktust feldolgozó álmok, melyekben nem ritkán megjelenik egyfajta belső feszültség. Ide tartoznak még az élményeket vagy érzéseket feldolgozó, és az emlékeztető álmok. A másik csoport az úgynevezett nagy álmok, ezek között olyanokat is találhatunk, amelyek mintegy megjósolnak, előre vetítenek bizonyos életeseményeket, vagy akár kollektív történéseket, ugyanis a világban zajló folyamatok az egyénre is hatással vannak.

Előfordulnak olyan álmok is, melyek a kreativitást segítik, éppen azért, mert annyira más természetű az álombeli gondolkodás, így az új asszociációk révén új megvilágításba kerülhet sok minden. Erre jó példa Paul McCartney álma, amelyből a hatvanas évek egyik legszebb dalát írta. Egy problémákkal terhes életszakaszában sokat aggodalmaskodott. Éjjel a rég elhunyt, imádott édesanyja jött el hozzá álmában, és csak annyit súgott fiának: „Let it be” – hadd legyen! Paul reggel leült zongorájához, és megírta azt a Beatles számot, amit a mai napig szinte az egész világ ismer.

Vannak, akik kerek történeteket álmodnak, mások pedig rendre összevisszaságokat élnek át az álmaik során. Mitől függ, hogy melyik csoportba tartozunk?

Részben a személyiségtípusok határozzák meg, hogy valakinek inkább logikus vagy bizarr álmai vannak. Számít, hogy mennyire vagyunk alapvetően racionálisak vagy inkább művészi beállítódásúak. Az utóbbi időben rendkívül racionálisak lettünk, és szinte félünk azoktól a dolgoktól, amelyeket a hétköznapi logikával nem tudunk megközelíteni, értelmezni, pedig az álommunkában egyszerűen csak más logikai elvek érvényesülnek. Mindenképp érdemes megfigyelni az álmainkat, mert általuk többet megtudhatunk önmagunkról.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Tóth Zsófia
Elsősorban rádiós szerkesztő, hírolvasó, bemondó, műsorvezető. Legszívesebben pszichológiai témákkal foglalkozik. Szeret beszélgetni, kérdezni pedig különösen.

Pin It on Pinterest

Share This