„Fogalmam sincs, miről beszélsz, aludtam” – Az alvajárás háttere és kezelése

Szerző: | 2021. 03. 19. |

Ha először találkozunk alvajáró családtagunkkal az étkezőben, akár észre sem vesszük, hogy nincs ébren. Lehet, hogy önt magának egy pohár vizet, ránk néz, majd visszasétál a szobába, és esetleg válaszol is egy egyszerű kérdésünkre. A reggelizőasztalnál azonban értetlenül pislog, ha megkérdezzük, megszomjazott-e az éjszaka. Az alvajárás gyermekeknél és felnőtteknél eltérő okokra vezethető vissza, és bár eredményezhet mulatságos szituációkat, akár pszichológiai vagy egészségügyi problémák jele is lehet. Mi is valójában az alvajárás, miért jelentkezik, és mit tehetünk a kialakuló helyzetek kezelése?

alvajárás

Az alvajárás az alvászavarok úgynevezett ébredési zavarai közé tartozik. Az alvajáró az ébrenlétre jellemző cselekvéseket hajt végre, például felül az ágyában, felkel és járkál a szobában vagy a lakásban, de akár ennél komplexebb cselekvéssorokat is végrehajthat. Végül visszatér az ágyába, és ébredés után nincs emléke a történtekről. A tudattalan tevékenykedésből fakadóan együtt járhat éjszakai felrettenéssel, alvás közbeni beszéddel és a zavart ébredéssel, és akár balesetek forrása is lehet.

Mikor és hogyan jelentkezik az alvajárás?

A jelenség legtöbbször az alvás első mély és álommentes alvási szakaszában, vagyis az elalvás utáni első 2-3 órában jelentkezik, emiatt is nehéz külső hatásra kizökkenni belőle. Az alvajárás éjszakánként jellemzően csak egyszer fordul elő, és néhány másodperctől akár fél óráig is tarthat, a leggyakoribb azonban a pár perces epizód. Általában spontán módon véget ér, az alvajáró visszatér az ágyába, és alszik tovább.

Az alvajáró a külső szemlélő számára ébernek tűnik, hiszen a szeme nyitva van és képes kommunikálni. Sőt, a rutin feladatokat gördülékenyen elvégzi, mert bár az agy mérlegelő, döntéshozó központja inaktív, a cselekvésekért felelős területek aktívak.

Így a már berögzült, rutinszerű, koncentrációt nem igénylő műveletek elvégzése lehetséges marad. A felnőttek akár takarítani, főzni, vagy extrémebb esetben autót vezetni is nekifoghatnak, míg gyerekeknél az egyszerűbb tevékenységek jelennek meg, például ajtók kinyitása, tapsolás, átöltözés, mosdóba igyekvés, vagy bonyolultabb cselekvéssorok egyes részfolyamatai.

Mivel az alvajáró nem gyakorol tudatos kontrollt, és a reggeli ébredést követően nem emlékszik a történtekre, értetlenül áll az olyan kérdések előtt, mint hogy miért akarta elhagyni a lakást az éjszaka közepén, vagy miért öntött ki egy pohár gyümölcslevet, ha végül nem is itta meg. Akár saját magát is meglepheti azzal, hogy rendet rakott az asztalon vagy felvett egy pulóvert.

Néhány érdekesség az alvajárással kapcsolatban

  • Ha egy ikerpár egyik tagja hajlamos az alvajárásra, jó eséllyel a másik testvérre is jellemző a jelenség.
  • Terhesség alatt az alvajárás valószínűsége kisebb, az erre hajlamos személyek is kevesebb alvajáró epizódot tapasztalnak ebben az időszakban.
  • A helyesen végzett hipnózis segíthet az alvajárás megszüntetésében.

Mi állhat a háttérben?

Az alvajárás bárkinél előfordulhat, de a kicsiknél jóval gyakoribb: minden tizedik gyereknél megjelenik, míg felnőttek közt csupán minden századik személyre jellemző. Általában ötéves kor körül jelennek meg az epizódok, és serdülőkorra az idegrendszer fejlődésének köszönhetően többségünk kinövi őket. Felnőtteknél az alvajárás hátterében gyakran áll stressz, szorongás, alváshiány vagy fáradtság, de előidézheti nyugtató vagy alkohol fogyasztása is.

Gyermekkorban az idegrendszer alacsony érettségi foka a leggyakoribb indok, mely a fejlődés során egy természetes és normális állapot.

Ennek következtében a mély alvási fázisból az éberebbre váltás során a gyerek megreked egy köztes állapotban, mert az ezt koordináló agyi központok érettsége nem azonos szintű, és összehangoltságuk még fejletlen. Ez az időzítési “hiba” önmagában is okozhat alvajárást, és az agy alacsony fejlettségi szintje érzékenyebbé is teszi a gyermekeket a külső hatásokra.

Emellett a nagy élethelyzetbeli változások, a feszült családi hangulat, a kortárs agresszió és a teljesítménykényszer miatti félelem és szorongás feldolgozatlansága a gyermek nyugalmát éjszaka is megzavarhatja. A helyzetekhez társuló érzések alvás közben is megjelenhetnek, és az általuk keltett feszültségi állapot az álomban való megjelenés mellett alvászavar formájában, alvajárásként is felszínre törhet. Így bár az alvajárást a gyermekek többségénél az érési folyamat maga hívja életre, gyakoribb epizódok esetén a háttérben akár tartósabb érzelmi állapotváltozás is húzódhat. Az alvajárás kialakulásában az úgynevezett családi halmozódás is szerepet játszik, így nagyobb esély van az alvajárásra, ha a rokonságban előfordult már a jelenség.

Mit tehetünk az alvajárók biztonságáért?

Az alvajárókra leselkedő legfőbb veszély az, hogy alvás közbeni tevékenykedésük során balesetet szenvednek – például leesnek a lépcsőn vagy lehorzsolják végtagjaikat a bútorokon –, hiszen tudatos kontroll nélkül, ítélőképességük működésének hiányában végeznek olyan cselekvéseket, melyek az “ébrenléthez valók”. Ha egy környezetünkben élő felnőtt vagy gyermek alvajáró, több dolgot is tehetünk biztonsága érdekében. Ezen tanácsok egy része akkor is hasznunkra válhat, ha mi magunk vagyunk alvajárók.

  • A balesetek megelőzésének egyik legjobb módja a környezet biztonságossá tétele. Ilyen például az ablakok és ajtók bezárása akár a kulcsok elrejtésével, biztonsági zár felszerelése a szükséges helyeken, a vegyszerek tárolása nehezen elérhető helyen, valamint az útban lévő, törékeny, szúrós vagy éles tárgyak eltávolítása. Emeletes házban az alvajáró hálószobáját érdemes a földszinten berendezni, míg emeletes ágy esetén célszerű neki kijelölni az alsó fekhelyet.
  • Az alvajáró szeme általában ugyan nyitva van, de nincs tudatában annak, amit csinál. Ahelyett, hogy megpróbálnánk felébreszteni (ami nehéz feladat, és ha sikerül is, valószínűleg a frászt hozzuk az illetőre, aki nem érti majd, mit keres a konyha közepén…), inkább kísérjük vissza az ágyába, és legyünk mellette egy darabig, meggyőződve az alvajáró epizód lecsengéséről. Ha beszélünk az alvajáróhoz, lehet, hogy válaszolni is fog – ezt remekül kihasználhatjuk arra, hogy visszatereljük az ágyába.

    Nem az a cél, hogy felébredjen, és az alvajárás abbamaradjon, hanem az, hogy biztonságban visszatérjen az ágyba és áttérjen egy következő alvási szakaszba.

  • Előfordul, hogy spontán ébredés történik, és az alvajáró hirtelen “magához tér”, így fontos számítanunk arra, hogy megnyugtató hozzáállásunkra bármikor szükségessé válhat. Az alvajáró számára ijesztő és összezavaró lehet, hogy nem az ágyában ébred. Ahelyett, hogy átvennénk tőle a pánikhangulatot, igyekezzünk halkan és türelmesen megnyugtatni, és kísérjük vissza az ágyába!
  • Különösen gyermekeknél (érzékeny idegrendszerük miatt) érdemes odafigyelni arra, hogy a lefekvés előtti egy-két óra nyugalmasan, alvásra hangolódva teljen. Ebben

    sokat segít egy kiszámítható szokásrendszer, rutin kialakítása és követése, mely egy idő után akár önmagában is képes megnyugtató tevékenységgé válni.

  • Kiváltképp gyermekek esetében fontos elkerülni az alvajárás körüli heccelést és gúnyolódást, hiszen az érintett nem emlékszik a történtekre, és azok negatív felhangú felhánytorgatása nem kívánatos lelki megterhelést okozhat. Szorongást és stresszt kiváltva az élcelődés elmélyítheti az alvászavart, és egyéb problémák forrásává is válhat.
  • A megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres sport és a meditáció mindenképp jótékony hatást gyakorol a testre, a lélekre, és ezzel együtt az alvás minőségére is. Így ha nem is ismerjük, mi okozza az alvajárást, ezen eszközöket érdemes kipróbálni, és időt adni annak, hogy kifejtsék jótékony hatásukat.

Szakemberhez fordulni soha nem felesleges, azonban kifejezetten érdemes, ha az alvajárás már huzamosabb ideje fennáll, és az illető veszélyt jelent önmagára vagy másokra nézve. Az alvajárás gyakori megjelenése főként felnőttek esetében utalhat lelki és idegrendszeri zavarokra, alvási oxigénhiányra, vagy komolyabb egészségügyi állapotváltozásokra is. Gyermekeknél az alvajárás előfordulása az idegrendszeri érés miatt kevésbé aggályos, ám mindenképp érdemes alvásspecialistát felkeresni, ha az alvajárás szinte mindennapossá válik, akadályozza a pihenést, rendszeresen napközbeni fáradtságot okoz, illetve ha tízéves kor felett is fennáll.

A rendszeres alvajárás kezelése kiemelten fontos már önmagában amiatt is, hogy az alvás valóban pihentető lehessen, hiszen az éjszaka testünk, elménk és lelkünk számára a feltöltődés, a regenerálódás és a fejlődés ideje.

Felhasznált irodalom:

  1. American Academy of Sleep Medicine: International classification of sleep disorders: diagnostic and coding manual. 3nd edition. American Academy of Sleep Medicine, Darien, IL., 2014.
  2. Hughes, J. R. (2007). A review of sleepwalking (somnambulism): The enigma of neurophysiology and polysomnography with differential diagnosis of complex partial seizures. Epilepsy & Behavior, 11(4). 483–491.
  3. Plazzi, G., Vetrugno, R., Provini, F., Montagna, P. (2005). Sleepwalking and other ambulatory behaviours during sleep. Neurological Sciences, 26(3). 193–198.
  4. Szakács, Z. (2017). Paraszomniák és alvás alatti epilepsziák jelentősége és differenciál-diagnosztikája. Honvédorvos, 69(1-2). 5-18.
  5. Tulassay, Zs. (2011). A belgyógyászat alapjai 2. Budapest. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Fotó: itt



LESZEL AZ ÚTITÁRSUNK?

Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Kovács Nikolett
A vállalkozásfejlesztés mesterszak elvégzése után pszichológia tanulmányokba kezdett. Főként a fejlődés és klinikai gyermekpszichológia, valamint a család- és párterápia érdekli. Szereti a mély beszélgetéseket, az elgondolkodtató filmeket és a jó kávét.

Pin It on Pinterest

Share This