Szerző cikkei

  Szülői elképzelések, elvárások, szabályok – vajon ez volna a szülői nyomás? Na de mitől lesz ez kényes, és pláne mitől művészet? Talán nem is olyan egyszerű ez az egész szabálykijelölősdi és elvárásosdi, mint ahogy azt gondolnánk – vagy ahogy a kéretlen tanácsosztók néha az orrunkra kötik… A szülői nyomás kényes művészete című könyv segít…
bővebben

Hogy lehet, hogy évekig harmonikus családként egy hajóban evezünk, aztán a tinink egyszer csak leereszti a pótcsónakot, és úgy dönt, hogy nem akar tovább a mi árbócunk alatt evezni? Mi az oka annak, hogy inkább a saját csónakjában hánykolódik, még akkor is, ha az itt-ott vihartépett, néhol horpadt, és akár egy lapát is hiányzik? Miért…
bővebben

Különórák, szakkörök, edzések, foglalkozások garmada népesíti be számos iskolás gyerek mindennapjait – egész pontosan a mindennapok azon részét, ami az iskolapadban eltöltött napi 5, 6, 7, akár 8 óra után még megmaradt. Kutatások szerint az 1980-as évektől az ezredfordulóra heti 8 órával nőtt az iskolában eltöltött órák száma, míg a szervezett tevékenységekkel a gyerekek idejük…
bővebben

Természetes, ha néha indulattal, a kelleténél ingerültebben reagálunk egy-egy helyzetre. Különösen az olyan szituációkban, melyek feszegetik alkalmazkodóképességünk határait, vagy hosszan tartó, folyamatos megpróbáltatásnak tesznek ki minket. Az indulatkezelés ilyenkor még nehezebbé, ám ezzel együtt még fontosabbá is válik.

Ha először találkozunk alvajáró családtagunkkal az étkezőben, akár észre sem vesszük, hogy nincs ébren. Lehet, hogy önt magának egy pohár vizet, ránk néz, majd visszasétál a szobába, és esetleg válaszol is egy egyszerű kérdésünkre. A reggelizőasztalnál azonban értetlenül pislog, ha megkérdezzük, megszomjazott-e az éjszaka. Az alvajárás gyermekeknél és felnőtteknél eltérő okokra vezethető vissza, és bár…
bővebben

Vajon az a boldog gyermek, aki mindig csak mosolyog és nevet? Talán egy igazán jó gyerek sosem haragos? A megfelelő viselkedés pedig azt jelenti, hogy csak kedvesen beszélgetni, szépen halkan játszani szabad? Mindnyájan sejtjük a választ ezekre a kérdésekre. Ha pedig felnőttként tartunk a negatív töltetű érzelmektől, gyermekünket is ezek elkerülésére neveljük. Az érzelmek elfojtása helyett azonban…
bővebben

Rád is jellemző, hogy egészen az utolsó pillanatig halogatod a legfontosabb feladatokat is? Hogy nem kérsz segítséget, inkább megszakadsz? Hogy a legapróbb hiba elkövetése is beárnyékol minden pozitív visszajelzést, és csak a kudarc keserű élménye marad? Mi állhat mindennek a hátterében? A válasz: a perfekcionizmus.

Előfordul, hogy az édes, mosolygós kisgyermekünk szinte a semmiből toporzékoló, kiabáló, földön fetrengő „szörnyecskévé” változik, mi pedig kétségbeesetten keressük a „nyugi gombot”. A hiszti teljesen természetes része a fejlődésnek, szinte minden gyermeknél előfordul, megélni azonban nem mindig könnyű. Gyakran rossz viselkedésként vagy engedetlenségként gondolunk rá – ennél azonban jóval összetettebb a helyzet.

Számos munkahelyi szituációban kívánhatjuk, bárcsak hatékonyabban tudnánk leküzdeni az előttünk tornyosuló feladatokat, és nagyobb biztonsággal hozhatnánk meg kulcsfontosságú döntéseinket. Az emberi agy kapacitása azonban nem végtelen, nem képes pillanatok alatt kezelni valamennyi minket ért ingert, így egyszerűsítő folyamatokra van szüksége. Ilyenek a kognitív torzítások is, melyek megkönnyítik az információ befogadását és feldolgozását, és segítenek konzisztens…
bővebben

Sok esetben megkönnyítené a dolgunkat, ha számítógépszerűen, racionális folyamatok mentén, minden rendelkezésre álló információt feldolgozva hoznánk döntéseket. Ez talán különösen hasznos volna szülőként, mikor elárasztanak minket a sokszor új, ismeretlen, kihívást jelentő helyzetek. Az agyunk azonban nem képes ilyesfajta működésre, így más megoldások mellett kognitív (megismerési) torzításokat alkalmaz. Ezek az egyszerűsítő folyamatok megkönnyítik az információ…
bővebben