Ha egy ufó fölszállna egy villamosra kis hazánkban, a sürgölődő földi lényeket szemlélve biztos azt hinné, hogy a fülükből kilógó, bogyós végű műanyag zsinór valamiféle energiavezeték. És nem is tévedne olyan nagyot. A belőle áramló zene lüktetése ugyanis a szívünkéhez hasonlít: éltet.

Valószínűleg nem túlzok, amikor azt állítom, hogy a zenére legalább akkora szüksége van a léleknek, mint amennyire mondjuk a víz nélkülözhetetlen a test egészségéhez. A zene olyasmi, ami évezredek óta erősíti és vigasztalja, gyönyörködteti és inspirálja, mi több, fejleszti és gyógyítja az emberiséget: kimeríthetetlen forrás, legális doppingszer, igazi elixír, egyszerre személyes és közösségi élmény. Most – ezúttal csak a zene hallgatására, nem pedig a művelésére koncentrálva – nézzük, mire alapozom az iménti dicshimnuszt.

A Stresszoldó

„a tenyered nem izzadhat folyton” – 30Y

Dúrban, mollban orvosság: a zene rendkívül nyugtató hatással lehet az idegrendszerünkre. Ez nem kizárólag, de inkább a lassabb tempójú, csendesebb melódiára igaz elsősorban, azon belül is különösen a klasszikus művekre – de a könnyűzene világában is bőséggel találni olyan szerzeményt, amelyet bárki számára bátran felírnánk receptre. A lágy muzsika a fiziológiai folyamatokra is kedvezően hat: lassítja a pulzust, csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok, például a kortizol szintjét. A zene hallgatása tehát jótékonyan és nagymértékben befolyásolja a pszichobiológiai stresszrendszerünket.

A muzsika stresszoldó hatása az igazán kritikus pillanatokban is rengeteget segít, ez pedig már összekapcsolódik a gyógyulás folyamatával: kutatások igazolják, hogy műtétek előtt állók, depressziósok, demenciával küzdők és daganatos betegségben szenvedők, sőt, epilepsziások és Parkinson-kórosok is életminőségbeli, illetve állapotbeli javulást köszönhetnek a célzott zeneterápiának, a zene stresszcsökkentő hatásának. A – főleg élő – zene hallgatása a testi gyógyulásban is nagy szerepet játszik: megnöveli az A immunoglobin-szintet, ami a szervezet nyálkahártya-rendszerének védekezőképessége szempontjából fontos. Mivel a zene segíti a fájdalomtűrést, a legtöbb mentális és fizikai betegség esetén kiváló „gyógyászati segédeszköznek” bizonyul, a lábadozók számára pedig felbecsülhetetlen fájdalomcsillapító lehet.

A Megszépítő

„The mirror shows a grumpy bear” (A tükör egy undok medvét mutat) – Mörk

A zenére akár mint holisztikus wellnessprogramra is tekinthetünk: a különféle csodakezelések, bogyók és pirulák helyett egy-két jó slágerrel is formába hozhatjuk magunkat. Egy ilyen ígéretre a gyanakvóbbak biztosan felvonják a szemöldöküket, szinte hallom, ahogy mormolódnak az „Én a BeeGeestől még egy dekát sem fogytam!” típusú mondatok, és ha fergeteges koncertélményeinkre gondolunk, valljuk be, egyikünknek sem a kisimult arcbőr képe ugrik be elsőre. Ám mindezek ellenére akár az álmatlanság, akár a súlyproblémák elleni harcban nagy fegyvertény lehet, ha szeretjük a zenét, és tudatosan élünk is az általa nyújtott lehetőségekkel.

Egy magyar kutatók által készített, főiskolai hallgatókat vizsgáló tanulmányban a résztvevők egy csoportja lefekvés előtt 45 percig zenét, egy másik csoport hangoskönyvet hallgatott, a kontrollcsoportot pedig semmilyen inger nem érte. Az eredmények azt mutatták, hogy a zenét hallgatók jelentősen jobb alvásminőséggel rendelkeztek, mint akik hangzó szöveget, vagy semmit sem hallgattak elalvás előtt.

A kipihentség mellett a táplálkozásunk is nagymértékben befolyásolja jóllétünket, a zene pedig meg is sokszorozhatja a kiegyensúlyozott étrend áldásos hatásait, ha hű bajtársunkká fogadjuk a fölösleges kilók elleni küzdelemben. Diétánkat főleg a lágy dallamok hallgatása és a fényerő lejjebb csavarása segíti: egy vizsgálat szerint a félhomályos megvilágítású helyen, csendes muzsikaszó mellett étkező emberek 18%-kal kevesebb ételt fogyasztanak, mint azok, akik máshol költik el a vacsorájukat. A visszafogott világítással összehangolt zene tehát segít a nyugodt környezet, a lassabb, tehát természetközelibb és egészségesebb életvitel kialakításában.

A Kedélyjavító

„mindenhol csak a csend, tortabevonóval” – Kistehén Tánczenekar

Sokáig nem volt világos, hogy például milyen mechanizmusok állnak a zene hangulatfokozó hatása mögött, miért okoz örömöt a bánatos zenék hallgatása, miképp segítheti a zenehallgatás mondjuk a motivációt, a kreativitást, vagy a tanulási és fókuszálási képességeinket.

Egy 2012-es kutatás azt bizonyította, hogy a pozitív érzelmekkel kapcsolatba hozott zenék hallgatása valóban képes nem csak a hangulatot javítani, de akár tartósan emelni is az alany boldogságszintjét – főleg, ha kifejezetten ezzel a szándékkal hallgatja az adott muzsikát.

(Persze a „boldog zene” igen relatív fogalom: egy kutatás szerint az egészségre és az életminőségre a klasszikus és a meditációs zene gyakorolja a legelőnyösebb hatást, a heavy metal és a techno pedig akár aritmiát is okozhat. Más szakemberek szerint a hörgősmetál kifejezetten jót tesz a mentális egészségnek. Hiába, ha stílusokról van szó, sosincs egy igazság!)

De nézzük először is, milyen fizikai következményei vannak annak, ha föltesszük a kedvenc „vidám zenénket”:

  • kitágult pupillák
  • emelkedő vérnyomás
  • gyorsabb pulzus és lélegzetvétel
  • a bőr elektromos vezetőképességének csökkenése
  • a fizikai mozgásban részt vevő agyi területek aktiválása

Ezek a tünetek mind „érzelmi izgalmat” jeleznek, amit a szeretett muzsika vált ki belőlünk. Kedvenc zenéink a kisagyunkra gyakorolnak nagyon erős hatást, ami egyben a lábak felé irányuló véráramlás megnövekedését is okozza – ez lehet a magyarázat arra, miért áll fenn olyan szoros kapcsolat zene és tánc között, szinte minden műfaj esetén. A tetszésünket elnyerő zene az agyban két helyen szabadít fel dopamint: a dorzális és a ventrális striátumban – nos, ezeket a területeket általában olyan erős, élvezetet nyújtó ingerek hozzák működésbe, mint egy ölelés, vagy akár a drog.

A Lélekfejtő

„Színes minden, színes itt benn” – Boggie

Évszázadok óta közös élménye az emberiségnek, hogy összefüggés van a muzsika és az érzelmek között: például az emberek nagy többsége a bánatot társítja a lassú, lágy dallamok, és a vidámságot a pörgős, gyorsabb tempójú zene mellé, kultúrától függetlenül. Ebből fakad például a különböző hangulatokról – „Délutáni chill”, „Ébredés”, „Tanulós zenék”, „Utazás”, ésatöbbi – elnevezett, az online zeneszolgáltatók által nagyon pörgetett lejátszási listák népszerűsége.

A zene kis túlzással olyan, mint egy „lelki DJ”, egy belső lemezlovas, aki profin kiigazodik az érzelmeink „keverőpultján”, és mindig tudja, mikor melyik sávot kell feltolni, de úgy istenigazából.

Fontos megjegyezni, hogy az aktuális érzelmi állapotunkra a zenehallgatás körülményei is hatással vannak, például hogy élőben vagy felvételről, háttérzeneként hallgatjuk, vagy koncentráltan figyelünk rá, nem mindegy a zenehallgatás „indítéka” sem – na, ki szokta még szándékosan megríkatni magát? –, és persze a dalszövegek értelme is sokat nyom a latban.

De itt kell megemlítenünk a zene legfontosabb tulajdonságát, azt, ami univerzálissá teszi a gyógyhatását: nincs egyetlen dal a földön, ami mindenkire ugyanúgy hatna, de minden egyes ember számára föllelhető legalább egy zenemű, ami jótékony hatást gyakorol rá. A zene képes kezelni az emberi lélek végtelenségét, felfoghatatlan sokféleségét – ezért forduljunk hozzá bizalommal.

Ha szeretnénk egy „nyárindító zenedózist”, ami felturbóz minket egy kicsit a vakációra, érdemes ellátogatni a Hey, June! fesztiválra június 17. és 25. között. A sorozat egy, az ősi kultúrákat idéző, különleges Žagar koncerttel indul, de a hazai elektronikus zene nagyágyúi mellett fellép  még A Mörk, a Kistehén Tánczenekar, Csemer Boglárka, vagyis Boggie és a 30Y is, akik teljesen egyedi, az alkalomra megálmodott koncerttel készülnek a Müpa színpadára.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!
Király Eszter

Király Eszter

Szerkesztő, újságíró és csupa fül. Reméli, hogy egyszer kulcstartó lehet a Jóisten zsebében. Szeret a belső hangból szót és dallamot, az elmondhatatlanból biztatót formálni. Szeret írni, énekelni, futni, bicajozni, szereti a hegyeket, a verseket és a madarakat.
Király Eszter

Pin It on Pinterest