A bőr a legnagyobb érzékszervünk, ami védőfunkcióval is rendelkezik. Egy hatalmas, milliónyi sejttel kapcsolódó „találkozási pont”, egy jól látható kommunikációs felület, ami beszélhet azokról az érzelmi problémákról, elakadásokról, amelyekről mi nem tudunk. Egy bőrbetegséghez közelíthetünk ebből az irányból is – és még nagyon sok más irányból. A bőrbetegségek pszichoszomatikus háttere ugyanis egy soktényezős és rendkívül komplex folyamat.
„Azok a piros pöttyök ott az állad alatt azt jelentik, hogy a nőiességeddel vannak problémáid.” „Az ekcémád szerintem arra utal, hogy rendezetlen konfliktusod van az anyáddal”. „A pikkelysömör az kötődési nehézséget feltételez.”
Akinek volt már krónikus vagy akut bőrbetegsége, annak ezek a leegyszerűsítő (és tudományos szempontból minden alapot nélkülöző) mondatok ismerősek lehetnek.
„Való igaz, hogy »a betegséggel üzen a testünk« analógián elindulva nagyon szép szimbólumokra bukkanhatunk, azonban azt érdemes leszögezni, hogy a szomatikus betegségeket, így a bőrbetegségek lelki hátterét is egy komplex rendszerben szabad csak értelmezni. Erre manapság egy fiatal, de annál gyorsabban fejlődő diszciplína, a bőr működése és a lelki folyamatok közötti összefüggést tanulmányozó tudományterület, a pszichodermatológia hivatott” – válaszol a bőrbetegségek lelki hátterét firtató kérdésünkre szakértőnk, Kresznerits Szilvia klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének munkatársa.
Hozzáteszi: „a kizárólag lineáris összefüggésekben gondolkodó, általánosító megjegyzésektől mindenképpen érdemes távolságot tartani, mert, ahogy az ember, úgy a bőrbetegségek is jóval összetettebbek ennél.
Ha rendbe teszem a lelkem, akkor az a testemre is hat és viszont – ezek a kölcsönhatások pozitív és negatív irányba is húzzák egymást, de hüvelykujjszabály nincs. Ha van egy bőrbetegség, és szeretnék elindulni a gyógyulás irányába, akkor a helyes attitűd az, ha lelki és biológiai szinten is próbálom keresni a megoldást.”
Nem igaz, hogy minden fejben dől el
Szerencsére a gyógyításban egyre inkább keresik és alkalmazzák azokat a megoldásokat, amelyek ilyen komplex módon közelítenek a betegségek felé, így a többi tényező mellett a lelki működést is figyelembe veszik. Ez a paradigmaváltás már hazánkban is tetten érhető: erre jó példa, hogy a Semmelweis Egyetem bőrklinikáján pszichológus is dolgozik.
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ez az egyébként örömteli tendencia a laikus emberek fejében ne tolódjon el egy olyan irányba, hogy minden fejben dől el, és kizárólag a lelki sérülékenységet kell figyelembe venni. Ez pont olyan torz logika, mint amikor kizárólag fizikális szinten kezelünk egy betegséget.
Ugyanúgy, ahogy van biológiai immunrendszerünk, van pszichológiai immunrendszerünk is, és az egyik nem független a másiktól. Van biológiai oldal, vannak genetikai tényezők, családi halmozódás és még rengeteg olyan faktor, ami közrejátszhat egy bőrbetegség kialakulásában. Emellett ott vannak még a szociális vagy környezeti hatások, ami társas környeztet, és fizikai környezetet is jelenthet.
Minden betegséget, így a bőrbetegségeket is ebben a komplex rendszerben, az úgynevezett bio-pszicho-szocio orvoslás szemléletében érdemes értelmezni, ami ma már a spirituális és filozófiai szinttel is kiegészül. Ezt nem feltétlenül kell vallási kérdésként értelmezni: ilyenkor inkább az a kérdés, hogy van-e az életemben olyan lelki megtartó erő, ami ezt az egész rendszert tudja stabilizálni.
Mit tehetek?
Egy bőrbetegség, például egy pikkelysömör esetében ugyanúgy tényező az időjárás, egyéb környezeti hatások, a genetikai hajlam, ahogy a stresszel való megküzdés nehézsége, vagy a kötődési problémák.
„Erre a betegségre a bőrgyógyász gyulladáscsökkentőt ír fel, ami valóban csillapíthatja a tüneteimet, de ez csak egy tényező. Emellett még sok minden mást tehetek annak érdekében, hogy jobban legyek: elkezdhetek egészségesebben táplálkozni, kímélő kozmetikumokat használni, vagy mozogni, ami szintén javíthatja a közérzetemet, erősítheti a pszichémet.
A lényeg, hogy kapjak egy vagy több eszközt a kezembe a megküzdéshez, és ezek használata erősítsen meg abban, hogy egy olyan bizonytalan helyzetben, mint egy bőrbetegség, én is hatással lehetek állapotomra, tehetek azért, hogy jobban legyek”
– állítja szakértőnk, aki szerint ilyen formában egy gyógyszer vagy egy krém használata is megerősíthet abban, hogy tudok valamit tenni a gyógyulásom érdekében.
Pszichés eszköz
És igen, ez a valami lehet egy pszichés eszköz is, például egy olyan módszer, amivel tudok változtatni a gondolkodásrendszeremen. Egy kognitív viselkedésterápia segíthet abban, hogy jobban rálássak a saját negatív automatikus gondolataimra, felismerjem a kognitív torzításaimat, és átkeretezzem azokat, ezzel javul a hangulatom, csökkennek a szorongásaim. De lehet, hogy egy relaxációs technika, például az autogén tréning, a szimbólumterápia, vagy éppen a dinamikus terápia visz közelebb a megoldáshoz – ez esetben a tünetek enyhüléséhez, vagy megszűnéséhez.
Ebben az esetben olyan eszközt kapok, amivel felfedezhetem a rejtett lelki konfliktusaimat, jobban ráláthatok az érzéseimre. Ha ilyen szempontból felvértezem magam, akkor az jó eséllyel biológiai szinten is pozitív irányba mozdíthatja el a különböző folyamatokat.
„Minden olyan eszköz, vagy módszer, ami azt erősíti bennem, hogy az állapotom javulásáért én is teszek, segíthet abban, hogy stabil maradjak egy ilyen bizonytalan helyzetben” –
vallja Kresznerits Szilvia. A bőrbetegségek jelentős része ugyanis, (többek között a pikkelysömör, az ekcéma, az alopecia areata, a vitiligo), krónikus, immunológai kórképek, amelynek a tüneteit lehet enyhíteni, de sok esetben végleges gyógymód a tudomány jelen állása szerint sajnos nincs. Ez pedig egy kiszolgáltatott állapot, és gyakran kéz a kézben jár a bizonytalanság és/vagy a szégyen érzésével, ami könnyen átfordulhat szorongásba, depresszióba.
Okok és következmények
Ezen a ponton érdemes szétválasztani a pszichés okokat a pszichés következményektől. Bár sokan hajlamosak arra, hogy minden más tényezőt figyelmen kívül hagyva, kizárólag a betegségük pszichés okai után kutassanak, a bőrbetegségek esetében gyakran nem pszichés okokról, hanem sokkal inkább pszichés következményekről beszélhetünk.
Valamilyen pszichés reakciót minden bőrbetegség kivált belőlünk: egy körömgombás fertőzés kapcsán is sok mindent érezhetek, a megkönnyebbüléstől kezdve („Jaj, de jó, hogy nem valami komoly!”) a szégyenen át az aggódásig.
E logika mentén gondoljunk bele abba, hogy egy súlyos és krónikus bőrbetegség, például a pikkelysömör mi mindent okozhat a lelkünkben, mennyi kérdést vet fel, („Mikor múlik el?” „Mi az oka?” „Mit tehetek?”) milyen következményekkel járhat. Nem véletlen, hogy sokan fordulnak pszichológushoz ebben a helyzetben…
Az önismeret útja
A betegségben közrejátszó pszichés tényezők feltárása sokakat terel az önismeret útjára, ami a betegség tüneteinek enyhítése mellett, az élet más területin is bemozgathat pozitív változásokat.
„Ha én nem tudom verbalizálni az érzelmeimet, akkor a testem beszél helyettem. A bőrbetegségeknél megfigyelhető, hogy az érzelmek felismerése, kommunikációja és a megküzdés valahogy nehezített, de gyakori az önértékelési zavar, a társas érintkezés és önérvényesítés problémája, és a már említett depresszív és egyéb hangulati, illetve szorongásos zavarok előfordulása is – ez egyébként nemcsak a bőrbetegségekre, hanem minden szomatikus betegségre igaz” – mutat rá szakértőnk.
Ezeknek a lelki gátaknak a leküzdése a gyógyulás mellett ahhoz is hozzájárulhat, hogy határozottabban kiálljunk magunkért, legyen szó a magánéletünkről, vagy a karrierünkről.
Gyakori problémák
Ha nem is lehet ok-okozati összefüggések dimenziójában értelmezni a bőrbetegségeket, az általánosságban azért elmondható, hogy vannak olyan mentális zavarok és betegségek, amelyek gyakran együtt járnak bizonyos bőrbetegségekkel.
Ez különösen igaz a stresszel járó mentális betegségekre, de az úgynevezett határkérdések, kötődési problémák is gyakran felbukkannak a tényezők között.
„Egy nemzetközi kutatásban megvizsgálták a kötődési stílus és a bőrbetegségek összefüggéseit. Ebből az derült ki, hogy egy biztonságosan kötődő felnőttnek – akinek ugyanúgy bőrtünete van, mint egy elkerülő kötődőnek, vagy egy rossz kötődési mintázattal rendelkező felnőttnek – jó eséllyel sokkal enyhébbek lesznek a tünetei, ritkábban jönnek vissza az epizódok, jobban viseli a tüneteket, az általános pszichés jólléte is sokkal nagyobb” – mutat rá szakértőnk.
Egy bőrbetegség kialakulásában tehát sok minden közrejátszhat, a koragyerekkori kötődési mintáktól, a megküzdési módozatokon át a személyiségig, de a betegségre és a tünetekre hathat a krónikus stressz, a hirtelen jövő, terhelő életesemények, vagy akár a családunk története is.
Összetett folyamat ez, amiből az is következik, hogy az egyensúly helyreállításáért nagyon sokat tehetünk, hiszen a sok tényező közül jó néhányra mi is hatással lehetünk, már csak az által is, hogy feltárjuk és tudatosítjuk a bennünk zajló, és a bőrbetegségek formájában megmutatkozó folyamatokat, lelki konfliktusokat.
Ha szeretnél segítséget kérni a témában, akkor jó szívvel ajánljuk a DermaSoul központot, vagy TB finanszírozott ellátásban a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékét.
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.