Emlékeztek arra a jelenetre a Mátrix című filmben, amikor Neo oldalra pillantva kétszer egymás után látja ugyanazt a fekete cicát elsétálni, tűnődve azt motyogja: „déjà vu”, mire mindenki megtorpan és felé fordul? Nincs ez másként a való életben sem: a déjà vu az a jelenség, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Bár az „ez már megtörtént egyszer” érzését nem mindenki tapasztalja meg élete során, aki átéli, biztosan nem felejti el.

Az ismeretlen ismerős

A legtöbb ember élete során legalább egyszer átéli, hogy szokatlan módon felismerni véli, amit éppen lát, mintha ugyanaz a helyzet korábban már megtörtént volna. Bár a francia kifejezés szó szerinti jelentése a „már láttam” érzést ragadja meg, a déjà vu nem csupán vizuális jellegű lehet. Létezik „már hallott” (déjà entendu), „már gondolt” (déjà pensé) és „már meglátogatott” (déjà visité) élmény is. A napjainkban használt déjà vu kifejezés ezek összefoglaló neve.

A déjà vu jelensége már az 1800-as évek végétől kezdve felbukkan a tudományos irodalomban, valódi magyarázatot azonban sokáig nem sikerült találni rá. Az ezotéria például általában a reinkarnáció bizonyítékaként tekint rá, de sokan társítják paranormális, testen kívüli élményekkel is.

A tudományos magyarázat ennél kevésbé rejtélyes, de nem kevésbé érdekes.

Déjà halántéklebeny

Az emlékezetet vizsgáló pszichológiai kutatások sokáig csak személyes élménybeszámolókra vagy esettanulmányokra támaszkodhattak a déjà vu-vel kapcsolatban. Az orvostudomány később összefüggésbe hozta a jelenséget bizonyos állapotokkal, mint például az epilepszia, a demencia vagy a skizofrénia. A különböző pszichiátriai állapotokhoz köthető déjà vu azonban bizonyos helyzetekben krónikussá is válhat, azaz az illető akár összes élményét kísértheti az ismerősség érzése. Ez nagyban különbözik attól, ahogyan az egészséges emberek megtapasztalják a déjà vu-t mindennapi életük során.

Lássuk, mi jellemző általában erre a titokzatos érzésre!

1. A déjà vu-t az emberek körülbelül kétharmada élte már át. Ők átlagosan egy évben egyszer számolnak be ilyen tapasztalatról.

2. A déjà vu nagyobb eséllyel fordul elő olyan időszakokban, amikor kimerültek vagyunk, vagy az átlagosnál nagyobb stressznek vagyunk kitéve.

3. A nők és a férfiak körülbelül azonos arányban tapasztalnak déjà vu-t életük során, a két nem között ebben a tekintetben nincs számottevő különbség.

4. A déjà vu egyike azoknak az emlékezeti jelenségeknek, amelyek főként fiatalabb korban fordulnak elő. Átélésének valószínűsége az életkor előrehaladtával csökken.

5. Azok, akiknek magasabb iskolai végzettségük van, valamint kedvezőbb a társadalmi pozíciójuk, gyakrabban tapasztalnak déjà vu-t.

6. A déjà vu az agykéreg és a halátéklebeny egyes területeinek elektromos ingerlésével kísérleti körülmények között is előidézhető. Egy vizsgálat során, amely eredetileg a szédülés megszüntetését célozta a kísérleti alanyoknál, azt is kimutatták, hogy a fülbe meleg vizet fecskendezve szintén kiváltható a déjà vu élménye, valószínűleg a halántéklebeny közelsége miatt.

7. Azok, akik sokat utaznak, többször számolnak be a déjà vu érzéséről, valószínűleg azért, mert gyakrabban van lehetőségük új helyszíneket felfedezni.

8. A déjà vu élményét sokan ahhoz hasonlónak írják le, mintha egy korábbi álmukat élnék át újra.

9. A déjà vu ellentéte az úgynevezett „jamais vu”, azaz a „sosem látott”. E jelenség során az addig jól ismert tárgy vagy helyzet hirtelen idegennek tűnik. A jamais vu sokkal ritkábban fordul elő, mint a déjà vu.

10. A déjà vu magyarázatára számos elmélet létezik. Ezek közül az egyik az úgynevezett „kettős pálya” elmélet, amely szerint a jelenség oka, hogy az egyik szemből kicsivel később érkezik az agyba a látott kép, mint a másikból. Chris Moulin neuropszichológus azonban beszámol egy esetről, amelyben egy általa vizsgált egészséges, ám vakon született fiatal férfi szintén rendszeresen átélte a déjà vu érzését. A különbség mindössze az, hogy az ő esetében az élmény nem képek formájában jelenik meg, hanem más érzékleti tapasztalatok keverékeként, mint „déjà été” („már volt”).

„Rossz” emlékek

Moulin és társai azt is bizonyították, hogy a szorongással és depresszióval küzdő emberek gyakrabban élnek át a déjà vu-t. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a szorongásos tünetek miatt ők sokkal többet elemzik a környezetüket, így több olyan emlékük van, amely a déjà vu során újra felbukkan, de rosszul hívják elő.

A hibásan előhívott emlékekkel kapcsolatos elméletek napjainkban a déjà vu leggyakrabban használt magyarázatai. Ezek szerint a kérdéses helyzet, amiben a déjà vu átélésekor vagyunk, valóban megtörtént már (vagy voltunk már hasonló körülmények között, esetleg álmunkban éltük át), mindössze az emlékezetünk torzításának köszönhetően rosszul hívjuk elő.

Déjà-ville

Ezt bizonyítják Anne Cleary, a Colorado Állami Egyetem pszichológus kutatójának eredményei is. Cleary abból kiindulva, hogy a déjà vu leggyakrabban helyszínekhez kötődik, a The Sims 2 játék segítségével megalkotta Déjà-ville-t. Különböző szobákat és helyiségeket rendezett be, amelyek közül mindegyiknek volt egy hasonlóan felépített párja. A vizsgálatban részt vevők ezeket a hasonló párokat az eredeti szobák után „bebarangolva” valóban déjà vu érzést tapasztaltak.

Cleary arról is beszámol, hogy ha a résztvevők valamilyen okból éppen nem tudtak teljes figyelmet fordítani a vizsgálatra, a déjà vu tapasztalatok száma megnőtt, mivel így nem egy valódi emléket, csupán az emlék érzetét sikerült előhívniuk – ami nem más, mint maga a déjà vu.

A Déjà-ville tulajdonképpen nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a déjà vu a való életben működik. Rengeteg emlékünk van, számos helyen megfordulunk ébren és álmunkban is; nem meglepő, hogy időről időre hatalmába kerít minket a bizonyosság: itt már jártam, ez már megtörtént valamikor…



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!
Herendi Kata

Herendi Kata

Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.
Herendi Kata

Pin It on Pinterest