AdvertisementAdvertisement

A mémgyárostól a helyzetjelentőig – És neked mi a digitális szeretetnyelved?

Szerző: | 2020. 05. 04. |

Üzenetek, videóhívás, Zoom, Skype… Több mint egy hónapja már, hogy a mindennapjaink szerves része lett a sokat magasztalt, de legalább annyiszor szidott és elítélt online kommunikáció. És több mint egy hónapja már, hogy sokan nap nap után megkérdezik: tényleg ennyit “érek” neki, hogy küld egy vicces gifet, vagy a legújabb mémet, de az üzenetekre csak annyit válaszol: “ok”? Pedig nem biztos, hogy egy hasonló epizód feltétlenül a kapcsolatunk szorosságáról árulkodik – lehet, hogy a másiknak egyszerűen más a digitális szeretetnyelve.

Az online kommunikációnak megvan az a hatalmas előnye, ami a jelen helyzetünkben is pótolhatatlanná tette: képes szinte bármilyen távolságot áthidalva közelebb vinni minket egymáshoz. Az előnye, azaz inkább előnyei (hiszen nyugodtan lehet többes számban beszélni róluk) mellett azonban vannak olyan jellegzetességei is, amik rosszabbá ugyan nem feltétlenül teszik, de sokszor könnyebbé sem.

Te nem vagy véletlenül nagyon-nagyon fáradt?

Az egyik ilyen jellegzetesség például az, ami a napjainkban olyan sokakra rátelepedő állandósult, ólmos fáradtságot is magyarázza (legalábbis annak egy részét). Az online kapcsolattartás során ugyanis rengeteg olyan apróságnak tűnő, a kommunikációban mégis fontos szerepet játszó információ elvész, mint például a másik fél testbeszéde vagy illata. Az agyunk ezért még a lehető legközvetlenebb, valós idejű formánál, a videós beszélgetéseknél is azzal a nagyon megterhelő feladattal néz szembe, hogy megpróbálja minél teljesebbé tenni, kiegészíteni azt a képet, amit látunk.

A nonverbális jegyek töredezettsége azonban csak az egyik oka annak, hogy sokszor nem érezzük teljesnek az online kapcsolattartás különféle módjait.

Mivel egyébként is fáradtabbak vagyunk, most különösen élesen érzékelhetjük,  hogy ahogyan “élőben” is mindenkinek megvan a maga sajátos kommunikációs stílusa, úgy az online térben is. Van, aki hangüzenetet, van, aki gifet küld; más pedig egy üzenetet, hogy majd inkább felhív – ezek a különbözőségek pedig sokszor vezethetnek rossz érzésekhez.

A “csetelés” csak a félreértések forrása

Mert minek is számolunk be mi kimerítően a napunkról, ha ő csak egy kék hüvelykujjal felel; vagy épp ellenkezőleg, miért küldi vajon át aznap a huszadik vicces mémet is, hát nem érti, hogy mi most nem vagyunk jól?

Az ezekhez hasonló “elcsúszások” könnyen ahhoz vezethetnek, hogy drasztikusan csökken a kapcsolattal való elégedettségünk: úgy érezzük, a másik nem ért meg minket, nem veszi figyelembe az érzéseinket, és nem tudja, mire lenne valójában szükségünk.

A világhírű amerikai párterapeuta, Gary Chapman szerint ezek az érzések, megélések akkor lehetnek különösen gyakoriak, amikor egy kapcsolaton belül a másikétól eltérő szeretetnyelvet beszélünk. A Chapman által leírt öt szeretetnyelv (amiről itt írtunk bővebben) persze nem kőbe vésett kategóriákat jelent, mégis, hasznos útmutató lehet akkor, ha sokszor érezzük úgy, “elbeszélünk” egymás mellett. És könnyen lehet, hogy ezekben a napokban valami hasonló rendszerre lehet szükségünk – csak éppen digitális téren.

Szív és lájk

A digitális szeretetnyelv fogalmát ugyan (sajnos) nem én találtam ki, mégis szeretném most megkísérelni, hogy Chapman szeretetnyelveivel párhuzamba állítva összegyűjtsek nektek néhány olyan jellegzetes online kommunikációs stílust, amiről különösen sokat hallottam az elmúlt hetekben.

Szigorúan nem tudományos alapon, és elsősorban olyanoknak ajánlom az alábbi felsorolást, akik nem félnek magukra ismerni, és ha úgy adódik, akár egy picit nevetni sem.

1. A mémgyáros

Győrfi Pál az ablakban, a liftben, a visszapillantó tükörben; esetleg egy-egy csatajelenetet ábrázoló klasszikus reneszánsz festmény, az élesztőhiányra utaló képaláírással – ki ne találkozott volna az elmúlt időszakban hasonló, a helyzet humoros oldalát megragadni próbáló tartalmakkal? Ők a mémek, a digitális szeretetnyelvek egyik talán leggyakoribb típusának alapjai.

A “mémgyárost” a klasszikus, Chapman által leírt szeretetnyelvek közül talán leginkább az ajándékozásnak lehetne megfeleltetni: az, akitől kapjuk a mémeket (akár naponta többet is), egy mosollyal, nevetéssel, néhány derűs pillanattal szeretne megajándékozni minket. A humor egy gyakran elfeledett, ám nagyon fontos, és, ahogy a pszichológus, Bart Andrews fogalmazott ebben a cikkben, a kultúrák digitalizálódásával egyre inkább elterjedt megküzdési mód lehet a nehéz időszakokban.

A távolból való kapcsolódáshoz kiváló eszköz lehet egy-egy humoros tartalom megosztása, de fontos szem előtt tartani, hogy a mémek szeretetnyelvét nem mindenki “beszéli”.

Meglehet, hogy azért, mert inkább rosszallást vált ki belőle ez a megközelítés (“egy világjárványban semmi vicces nincsen”), de előfordulhat, hogy erős szorongással, kihívást jelentő változásokkal küzd éppen, és nem (vagy még nem) látja igazán a helyzet humoros oldalát.

2. A helyzetjelentő

Neki köszönheted, hogy nem maradsz le egyetlen hírről, információmorzsáról, fejleményről sem a járvány idején. Egy ismerősöm nemrég úgy fogalmazott egy különösen aktív “helyzetjelentő” barátjával kapcsolatban: “Nem tudom, miért gondolja, hogy én nem olvasom ugyanazokat a híreket, amiket ő.”

Ha párhuzamba kellene állítanom a helyzetjelentő típust Chapman szeretetnyelvei közül az egyikkel, a szívességeket választanám.

Az, aki a helyzetjelentés digitális szeretetnyelvét beszéli, úgy mutatja ki, fontosak vagyunk számára, hogy önkéntes hírvivővé avanzsálva megoszt velünk minden általa látott-hallott újdonságot.

Ez kissé frusztráló lehet akkor, ha már így is telítődtünk a koronavírussal kapcsolatos hírekkel, de a mögötte húzódó szándék mindenképpen nemes.

3. Az aktivista

Nem maradhat olyan, megmentésre váró kisvállalkozás, projekt, kulturális intézmény, nehéz helyzetbe került cég vagy magánember, akinek a segítségkérését ne osztaná meg, és ne buzdítana másokat is arra, hogy támogassák az ügyet.

Az aktivisták leginkább azokhoz hasonlóak, akik “offline” az elismerő szavak szeretetnyelvét beszélik: egy meleg hangú ajánlással, dicsérettel hívják fel a figyelmet azokra, akik most segítségre szorulnak. Tudjuk (és persze ők is tudják, hiszen jópáran meg is mondják nekik…), hogy nem lehet mindenkit megmenteni, hiszen kinek lenne kapacitása (pénze, ereje, ideje) mindenkin segíteni – mégis, ha rajtuk múlik, annyi bizonyos, hogy legalább a látóterünkbe kerül, aki bajba jutott.

4. Az elfoglalt

Ő az, aki elküldi nekünk a tökéletes kovászos kenyér (mit a kenyér, a kovász) készítésének receptjét; az otthoni edzéshez használható videót, egy jó kis “mostvanráidő” kezdő kézimunka-csatornát, a gyerekeknek a folyosó padlójára szigszalagozott ugróiskola készítésének leírását – természetesen a saját, elkészült termékeivel együtt.

Annak, aki most hasonló projektekkel múlatja a karanténban töltött idő szinte minden percét, Chapman rendszerében leginkább a minőségi idő lehetne a szeretetnyelve.

Nem csak az önmagáról való gondoskodást éli meg ezen a módon, de a szeretteivel, barátaival való kapcsolódást is: online, a távolból is fontos számára, hogy mi is megtapasztaljuk a minőségi időtöltés minél több formáját, egyedül és a családtagjainkkal is.

5. A féltő

“Ugye, vigyázol magadra? Van maszkod? Kézfertőtlenítőd? Gumikesztyűd? Hallottad, ugye, hogy milyen fontos most a jól működő immunrendszer? Szeded a vitaminokat, ugye? Hívj fel, legalább hetente egyszer, hogy tudjam, hogy biztosan jól vagy!”

A fenti mondatokat a saját anyukámtól idéztem, de biztos vagyok benne, hogy rengetegen kaptunk hasonló tartalmú üzeneteket az elmúlt hetekben.

A féltés, sőt, a “vigyázz magadra” visszatérő fordulata egy valóságos digitális szeretnyelvvé nőtte ki magát ezekben a napokban.

Chapman “ötödikje” a testi érintés szeretetnyelve – ez az, amiből most szinte biztos, hogy mindenkinek kevesebb jut, mint ahogyan szeretné. Jobb híján ezek a féltő szavak azok, amik egyfajta virtuális ölelésbe burkolva igyekeznek megvédeni minket minden rossztól, és azt üzenik: bárcsak veled lehetnék, bárcsak vigyázhatnék rád.

Szeretet-nyelv

Az eltérő szeretetnyelvek gyakran bosszúsághoz, sértődéshez, hiányérzethez vezethetnek egy kapcsolaton belül, és nincs ez másként az online térben sem. Érezhetjük, hogy túl sok, hogy túl kevés, sőt, azt is, hogy ez már aztán tényleg idegesítő – de ahogy az “offline” szeretetnyelvek esetében, itt sem szabad elfelejtenünk, mi a lényeg.

A lényeg az, hogy ha lefosztunk minden hogyant és miértet, meglátjuk, hogy tulajdonképpen csak a szeretet marad. Van, aki receptet küld, van, aki hasznosnak tűnő cikkek linkjeit, vagy a legújabb szenzációs mémet (vagy éppen nyolcat egymás után…) – talán különböző “nyelveken”, de az üzenet mindig ugyanaz: törődöm veled. És hát nem ez az, ami igazán fontos egy kapcsolatban?

A koronavírus elleni intézkedések olykor szorongáskeltőek lehetnek, de ne feledd, mindannyiunk biztonsága érdekében történnek. Igyekezz nyugodt maradni, magadra és másokra is vigyázni, és hiteles forrásokból tájékozódni. Mi itt a Pszichoforyou-n a testi mellett a lelki egészség megőrzésében is szeretnénk segíteni. A járvány ideje alatt külön rovatot szentelünk a témának: ez a Lélekerősítő.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This