Biztosan veled is előfordult már, hogy egy váratlan pillanatban egy pékségből áradó étvágygerjesztő illat, esetleg a füstös téli levegő csípős aromája megcsapta az orrod, és hirtelen egy rég elfeledettnek hit emlék villant fel előtted. De vajon miként képesek egyes ízek és illatok szinte időgépként működni, és olyan élethűen visszavinni minket a távoli múltba, ahová szavak vagy képek sem tudnak?

A Proust-jelenség – Avagy az eltűnt illatok nyomában

Az illatok lenyűgöző emlék-idéző hatásának leghíresebb példája kétségkívül Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényének azon jelenete, ahol a narrátorban a teába áztatott francia sütemény, a Madeleine íze ébreszt fel élénk gyermekkori emlékeket. Talán nem is meglepő, hogy az amúgy egy levegővel szinte kimondhatatlan “illat-indukált autobiografikus memória” (odor-evoked autobiographical memory) a Proust-jelenség fedőnéven vált ismertté a köznyelvben.

De nem kell regényhősnek lenni, hogy mindezt mi is átéljük. Számomra – noha már nem vagyok nagy kenyér-fogyasztó – a frissen sült aranyló veknik illata az, amelynek hatására újra copfos kislánynak érzem magam, aki a nagyi konyhájában kakaót szürcsölt az omlós, meleg kenyér mellé – és aki még elhitte, hogy a héjában van a vitamin… De vajon mi az oka annak, hogy az illatok ilyen erős emlék-ébresztő hatással bírnak?

Egy emlék illata

Noha a kérdés a kutatókat is hosszú ideje foglalkoztatja, a pontos válasz egyelőre a mai napig nem ismert. A jelenségben azonban kétségkívül nagy szerepet játszik az, hogy a szagok feldolgozásában központi jelentőségű szaglógumó (olfactory bulb) az emlékezésben kulcsfontosságú hippocampus, illetve az érzelmek feldolgozásában elengedhetetlen amygdala tőszomszédságában helyezkedik el.

A háttérben ezen kívül az is állhat, hogy a szagingerek feldolgozása eltér a többi ingerétől: a legtöbb érzékszervünkből érkező információ egy fontos agyi „csomópont”, a thalamus érintésével jut el a magasabb rendű agyi központokig.

A thalamus működésében hasonlít a régi telefonközpontokra, ahol a serénykedő telefonos kisasszonyok precízen továbbították a hívásokat, így az információ már a telefon hőskorában is meglepő gyorsasággal tudott egyik embertől a másikig terjedni. A thalamusban található megannyi idegsejt hasonló feladatot lát el, mint a telefonos kisasszonyok, és tévedhetetlen pontossággal továbbítja az információkat a megfelelő agyterületek felé, ugyanakkor ezáltal valamelyest lassítja a feldolgozás folyamatát.

A szaglásból eredő ingerek ezzel szemben más útvonalat vesznek igénybe, és míg a többi érzékszervből származó információ a thalamusnál kialakult dugóban rostokol (igaz, itt a „dugó” Budapest forgalmasabb csomópontjaival ellentétben csupán milliszekundumokban mérhető), addig az orr szaglóreceptoraiból érző idegeken keresztül érkező információ egy része mondhatni egy elkerülő úton már bejárta a szaglógumót, és felsőbbrendű központokba is eljutott. (A pontosság kedvéért azért tegyük hozzá, hogy a szaglásból eredő ingerek egy része ugyancsak a thalamus közvetítésével jut el a megfelelő agyterületekre, például az orbitofrontális kéregbe, ahol a szag-információ és az ízlelésből eredő információ integrálódik.)

A gyermekkor illata

Ahogy az illatok feldolgozása eltér a többi érzékszerv által közvetített ingerekétől, úgy az általuk felidézett emlékek sem teljesen azonosak természetükben a képek vagy hangok által előhívott múltbeli eseményekkel. Egy 2006-os, 93 idős ember bevonásával készült kutatásban például úgy találták, hogy

az illatok által felidézett emlékek korábbra datálhatók (főleg 10 éves kor előttre), mint a képek vagy szavak nyomán felidézett (többségükben 11-20 éves kor közötti) emlékek, valamint intenzívebbek, sokkal inkább képesek „visszarepíteni” bennünket az időben és ritkábban idézzük fel őket, mint a képek/szavak hatására felvillanó emlékeket.

Ehhez hasonló volt az 2012-es kísérlet is, ahol Marcel van den Hout és kollégái 70 női résztvevőnek mutattak averzív, kellemetlen felvételeket (autóbalesetek, a ruandai népirtásról készült sokkoló felvételek), miközben a terembe feketeribizli-illatot fújtak, a falakra színes fényfoltokat vetítettek, emellett semleges zene is szólt. A résztvevőket egy héttel később visszahívták, és a korábban látott videóról kérdezték őket, miközben vagy a színes fények, vagy a zene, vagy pedig a feketeribizli-illat volt jelen a teremben. A kutatók úgy találták, hogy az azonos illat jelenléte (akárcsak a fényeké) jóval részletgazdagabb visszaemlékezésekhez vezetett a zenéhez képest. A tény, hogy ebben a kísérletben az illatok mellett a fények is hasonló részletességhez vezettek, felhívják a figyelmet arra, hogy a kérdés megválaszolásához még megannyi kutatásra van szükség.

Illatok és egészség

Márpedig e jelenség mélyebb megértésével akár a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedőknek is segítséget jelenthetne, akiknél egy-egy illat sokszor nem kellemes gyermekkori nosztalgiát ébreszt, hanem kínzó, fájdalmas emlékekből tépi ki a varratokat, és idéz fel harcteret, balesetet, és kísérti őket a félelem és a veszteség érzésével.
A PTSD mellett a szag memória zavarai a demencia korai, szinte tünetmentes stádiumában is fontos diagnosztikai eszközök lehetnek: noha korábbi kutatások már rávilágítottak, hogy a memória ezen típusán az évek múlásával kevésbé fakul meg, egy alig néhány éves publikáció felhívja a figyelmet arra, hogy a szaglás romlása és a szagok felismerésével kapcsolatos problémák sajnos gyakorta utalnak kezdődő demenciára.

Mindezek mellett azonban ne felejtsük, hogy az illatok – noha olykor fájdalmas emlékeket is felébreszthetnek– sokszor kis alagutakat nyitnak a múltba, és egy szürke, unalmas napon mosolyt csalhatnak az arcunkra azáltal, hogy emlékeztetnek rá, az a sárban tapicskoló, önfeledten nevető kalandor, akit az illat egy pillanatra felidéz, szintén mi vagyunk.

Kiemelt kép: Ecsedi Richárd



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest