„Önnek egy új függősége van” – Szerinted a dohányzásról vagy a Facebookról könnyebb leszokni?

Szerző: | 2016. 12. 29. |

Úgy tűnik ma már a dohányzás, a nassolás és az alkohol mellett  a Facebookról is le kell(ene) szokni. A rossz hír, hogy a legfrissebb kutatások alapján ez egyáltalán nem egyszerű feladat: arról, hogy mennyire nem az, sokat elárul például az a tény, hogy egyes vizsgálatok szerint könnyebb leszokni a dohányzásról, mint a Facebookról. És ez még csak a kezdet…

36nrvt6ep2i-gabriel-santiago

Üdvözlünk a Facebookon!

A Facebook a világ legnépszerűbb közösségi oldala, melynek 1,59 milliárd aktív felhasználója van szerte a világon. Egy 2015-ös reprezentatív felmérés szerint a magyarországi felhasználók egy átlagos hétköznapon 86 percet töltenek az oldalon. A Facebook-használat életünk több terültén is fontos szerepet tölthet be: nem csak kommunikálunk egymással, hanem informálódunk és szórakozunk is.

A Facebook már nem csak egy közösségi oldal, inkább egy komoly kulturális jelenség, melyből filmek, könyvek készülnek, vizsgálatok alapját vagy eszközét képezi több tudományterületen.

Nem meglepő, hogy már a pszichológusok figyelmét is felkeltette a közösségi médiával kapcsolatos viselkedés, számos kutatást végeztek ezzel kapcsolatban az elmúlt években.

Profilkép

A Facebookon általában megkülönböztetjük a heavy, a medium és a light (azaz a „nehéz-, a közép- és a könnyűsúlyú”) felhasználókat, a használat gyakorisága és intenzitása szerint. A heavy facebookozók körében a nők Magyarországon felülreprezentáltak, ahogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak is. A kevésbé intenzív, vagyis a light felhasználók többségében férfiak, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és 30 év felettiek.

A felhasználók nagyobb részen nők (76 %), a férfiak kevesebben vannak (66%).

i_xvfntqjwi-eaters-collective

Függőség: igen vagy nem?

Elsőre nem is gondolnánk, hogy mennyire behálózta a hétköznapjainkat Zuckerberg találmánya, de arról, hogy milyen mértékben meghatározza a mindennapjainkat ez a platform, sokat elárul, egy korábbi vizsgálat, amely szerint

könnyebb leszokni a dohányzásról, mint a Facebookról.

Olyankor döbbenhetünk rá, hogy mennyire nélkülözhetetlen vagy éppen nélkülözhető a közösségi média, ha pihentetjük kicsit online aktivitásunkat, akár egy digitális detox során.

Nem véletlen, hogy az internetfüggőség keretein belül a kutatókat elkezdte érdekelni a Facebook-addikció is. Felmerülhet a kérdés: mikortól számítunk Facebook-függőnek? Ennek megállapítására kidolgoztak egy Bergen Facebook Függőség Skálát, mely az alábbi pontokból áll:

  1. Sok időt töltesz azzal, hogy a Facebookra gondolsz, vagy tervezgeted a használatát.
  2. Késztetést érzel, hogy egyre többet és többet használd a Facebookot.
  3. Arra használod a Facebookot, hogy megfeledkezz a személyes problémáidról.
  4. Próbáltad visszafogni a Facebookozást, sikertelenül.
  5. Nyugtalan leszel, ha eltiltanak a Facebooktól.
  6. Olyan sokat Facebookozol, hogy az negatívan befolyásol a munkádban vagy a tanulmányaidban.

Ha a 6 tételből legalább 4-re az a válaszunk, hogy gyakran, vagy nagyon gyakran, az jelentheti azt, hogy függőségről beszélünk.

Andreassen és kollégái, akik a skálát készítették úgy gondolják, hogy ez a jelenség a fiatalokat és nőket veszélyezteti inkább. Gyakoribb olyan személyek körében, akiknek alacsony az önértékelése, és/vagy bizonytalanok a társas helyzetekben.

hmw698crnhe-clem-onojeghuo

Mi jár a fejedben?

Azt már több helyről hallhattuk, hogy a közösségi média hatással van testképünkre, olyan új jelenségek is köthetők hozzá, mint  FOMO. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy

a túlzott Facebook-használat hasonló agyi jelenségeket produkál, mint a kokainhasználat.

Egy kérdőíves módszerrel kombinált MRI vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy a heavy felhasználók, akárcsak a kokainfüggők, gyorsabban reagáltak a Facebookkal kapcsolatos ingeranyagokra, mint semleges ingerekre, illetve a hibás reakciók száma is túlsúlyban volt. A kutatók a fentieket a közlekedésre vonatkoztatva úgy találták, hogy ezek a személyek a forgalomban gyorsabban reagálnak a bejövő üzenet hangjára, mint például egy eléjük lépő gyalogosra.

Mi történik ilyenkor az agyban?

Az MRI vizsgálatok a kérdőívek alapján a Facebook-függőnek bizonyuló személyeknél magasabb fokú aktivitást mértek az amygdalában (az érzelmi reakciók feldolgozásában és tárolásában szerepet játszó struktúra) és a striatumban (az agyi szürkeállomány része), akárcsak a kokainfüggők esetében. A fenti területeket az impulzív viselkedéssel is összefüggésbe hozhatók.

Az egyetlen lényeges különbség a kokainfüggők és a Facebook-függők agyában, hogy az utóbbiaknál a gátló funkciók egyáltalán nem sérülnek vagy csökkennek, ami azt jelenti, hogy képesek megálljt parancsolni a domináns vagy automatikus viselkedésüknek, így például ha a helyzet megköveteli, képesek nem megnézni új értesítéseiket.

A prefrontális kéreg, amely többek között az impulzív reakciók gátlásáért is felelős, normális aktivitást mutat tehát a heavy facebookozóknál.

Megosztva

Ahogy a cikkből is látszik, a Facebook-függőség még nem egy jól körülhatárolható konstruktum, inkább csak egy szelet az internet tortájából. Bár most inkább a negatívumokat hangsúlyoztuk, fontos kiemelni, hogy a közösségi médiás felületeknek számtalan előnye is van a hétköznapi helyzetekben, kommunikációban, kapcsolattartásban. A kulcsszó – ahogy annyi más területen – ebben az esetben is a mérték és a tudatos használat.

Forrás: hvg.hu Brandwatch Psychology Today Medicalnewstoday Livescience

Fotó: itt, itt és itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Márki Anett Neszta

Pin It on Pinterest

Share This