Te is folyamatosan rettegsz attól, hogy lemaradsz valamiről?

Szerző: | 2016. 08. 10. | Social&Smart | Olvasási idő: 8 perc

Ha elkezdted olvasni ezt a cikket, csak egyvalamit tudhatunk biztosan: online vagy. De vajon végigolvasod majd, vagy elképzelhető, hogy csak türelmetlenül görgetsz lejjebb és lejjebb, hogy mikor jön már a lényeg? Vagy egyszerűen túl hosszúnak találod, ezért visszaváltasz a másik ablakban megnyitott Facebookra? Esetleg valami érdekessel kecsegtet az egyik link a szövegben, így átkattintasz oda? Lehet, hogy eddig nem is tudatosult benned, milyen gyakran csinálod ezt, és miért.

FOMO_6_a

Félünk, hogy lemaradunk

A fenti „tünetek” egy dologra utalhatnak, ez pedig nem más, mint a FOMO (Fear Of Missing Out), azaz a „félelem attól, hogy lemaradunk valamiről”. Úgy érezzük, állandó készültségben kell lennünk, nehogy elmulasszunk egy fontos hírt, egy baráti programot, vagy egy új közösségi élményt.

A számítógép előtt ülve minden pillanatban azzal szembesülünk, hogy minden ismerősünk nyaral/síel/ kirándul/fesztiválozik, vagy vidám baráti társasággal mulat. Mi pedig szorongunk, mert szeretnénk mindenhol egyszerre jelen lenni, semmiből sem kimaradni – ami lehetetlen.

Olyan rossz dolog ez?

A tudomány mindössze néhány éve kezdett komolyabban foglalkozni a FOMO-val, pedig a létezése korántsem újdonság. Az ember eredendően kíváncsi természet, alapvető motivációink egyike a felfedezés, az új dolgok megtapasztalása iránti igény.

Csakhogy amíg korábban jóval hosszabb időbe telt, mire eljutott hozzánk egy új információ, ma, az internet és a közösségi média világában minden egy kattintással elérhető. A Facebook és a hasonló oldalak rendszeres ellenőrizgetése rövid időre valóban enyhítheti a FOMO-val járó szorongást, mivel ad egyfajta illúziót, hogy minden rendben, nem maradtunk le semmiről. Hosszú távon azonban sajnos több kárt okoz, mint gondolnánk.

A közösségi média ördögi köre

Régóta tudjuk, hogy a közösségi oldalak világa nem a valóságot tükrözi, sokkal inkább azt, amit abból meg szeretnénk mutatni. Az alábbi videó jól összefoglalja, gyakran mennyire torzít az a kép, amelyet a like-ok reményében kialakítunk magunkról:

A legújabb kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy még így sem tudjuk megállni, hogy ne hasonlítgassuk össze az életünket az ismerőseink által feltöltött képekkel és bejegyzésekkel. Ez az összehasonlítás gyakran elégedetlenné és boldogtalanná tesz minket, hiszen úgy láthatjuk, mindenki érdekesebb, izgalmasabb életet él nálunk.

A FOMO-t pedig nem csupán a programok és a bejelentkezések miatt élhetjük át: a közösségi médián keresztül lépést tarthatunk ismerőseink életének fontosabb eseményeivel is. Eljegyzések, házasságok, előléptetések – könnyen érzékenyen érinthetnek minket, ha olyan élethelyzetben találkozunk ezekkel a posztokkal, amikor mi is hasonló dolgokra vágynánk, mégsem sikerült még azokat megvalósítanunk.

A közösségi média tehát folyamatos körforgásként tartja fenn a FOMO által kiváltott szorongást: újra és újra belépünk, hogy ne maradjunk le semmiről, belépve azonban sokszor úgy érezzük, elrohan mellettünk az élet, és a rengeteg kihasználatlanul maradt lehetőség.

Lehet előnyös oldala a FOMO-nak?

Egyes szakemberek szerint a FOMO nem kizárólag negatív hatásokkal bír. A közösségi média rendszeres követésével olyan információkhoz juthatunk, amelyek pozitív változásokat idézhetnek elő a kapcsolatainkban, a karrierünkben, akár még az életmódunkban is. Az ismerőseink bejegyzései, fényképei új kihívások felé indíthatnak el minket, legyen az bár egy utazás, egy addig ismeretlen hobbi kipróbálása, vagy akár egy munkahelyváltás.

A pozitív hozadékok mellett azonban fontos, hogy tisztában legyünk a veszélyekkel is, amelyeket a FOMO lelki egészségünk szempontjából jelenthet.

FOMO és fantomrezgés

A lemaradástól való félelem önmagában is rengeteg frusztrációt és szorongást okozhat, melyeknek testi és lelki tünetei megnehezíthetik mindennapjainkat. A FOMO azonban nem jár egyedül.

Előfordult már veled, hogy a telefonod rezgését vélted hallani vagy érezni, de amikor megnézted, kiderült, hogy tévedtél? Ez az úgynevezett fantomrezgés-szindróma, ami éppen az értesítéseinkre irányuló folyamatos figyelem miatt alakul ki. Ahogy azonban az idegtudomány is alátámasztja, az agyunknak nem tesz jót ez a folytonos igénybevétel: az ideális működéshez szünetekre van szükség a koncentrációban, hogy az agy visszatérhessen a nyugalmi állapotába. A FOMO és fantomrezgés viszont lehetetlenné teszi a lekapcsolódást. Hasonló jelenség a nomofóbia (no-mobile-phone phobia) is, amely a telefonunk elvesztésétől, távollététől vagy lemerülésétől való erős szorongás.

FOMO_7

Létezik egy nagyon egyszerű és humoros megoldás arra, hogy időnként biztosan tarts egy kis szünetet. Erre a linkre kattintva a feladatod semmi más, mint hogy két teljes percig csak relaxálj. Csalni nem lehet: ha mégis megmozdítod az egeret, újraindul a számláló, így ezt a két percet garantáltan pihenésre fogod fordítani.

Tényleg FOMO-m van, vagy csak szeretek „képben lenni”?

Erre kérdésre könnyen választ kaphatsz. Olvasd el az alábbi állításokat, és gondold végig, mennyire jellemzőek rád:

  • Néha azon gondolkodom, túl sok időt töltök a hírek és a legfrissebb események követésével.
  • Zavar, ha nem tudom, mivel töltik az idejüket a barátaim.
  • Ha valahol jól érzem magam, minél több részletet szeretek megosztani erről az ismerőseimmel (például Facebookon).
  • Akkor is figyelemmel követem, mit csinálnak a barátaim, amikor éppen nyaralok.
  • Gyakran használom a közösségi oldalakat reggeli, ebéd vagy vacsora közben.
  • Lefekvés előtt és felkelés után tizenöt perccel is használok közösségi oldalt.
  • Nyugtalanít, ha ki kell hagynom egy baráti összejövetelt.
  • Több közösségi oldalt is használok az alábbiak közül: Facebook, Instagram, Twitter, MySpace, LinkedIn, Pinterest, Google+, Tumblr

Előre a JOMO útján!

Ha úgy érezted, a fenti állítások közül több is jellemző rád, nagyon valószínű, hogy te is éltél már át kellemetlen érzéseket, lemaradástól való félelmet mások közösségi élményeit vagy életeseményeit látva. Mint a szorongás minden fajtáját, a FOMO-t is nagyon fontos időben felismerni, hogy megtalálhassuk a megfelelő megküzdési módot.

Először is lényeges, hogy megtanuljuk értékelni azt az időt is, amelyet egyedül töltünk. Ez nem más, mint a FOMO ellentéte, a JOMO (Joy Of Missing Out), vagyis a lemaradás örömének megélése. Csakis rajtunk múlik, milyen tartalommal töltjük meg az üres perceket – a felszabaduló időnket bármire fordíthatjuk, minden pillanatban rejlik esély a személyes fejlődésre.

A kutatási eredmények szerint a kulcs elsősorban a figyelem: amikor FOMO-t élünk át, a figyelmünk fókuszát kívülre irányítjuk, vagyis saját magunk belső történései helyett külső eseményeket helyezünk a középpontba. A megoldás legfontosabb része ennek a megváltoztatása, hiszen ha kifelé figyelünk, éppen a legfontosabbról maradunk le: a saját életünkről.

Képek: itt, itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This