„A futás akkor is megmarad, ha minden és mindenki más eltűnik”- Hogyan függ össze a futás és a biztonságérzet?

Szerző: | 2021. 10. 02. | Test&Lélek | Olvasási idő: 5 perc

„Egyszer megkérdezték tőlem, hogy miért szeretek annyira futni. Azt válaszoltam, hogy számomra a futás az egyetlen olyan dolog, ami akkor is megmarad, ha minden és mindenki más eltűnik az életemből.” (MonitorTheBeat)

futás

A futás mindenkinek mást jelent. Egészséges életmódot, veszteségfeldolgozást, közösségi élményt, fogyáshoz vezető utat, én-időt, természetben levést, erőpróbát, meditációt, teljesítményt, menekülést, büszkeséget, szabadságot, megküzdést, harcot, vagy éppen a biztonság megtapasztalását.

Számomra a futás elég sok minden a fentiek közül, de talán az egyik első dolog, ami eszembe jut, amikor megkérdezik, miért szeretek futni, az a biztonságérzet.

Enyhíteni a feszültséget

Amikor a külvilág bizonytalanná válik, belül sem érezzük magunkat biztonságban. Sokszor úgy érezhetjük, hogy tőlünk függetlenül, csak úgy megtörténnek (az általában rossz) dolgok, és tehetetlenül állunk életünk színpadán, szinte kívülről figyelve az eseményeket. Ilyenkor a problémamegoldó megküzdés sokszor csorbát szenved, vagyis az adott nehézség nem feltétlenül oldható meg alternatívák felkutatásával, reális megoldásokkal, egyszerű logikával.

A futás (vagy bármilyen testmozgás) nem is a problémamegoldó stratégiák közé tartozik, sokkal inkább az érzelmi megküzdésünket aktiválja.

Vagyis ahelyett, hogy a probléma megoldására törekednénk, a nehézséggel kapcsolatos feszültséget enyhítjük, stabilizálódunk, egy olyan érzést adunk a szervezetünknek, ami örömérzethez, sikerélményhez és kontrollhoz juttatja azt. Velem sokszor előfordul, hogy ha elveszítem a biztonságérzetem, tehetetlennek érzem magam egy élethelyzetben, elmegyek futni.

Biztonságban lenni

A biztonság, biztonságos kötődés egyik fontos alapszükségletünk.

Biztonságban lenni annyit jelent, hogy stabil vagyok, úgy érzem, hogy kiszámítható körülöttem a környezet, elfogadnak, szeretnek, tudok bízni magamban és másokban, melegség és gondoskodás vesz körül. Ha biztonságban vagyok, jobban meg tudok küzdeni a mindennapok viszontagságaival, a veszteségekkel, a változásokkal, a bizonytalansággal.

A biztonság-élmény (ősbizalom) a korai anya-gyermek kapcsolat során kezd el kialakulni: az újszülöttel való gyakori testi kapcsolat nagyon pozitív hatással van a gyermek idegrendszerének fejlődésére. Az anya testmelege, légzésének és szívdobogásának érzékelése a méhen belüli állapotot idézi fel. Emiatt a testi kapcsolat nagy jelentőséggel bír a csecsemő későbbi érzelmi életének és biztonságérzetének a kialakulásában. A későbbi (belső) biztonság élménye pedig nagy segítségünkre van az érzelmileg nehéz helyzetek kezelésében. Mindannyiunkkal történik ilyen, de nem mindegy, hogyan küzdünk meg ezekkel a helyzetekkel. Ilyenkor nagyon fontos és elsődleges cél a stabilizáció, vagyis a biztonságérzet visszanyerése.

Szerencsére sokféle stratégia kéznél lehet, és nem is kell nagy dologra gondolni. A partner, vagy a barátok, a család támogatása, figyelme, elfogadása és jelenléte elég lehet ahhoz, hogy helyreálljon a rend, és visszatérjen a biztonság. De ha épp senki sem elérhető, többek között nagy segítség lehet például a testmozgás – és így jöhet képbe a futás.

Egyszerűen fogalmazva, ha olyan állapotot tudok létrehozni, amiben korábban biztonságban éreztem magam – hasonlót ahhoz, mint amikor anya nyugodt, ritmikus légzése, szívdobogása, és a testközelsége biztonságot adott -, újraaktiválódhat a biztonságérzés.

Nyugalom és elfogadás

De fontos tényező itt maga a test és a testérzetek tudatosítása is. A testre való (akár önkéntelen) ráhangolódás, a jelen-lét fizikai megtapasztalása, a visszatérés az ösztönös létezés szintjére pozitívan hat az érzésekre és (negatív) gondolatokra, és nem utolsó sorban a hangulatra is. Emellett a futás a kontroll érzetét is növeli, vagyis egy látszólag befolyásolhatatlan helyzetben megtapasztaljuk azt, hogy ha mást nem is, az érzéseinket legalább tudjuk szabályozni.

A futás segít átlendülni egy nehéz napon, és még ha nem is ad teljes értékű megoldást egy élethelyzetre, annak elviselésében, és az ahhoz, valamint a magamhoz való elfogadóbb hozzáállásban sokat segíthet. Szabályozza az érzéseket, gátolja a negatív gondolatokat, kontrollt ad, másrészt közvetlenül testi szinten is előidézi a biztonság élményét: megnyugtat és stabilizál. Ráadásul szinte mindig kéznél van, akkor is, ha minden és mindenki más épp nem elérhető.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Sárkány Kinga
Tanácsadó szakpszichológus, művészetterapeuta, természetjáró, futó. Pszichológusként arra törekszik, hogy segítse a klienseit a magánéleti egyensúly kialakításában, az erőforrásaik aktiválásában és a megküzdésben. Érdekli az emberi agy működése és az emberek sokfélesége. Munkája során értelmi sérült személyekkel is foglalkozik. Szeret tanulni, úton lenni, megfigyelni, jelen lenni, átfolyatni magán az élményeket.

Pin It on Pinterest

Share This