Néhány nap már csupán, és kezdetét veszi az idén immár 23. alkalommal megrendezett Pszinapszis, Európa egyik legnagyobb, kizárólag önkéntesek által szervezett tudományos-kulturális rendezvénye. Április 5-7. között több, mint 70 szakmai előadás, 20 interaktív műhelyfoglalkozás és kulturális program (koncert, slam poetry, táncműsor) vár majd ránk a szervezőknek köszönhetően. Ahogyan a Pszichoforyou megalakulása óta minden évben, mi is ott leszünk – de addig is eláruljuk, melyik előadásokat várjuk a legjobban.

 

“Napjaink lendületes forgatagában időnként arra van szükségünk, hogy szimbolikusan letekerjük az élet hangerejét. Máskor pedig, igazán fontos pillanatokban az élet maga akasztja el szavainkat és árasztja el zsigereinket. A lélek tanulmányozása, a pszichológia ahhoz ad segítséget, hogy megtanuljunk a kettő harcából egy ritmikus koreográfiát alkotni, kiszínezni egy monokróm festményt, dallamíveket összekapcsolva zeneművet komponálni, végül pedig megtalálni azt a pontot, ahol lelazítjuk húrként feszülő izmainkat, letesszük az ecsetet és beszúrjuk a jelentőségteljes szünetet. Hagyjuk, hogy szavak nélkül meséljen rólunk a megszerkesztett valóságunk” – hangzik az idén Csend:élet főcímet viselő rendezvény leírása. Lássuk hát, milyen programok közben csendesedhetünk el testben-lélekben, hogy igazán átjárhasson minket a figyelem!

Visszaszerezni a csendet (Király Eszter ajánlója)

Értékes eszköz a kezünkben minden, ami segít az életünket és testi-lelki egészségünket veszélyeztető folyamatokra irányítani a figyelmet. Mondjuk arra, hogy a fogyasztói társadalom működése egy tragikus kész átverés show: miközben a vágyak kielégítésével kecsegtet, a legborzalmasabb árat, a valós szükségleteinkről való lemondást követeli cserébe. Ilyen valós szükséglet – sőt, lételem – a csend is. Mi mégis önként hagyjuk magunkat elveszni a zaj, a hangerő, a villámkommunikáció, a kattintások és képernyők kavalkádjában.

Önként mondunk le az elmélyülésről, az időről, a megfontolásról, a koncentrált figyelemről, ezzel együtt a belső szabadságunkról és a közösségi szemléletről. Az összetartozásról. Mert azt hisszük, hogy ha csendben maradunk, valami fényesről, trendiről maradunk le, azt hisszük, hogy megkárosítjuk magunkat, ha nem kommunikálunk.

Pléh Csaba előadása – remélhetőleg – fejbe kólint minket, és segít rádöbbenni majd, hogy rosszul hisszük. A szervezők ígérete szerint a neves professzor, pszichológus, nyelvész arra ad javaslatokat, hogy hogyan őrizzük meg személyes világunkat, gondolati autonómiánkat egy egyszerűsített ideológiáktól hangos, behálózott világban, vagy hogy hogyan tanulhatjuk újra az idő igényét az állandó virtuális jelenlét kényszere alatt. És – mivel szeretem, ha egy előadóval nem mindenben értünk egyet – kíváncsian várom az érvelését arról is, hogy miért épp az individualitást nevezi legfőbb értéknek.

Pléh Csaba: A csend keresése a WEB világában

Az előadás időpontja: 2019. 04. 07. 18:00-19:00

Közelebb hozni a hálát (Brunner Zsanett Anna ajánlója)

Szeretem azt, ha a távolinak tűnő, valahol a magasban lebegő érzéseinket közelebb hozzuk és személyessé tesszük.

Számomra jó ideig ilyen megfoghatatlan érzés volt a hála, melyet eleinte nem tudtam hova rakni, aztán ellenálltam és dacoltam vele, majd egyszer csak úgy csapott belém, mint a villám – nem győztem betelni vele, az egész világ valahogy más színezetet kapott.

Végül rájöttem, hogy nem kell, hanem lehetek hálás, és hogy nem is a hatalmas nagy dolgok, hanem a mindennapok pillanatai és mozzanatai kapcsán érezhetem leginkább.

A hálával még mindig barátkozom, próbálom minél közelebb engedni magamhoz és helyrerakni, mit is jelent nekem. Ezért is várom dr. Ferenczi Andrea előadását, melynek során azokra a kérdésekre próbál választ találni, hogy mi is pontosan a hála, milyen hatással lehet ránk, kapcsolatainkra és életünkre. Előadása során egy folyamatban levő kutatás eddigi eredményeit is bemutatja, valamint betekintést enged különböző hálanaplókba is, mely előre sejteti a téma kellően objektív és szubjektív megközelítését is.

Dr. Ferenczi Andrea:A hála pszichológiája, avagy a tüzes lélek hatása kapcsolatainkra és sejtjeinkre

Az előadás időpontja: 2019. 04. 07. 15:30-16:30

Igenis, beszéljünk az öregedésről! (Herendi Kata ajánlója)

Nem beszélünk róla. Nem is szívesen gondolunk rá. Ha mégis elkerülhetetlen, hogy szóba hozzuk, szorongással, félelemmel telve, vagy éppen cinikusan tesszük. Vajon miért félünk annyira az öregedéstől, hogy mára szinte tabutémává vált? Sokan talán azért, mert az időskor olyan változásokat hozhat magával, amelyek fenyegető jövőképet vetítenek elénk: fizikai és szellemi hanyatlást, elmagányosodást, anyagi gondokat. Ám nem törvényszerű, hogy életünk utolsó évei erről, vagy csak erről szóljanak:

megtanulhatunk “sikeresen” megöregedni, és idősebb korunkban is aktívan, reziliensen szembenézni a kihívásokkal. Ehhez azonban az kell, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy igenis beszélnünk kell az öregedésről, és felkészülni rá, testben-lélekben egyaránt.

Az emberi élet végességéről, a halálról, egyáltalán, az idősebb korosztály kisebb-nagyobb gondjairól való hallgatást nem csak a mindennapi párbeszédeinkben kell(ene) megtörnünk. Az is fontos lenne, hogy a szakértők gondolatai, tapasztalatai minél több emberhez eljussanak, minél szélesebb körben, akár fiatalokhoz, akár idősekhez. Az öregedés ugyanis nem “generációs probléma”: olyan állomás, amelyhez mindannyiunk élete elérkezik majd, így az, hogy tudjuk, hogyan élhetjük meg ezt a folyamatot a lehető legpozitívabban, mindannyiunk ügye. Ehhez nyújt majd segítséget Dr. Pék Győző előadása.

Dr. habil. Pék Győző: Sikeres öregedés vagy túlélés? A testi, lelki, társas és spirituális egészség megőrzésének szempontjai

Az előadás időpontja: 2019. április 6. 14:00-15:00

Üresjárat nélkül (Szabó Eszter Judit ajánlója)

Amikor az egyik barátnőm, akinek elmeséltem, hogy regisztráltam egy munka és magánélet egyensúlyáról szóló workshopra, hangosan felkacagott, akkor azért elgondolkodtam egy kicsit azon, hogy azt a bizonyos worklife balance-ot mennyire tudom tartani…
Ha létezik is ilyen, egyik területre sem jellemző manapság a tétlenség: valahogy mindig megoldjuk, hogy jól betáblázzuk magunkat – üresjáratnak helye nincs!

Nem tagadom, nekem is nehezemre esik „csak úgy” lenni.

Minden körülmények között arra törekszem, hogy „kimaxoljam” a rendelkezésre álló időt, a lehetőségeket, és úgy általában, minél több tartalommal töltsem meg a napjaimat, az életemet. Bizonyos helyzetekben igazi „időspúr” vagyok, nemhogy a tétlenségre, de még a teendőkre is sajnálom az időt, azért, hogy abból még többet tudjak kihozni.

Mondjuk a fent leírt vallomás valószínűleg nem túl jó ajánlólevél Vekerdy Tamás, A tétlenség dicsérete című előadására, amit én ennek ellenére, vagy éppen emiatt, nagyon-nagyon várok. Nemcsak azért, mert a Tanár Úr csodaszép (és nem mellesleg nagyon elgondolkodtató) sorokban foglalta össze előadását, hanem azért is, mert azt hiszem, jót fog tenni, ha valaki, – akinek a szavára azért sok tekintetben lehet és kell is adni – egy órán keresztül beszél nekem arról, hogy miért jó és fontos olykor-olykor nyugton maradni.
Még az is lehet, hogy megpróbálok nem cikket írni az elhangzottakról… Úgyhogy gyertek inkább el ti is! Ajánlom szeretettel.

Vekerdy Tamás: A tétlenség dicsérete

Az előadás időpontja: 2019. április 5. 17:00-18:00



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest