Hogyan tartsuk felszínen magunkat és gyermekeinket a koronavírussal terhelt téli időszakban?

Szerző: | 2021. 01. 19. |

Az elmúlt évben valószínűleg a valaha volt legnagyobb mértékben informálódtunk a fizikai állapotunkkal kapcsolatos kérdésekről és tényekről. Heti többször olvastuk virológusok értekezéseit, valamint napi témát szolgáltatott az immunrendszerünk működése, a szervezetünk ellenálló képessége, a maszkviselés hatásai. Éppen ennek tükrében talán még sohasem volt annyira fontos foglalkozni a mentális egészségünkkel, mint idén január-februárban. Hiszen az új évvel együtt menetrendszerűen ideért az ünnepek utáni üresség: a tavaszhoz vezető hosszú, sötét és hideg nyolc hét ígérete. Most azonban nem tompítja azt baráti találkozók, meleg kávézók, összebújós mozizások, vagy épp távoli nyaralások és síelések lehetősége. De mi is az a mentális egészség és hogyan kell vigyázni rá gyermekkorban? Többek között erről is kérdeztük Víg Sára, gyermekpszichológust.

Nehéz szavakkal meghatározni, milyen az az állapot, amikor a szellemi és lelki terhei tekintetében egy ember teljesen rendben létezik. Hiszen attól, hogy a mentális egészségünk a helyén van, még lehetnek problémáink. A lényeg inkább az, milyen érzésekkel, energiákkal, tettvággyal nézünk szembe velük.

„A mentális egészség megfelelő szintje, körülbelül az a kiegyensúlyozott állapot, amikor motiváltnak érezzük magunkat a teendőinkre, valamint készen állunk a ránk váró kihívásokra”

– kezdi szakértőnk, Víg Sára.  „Az a fajta működés, amikor nem a létezés minimumán teljesítünk, hanem annál többre vagyunk képesek. Egy-egy feladatra nem az összes energiánkat használjuk el, hanem a dolgunk végeztével még marad bennünk lendület. Van miből töltekeznünk és töltenünk másokat” – teszi hozzá a pszichológus.

Felnőttként talán valamivel könnyebben fogalmazzuk meg, mikor működünk harmóniában, de a közgondolkodásban még ma sem él határozottan, hogy a fizikai és a mentális egészség ugyanolyan lényeges. „A társadalmunkban jellemzően a szervezetünkkel kapcsolatos problémákat sem a megelőzés szintjén írjuk felül, inkább akkor keresünk rá gyors megoldást (például gyógyszert), ha már egy konkrét betegséggel állunk szemben. Ugyanez jellemző a mentális egészségről való gondolkodásra és gondoskodásra. Amikor már nagyon erős a hiány, nincs elég energia, előkerülnek az esetleges fizikai tünetek, akkor nézünk körbe: mit is lehetne tenni az instant megoldás érdekében? Pedig a „regenerálódásra” szánt időt itt sem úszhatjuk meg” – hangsúlyozza Víg Sára.

Szimbiózis jóban-rosszban

Az, hogy a felnőtt társadalom konkrétan és nyíltan beszéljen a lelki, illetve mentális egyensúly szükségéről, valamint az erre való törekvésről, a gyerekek számára is létkérdés. Hiszen ahogy fentebb már előkerült: a töltődés és töltés összefüggései egyértelműek. A szülő ugyanis akkor képes megfelelő odafigyeléssel, türelemmel, minőségi idővel fordulni a gyermek felé, ha ő is lehetőséget kap rá, hogy harmóniát teremtsen magában, illetve maga körül. A kicsik életében pedig éppen ezek az említett tényezők, amelyek leginkább megalapozzák, hogy a mentálisan egészségesek legyenek.

A gyerekeknél utóbbiról a leválás folyamatát kísérve érdemes gondolkodni. „A csecsemők mentális egészsége az anyukáéval párhuzamosan működik. Éppen emiatt a legérzékenyebb  időszakok egyike a család születése: amikor a baba elégedettsége az anya függvénye, az anya mentális jólléte pedig a kicsi és saját maga miatt is mindennél fontosabb” –  hangsúlyozza szakértőnk. Hozzáteszi: „Nem véletlen, hogy régen a gyermekágy idején az egész család támogatta az újdonsült anyát, hogy az első hetekben lehetőséget kapjon a pihenésre testi és lelki értelemben egyaránt. Ezt a hagyományt különösen fontos lenne megőrizni.” Mindemellett a szülővé válás az apa és anya számára egyaránt megméretés a mentális egészség szempontjából. Legtöbbünk ekkor szembesül ugyanis a szituációval először, hogy a saját életében a saját igényei a második helyre kerültek. Ezzel együtt a belső egyensúlyunk megőrzésére is új stratégiát kell felállítanunk, egy másfajta élethelyzet, egy másfajta időbeosztás szerint.

Nem minden szorongás tünet

„A mentális egészség saját territóriumát körülbelül  3 éves kortól jelölhetjük ki, azonban nyilván ez is szorosan kötődik a szülő pszichés állapotához, valamint a gyermek családi rendszerben elfoglalt helyéhez” – magyarázza Víg Sára. Szakértőnk hozzáteszi: a korosztályos sajátosságok, mint például a dackorszak, a kisebb-nagyobb hisztik, érzelmi amplitúdók megélése, nem a mentális egészséggel összefüggő problémák, hanem a személyiségfejlődés részei. A gyerekek diagnosztizálása éppen ezért fokozottan nehéz feladat iskolás kor előtt, hiszen az alvásproblémák, a szobatisztaság, vagy evésgondok éppúgy lehetnek a lelki és szellemi érés egyes szakaszai, mint egyéb problémák tünetei.  Freud körülbelül 7 éves kortól beszél a látencia időszakáról, amikor a gyermek életében nagyjából az összes vihar, amely a leválási folyamatot kísérte, elcsitul. Ebben a korban már könnyebb konkretizálni a szülőnek és a szakembernek is, ha a rosszkedv, a szorongás, az agresszió hátterében más problémák húzódnak meg.

„Fontos tisztázni: egy szorongó alkat lehet mentálisan egészséges állapotban. Neki csupán meg kell tanulni jól kezelni, netán az előnyére fordítani a személyiségének ezt a vonását. Alapvetően a mentális egészség kapcsán a kiegyensúlyozottság  a mérvadó, de az elhúzódó rosszkedv, az enyhe téli depresszió, begubózás még orvosolható otthon. Most a COVID idején a bezártság, az elszigetelődés plusz terhek. Amire mindenképpen ügyelhet a szülő, hogy nemcsak a kisebb, de a nagy gyerekeknél is fontos kapaszkodó lehet a napirend, a megszokás. A rutin megléte segít átlendülni a sötétebb, nehezebb heteken.

Ha suli után most nincs edzés, szakkör akkor lehetnek fixen naptárba jegyzett szabadban töltött órák, online beszélgetések, közös vacsorakészítések, vagy társasjátékpartik” − javasolja a pszichológus.

Víg Sára gyermekpszichológussal KiHeverő című Youtube-sorozatunkban is találkozhatsz

Biztonság, közösség, szabad levegő

A mentális egészség szempontjából az egyik legfontosabb, hogy a gyerek, mennyire érzi magát biztonságban a családjában. Mennyire adhatja ki őszintén a benne dolgozó érzelmeit? Ez pedig nem csupán a hisztiző kétévesnek létkérdés, hanem a fintorgó, flegmázó kamasznak is.

„A tiniknek annyiból lehet könnyebb helyzetük, hogy a közgondolkodásban mára él egy elnéző társadalmi hozzáállás: ők fekhetnek az ágyon a plafont bámulva, húzhatják a szájukat a jó dolgokra, lehetnek önzőek, ha ahhoz van kedvük. Hiszen jelenleg éppen ez a dolguk” – magyarázza a pszichológus.

Másrészről a jelenlegi élethelyzet éppen azt veszi el tőlük, ami a leginkább élteti őket: a közösséget, a kortárs közeget. „Az egyetlen megoldás a szabadban töltött találkozókat szorgalmazni a barátokkal, ha esik, ha fúj. Egyrészt az online tér csak 30-40 százalékát adja a valódi találkozás értékének, másrészt a levegőn eltöltött idő akkor is jótékony hatású, ha nincs kedvünk hozzá. Az online oktatás idején is lehet időkorlát a képernyő használatával kapcsolatban, és el lehet küldeni naponta bandázni a gyereket a közeli parkba. A hétvégi túrák jó alkalmat adnak a közös időtöltésre, sőt szerencsés esetben még jó szokás is válhat a közös kirándulásból. A COVID adta kényszer ugyanis, ami a virtuális teret teszi elsődleges találkozási hellyé, arra is rávilágíthat egy túldigitalizált generáció számára, hogy milyen értéke van valójában a hús-vér kapcsolatoknak.”

Veszélyben a huszonévesek

Vírus ide, vírus oda érdekes tény lehet, hogy a mentális egészség állapota általánosságban nem a tiniknél, sokkal inkább a fiatal felnőtt korosztálynál érezhető az egyik legnagyobb veszélyben. „Sokszor tapasztalom, hogy a pályakezdés lendülete, a bizonyítani vágyás, a munkamánia éppen attól a korosztálytól veszi el a pihenést, a kikapcsolódást, a hobbik élményét, amelynek a leginkább lehetősége volna rá. Hamar beköszönt a nyomás a munkaerő-piacon: talán meglepő, de a burnout jelenleg nem középkorúak, hanem főként 20-as 30-asok problémája” – figyelmeztet a pszichológus.

Erre a jelenségre pedig érdemes volna megoldást találni, hiszen az önértékelést, a jövőképet, a motivációt tiporja el a fiatalokban. Eredménye pedig  évek múlva könnyen lehet egy kiégett,−  azaz mentálisan alapjaiban rossz állapotú − társadalom. „Nehéz időszakot élünk, hiszen lassan egy éve korlátozott annak a lehetősége, hogy az ember kibontakoztassa önmagát, a vágyait. Hónapok óta tettek helyett csak a tervezésé a főszerep. Az emberek többsége belefáradt a vírushelyzet adta korlátokba, pedig még ki kell tartani. A kikapcsolásra való törekvés, a tudatos pihenés és töltődés ezért fontosabb, mint valaha: felnőttnek, gyereknek és a családoknak egyaránt” – hangsúlyozza Víg Sára.



LESZEL AZ ÚTITÁRSUNK?

Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Három gyermek édesanyja. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest

Share This