A lámpalázzal kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni és úgy tekinteni rá, mint valamire, ami vagy van, vagy nincs. Miközben – ahogy arról már egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk – lámpaláza mindenkinek van, a kérdés sokkal inkább az, hogy mekkora a mértéke.

Ha nagy, akkor – folyamatos hárítás helyett – első lépésként javasolt közelebb lépni a nyilvános szerepléssel kapcsolatos félelmeinkhez és megismerni annak természetét. De ezen felül még rengeteg mindent tehetünk annak érdekében, hogy feloldjuk a nehéz érzéseinket, megváltoztassuk a saját szereplésünkkel kapcsolatos hiedelmeinket és alaposan szemügyre vegyük, hogy mi magunk hogyan, milyen mechanizmus mentén állítjuk elő a lámpalázat.

Erről a folyamatról is részletesen írtunk a már hivatkozott cikkünkben. Itt és most viszont arra teszünk kísérletet, hogy szakértőnk segítségével olyan gyakorlatban is alkalmazható technikákat és stratégiákat mutassunk nektek, amelyek jelentősen csökkenthetik a szerepléssel kapcsolatos szorongást.

Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás

Bár ezek a tippek is sokat segíthetnek egy éles szituációban (például egy fontos céges prezentáció előtt), fontos látni, hogy a lámpaláz megszelídítésének leghatékonyabb eszköze a gyakorlás, vagyis – tűnjön bármilyen rémisztőnek is a gondolat – az, ha elkezdünk emberek előtt beszélni.

„Ahogy egy Youtube-videóból nem lehet megtanulni úszni, éppúgy lehetetlen profi előadóvá válni gyakorlás nélkül” – summázza a lényeget szakértőnk, Neisz Laura, coach, lámpaláz-szelídítő.

Tehát ha igazán elszántak vagyunk, nem maradt más dolgunk, mint belecsobbanni abba a bizonyos mélyvízbe, avagy arccal előre fordulva a tettek mezejére lépni. És ha már ott állunk azokon a bizonyos, világot jelentő deszkákon, akkor az alábbi szakértői tanácsokat érdemes megfogadni.

Technikák, stratégiákat – avagy hogyan szelídítsd meg a lámpalázat?

  1. Fogalmazd meg, mi a célod!

A lámpalázzal kapcsolatos nehéz érzések jó részét az okozza, hogy a fókuszt folyamatosan saját magunkon, a szerepléssel kapcsolatos szorongásainkon és félelmeinken tartjuk. Ezen sokat segíthet, ha figyelmünket nagyon szelíden a közönségre fordítjuk, és megpróbáljuk megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy mégis mi a célunk az adott előadással, prezentációval.

Elképesztően nagyot dobhat a teljesítményünkön, ha a hiányosságaink, félelmeink helyett arra kezdünk el figyelni, hogy mi az a tudás vagy érték, amit szeretnénk átadni a velünk szemben ülőknek.

Elvégre ők – az irracionális félelmeinkkel ellentétben – nem azért vannak ott, hogy bántsanak minket, hanem azért, hogy általunk fontos információkkal és gondolatokkal gazdagodjanak. Ha ahelyett, hogy arra figyelünk, mi mindent veszíthetünk egy ilyen helyzetben, arra fókuszálunk, hogy mi mindent adhatunk másoknak, már sokkal közelebb kerültünk ahhoz, hogy a szereplésünket siker koronázza.

  1. Kapcsolódj

„A képzeld azt, hogy csak káposztafejek ülnek veled szemben” népi bölcsességével némileg szembemegy a hivatásos lámpaláz-szelídítő soron következő intelme, amelynek értelmében előadás közben kimondottan jó ötlet keresni a kapcsolatot a hallgatósággal. Ebben a helyzetben ennek legjobb eszköze a szemkontaktus, amit azért javasolt felvenni és hosszabb-rövidebb ideig megtartani a közönség egy-egy tagjával, mert ez által nemcsak ahhoz tehetünk hozzá, hogy könnyebben átmenjen az üzenetünk, hanem abban is segíthet, hogy egy párbeszédre emlékeztető légkör alakuljon ki – ami amellett, hogy sokkal komfortosabb az előadónak, a hallgatóság gondolatait is hatékonyabban aktivizálja.

  1. Csapold le a fölös energiát

„A félelem által beindított üss vagy fuss reakció ősi reakció. A megemelkedett adrenalinszint segít, hogy gyorsabban szedd a lábaidat, és a színpadi jelenlétedet is feltölti energiával. De a túl sok adrenalin káros lehet: kiszárítja a szádat, gombóc lesz a torkodban. Izmaidat felkészíti a küzdésre vagy a futásra, és ha az izmaidat nem használod, elkezdhet remegni a kezed lábad” – állítja Neisz Laura, aki szerint a megoldást a fölösleges energiatöbblet lecsapolása jelentheti. Ha furcsán is hangzik, hogy közvetlenül az előadás előtt néhány fekvőtámasszal, vagy egy kiadós sétával csillapítsd a szorongást, a fentieket figyelembe véve mégiscsak van benne ráció, hogy ez a technika működhet. (E sorok írójának például kimondottan bevált, hogy azokat a napokat, amelyek valamilyen nyilvános szerepléssel járó helyzetet hoznak, egy kiadós futással kezdi.)

  1. Gyakorold be!

„Még gyakorlott előadókkal is előfordul, hogy szükségük van egy kis időre, amíg igazán bemelegednek. A lámpaláz általában közvetlenül színpadra lépés előtt, és/vagy a beszéd legelején a legintenzívebb. Ezt az időszakot le lehet rövidíteni, az idegességet csökkenteni, ha a kezdő mondataidat, az első két percet alaposan begyakorlod” – tanácsolja Neisz Laura, aki szerint ehhez hasonló alapossággal érdemes kimunkálni az előadás befejező részét is.

„Ha ezeket ismétled, gyakorlod magadban mielőtt kilépsz a színpadra, az ideges belső monológnak már nem is marad hely” – mutat rá a gyakorlás másik áldásos hozadékára Neisz Laura, aki szerint a saját bemelegítő rituálé is segíthet a ráhangolódásban.

+1

Ne tankönyvi előadóvá akarjunk válni

Rengeteg dolgot tehetünk tehát annak érdekében, hogy legyőzzük a lámpalázat, és legalább ennyi történetet lehetne felmutatni, amely bizonyítja, hogy – amennyiben erre hajlandóak vagyunk időt és energiát szánni – bárkiből válhat profi előadó.

Fontos azonban – és talán a számunkra megfelelő „szelídítő-eszközök” szelektálásában is sokat segíthet – ha nem tökéletes, „tankönyvi” előadókká akarunk válni. A cél sokkal inkább az kellene legyen, hogy ebben a helyzetben is önmagunk tudjunk maradni.

„Akkor tudsz ragyogni, ha önmagadat tudod adni”

– summázza a lényeget Neisz Laura. Ehhez azonban az kell, hogy a szereplés lehetőségét ne elkerüljük, hanem ahányszor csak alkalmunk van rá, megragadjuk, és egy olyan lehetőségként tekintsünk rá, amelyben fejlődhetünk. Ha így teszünk, akkor alkalomról alkalomra egyre otthonosabban érezhetjük magunkat a nyilvános szerepléssel járó helyzetekben – ami vitán felül jobb opciónak tűnik a halálos félelemnél, és nem utolsós sorban lehetővé teszi, hogy önazonosak maradjunk a szituációban.

A gondolat, mint a világot formáló erő

De nem csak a saját komfortérzetünk miatt jó dolog gyakorlott előadóvá válni. Ha eddig eljutunk, akkor képessé válhatunk arra is, hogy átadjuk másoknak fontos gondolatokat, amelyek – ahogy az ebből a videóból is kiderül – „megfelelően kommunikálva képesek örökre megváltoztatni mások világnézetét és befolyásolni tetteiket.” (…)

„Az előadó legfontosabb feladata felépíteni egy gondolatot a hallgató agyában. (…) „A gondolatok az emberi kultúrát formáló leghatalmasabb erők” – fogalmaz Chris Anderson. Ha ezeket megtanuljuk átadni, az által nemcsak jobb előadók leszünk, de a világot is egy jobb, egy értékesebb hellyé tehetjük.

A gyakorlásra kiváló lehetőséget biztosítanak a Toastmaster klubok, (a honlapon sok magyar nyelvű csoportot találtok, szerte az országban) vagy – a jellemzően angol nyelven működő Ignite Budapest kezdeményezés.  

Ha pedig úgy érzed, hogy a gyakorlás előtt még szükséged van egy kis szelídítésre, akkor jó szívvel ajánljuk szakértőnk hamarosan közelgő tréningjeit, amelyekről itt és itt találsz bővebb információt.

SOS előadói elsősegélyért kattints ide.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Szólj hozzá!
Szabó Eszter Judit

Szabó Eszter Judit

Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.
Szabó Eszter Judit

Pin It on Pinterest