„Kényszeríteni senkit nem lehet” – Mikor és hogyan érdemes belevágni a párterápiába?

Nem csupán az ünnepek alatti intenzív együttlét, na meg az újévi fogadalmak, de a téli lecsendesülés miatt felerősödött belső lelki folyamatok is tehetnek arról, hogy januárban megnő az érdeklődés a párterápia iránt.  De mikor és miként érdemes szakemberhez fordulni? Erről, illetve a párterápia pontos céljairól Geist Klára, párterapeuta, szexuálpszichológus mesélt nekünk.

„Minden évszakban akad valami apropó, amely előhoz gondolatokat, vagy épp problémákat a párkapcsolattal összefüggően. Tavasszal az ébredő természet tesz aktívvá, nyáron a közös nyaralások, ősszel a gyerekek iskolai problémái irányítják a figyelmet a családi gondokra. A tél a befelé fordulás időszaka, valamint az ünnepekkel járó év végi hajtás után elfogyhat az erő ahhoz, hogy valaki segítség nélkül lépjen tovább a problémákból” – véli szakértőnk. Geist Klára hangsúlyozza: végső soron mindegy, hogy a meleg vagy hideg idő ösztönöz a változtatásra, a lényeg a belső motiváció. Anélkül ugyanis nincs eredmény: kényszeríteni senkit sem lehet.

„Közismert tény, hogy a nők monitorozzák inkább a kapcsolatok érzelmi légkörét, így ők az apróbb változásokra is érzékenyek, míg a férfiak a válságra reagálnak. Tapasztalatom szerint az erősebb nem is nyitott a párterápiára, viszont csak akkor fogalmazzák meg az igényt, amikor már nagy gond van” – magyarázza a pszichológus. Hozzáteszi: praxisában is sokszor előfordult, hogy a nő már egy-két éve kezdeményezte volna a párterápiát, ám a férfinak kellett egy erőteljes jelzés, a hűtlenség vagy az ultimátum, hogy észrevegye a bajt.

Gyakori tévhitek és konfliktusok

Megesik, hogy valaki a párterápiáról alkotott téves elképzelések miatt nem akar belépni a rendelőbe. „Sokan érvelnek azzal, hogy nem akarják kiteregetni a családi szennyest, pedig általában ezeknek a titkoknak a megbeszélése során kiderül, nem is olyan sötétek, mint azt az érintettek hitték. Tévhit továbbá, hogy a párterápia konfliktuskezelés: ugyanis a veszekedések mögött legtöbbször érzelmi akadályok vannak, és ezeket kell terápiásan feldolgoznunk” – fejti ki Geist Klára. Aki pedig azért ódzkodik szakemberhez fordulni, mert attól fél, hogy megmondják neki, mit tegyen, szintén, rosszul következtet.

„A párterápiában a résztvevők igényeiket kimondva és tudatosítva, a szubjektív nézőpontokat figyelembe véve fogalmazhatják meg, hogyan tudnak kiépíteni tartalmasabb kapcsolatot. A terapeuta nem csodatévő: nem ő adja két kézbe a megoldást. Előfordul, hogy a gondok feldolgozása után kiderül: az új út az elengedés. Ekkor a terápia átfordul a továbblépésben való támogatásba”

–mondja a pszichológus, aki hozzátette: különösen fontos lehet a párterápiás segítség a gyermekek miatt, hiszen ilyenkor a kapcsolatot szülői együttműködéssé kell átstrukturálni.

A leggyakoribb gondok a közös vagy egyéni életszakaszváltásokhoz köthetőek, amikor a pár régi megoldási stratégiái már nem működnek: így például az esküvői döntés, a gyermekvállalás, a hűtlenség, a kiüresedett kapcsolat, a nem kielégítő szexuális élet, az állandó veszekedés, vagy épp a közös némaság ösztönző a segítségkérésben.

Mikor nem lehet párban segíteni?

A terápiának tehát akkor is van értelme, ha nem a közös jövő a végkifejlet, akadnak azonban helyzetek, amikor nem lehet eredményes az együttes munka. „Ha a pár tagjai nem döntöttek még egymás mellett, akkor nem működhet a párterápia. Például, ha harmadik-negyedik felek kerülnek a kapcsolatba, és a házasok hagyományos módon szeretnének együtt lenni, mégsem változtat egyikük sem a fennálló helyzeten. Emellett az is kétségessé teszi a párterápiát, ha a >baj van a párommal, őt kell megváltoztatni<– hozzáállás az uralkodó” – fűzi hozzá a pszichológus.

Amennyiben ugyanis az egyik fél tartósan nem látja a saját részét, kapcsolati szerepét, és folyamatosan a partnerét hibáztatja, célszerűbb az egyéni terápia. Ilyenkor legtöbbször személyiségzavar van a háttérben. A szakember pontosan tudja, mi segíthet igazán: így lehetséges, hogy végül döntésmenedzsment, tanácsadás, vagy a különélés előkészítése lesz a folyamatból.

„Optimális, ha a párterápiába jelentkezők önmaguk miatt is akarnak fejlődni, ezzel jöhet létre ugyanis a valódi érzelmi bevonódás, amikor még a teljesen kihűlt kapcsolat is visszahozható a mélyből” – hangsúlyozza Geist Klára.

Milyen a hiteles párterapeuta?

Magyarországon a családterapeuták, párterapeuták egyetemi végzettségű szakemberek, akik 6-8 évig tanultak, mielőtt dolgozni kezdtek ezen a területen. Hivatalosan a Magyar Családterápiás Egyesület képezheti őket: a kiképzett szakemberek nyilvános listája megtalálható a www.csaladterapia.hu oldalon.

„Sokat lehet ártani azzal, ha nem hozzáértő foglalkozik egy párral. Gyanús, ha nem legális a szolgáltatás, például nincs a helyszínen kiírva. A végzettséget igazoló okmányokat a legtöbb helyen kiteszik, ha nem, jogunk van kérni. Emellett, ha személyre szabott tanácsadás helyett az illető általánosságokat mond, netán személyes példákat mesél, esetleg árukapcsolást vélünk felfedezni, akkor érdemes továbbállni”

– figyelmeztet szakértőnk.

És hogy emberileg mi jellemez egy párterapeutát? Ahogy a pszichológus mondja: nagyon fontos a rendszerszemlélet, az önismeret, valamint a személyes stabil háttér, a hobbi, a feltöltődés, hogy a szakember szakmailag minél többet, jobbat tudjon adni. „Ha a saját példámról beszélhetek: számomra az érzelmes, egymásra figyelő családi légkör adta az indíttatást: a szüleim is gyógyítók. A türelmet, a kíváncsiságot a pácienseim felé is igyekszem sugározni, és bízom benne, hogy ezt érzik a hozzám fordulók. Az egyik legszebb munka az enyém: visszaadni a párkapcsolati elégedettséget. Amikor két ember odajön egy válság idején, összezavarodva, majd 2-3 hónap múlva erőforrásaik birtokában és önállóságukat visszanyerve állnak tovább…” – teszi hozzá Geist Klára.

Fotó forrás: itt és itt