„Éppen próbálom visszakapni az életemet” – A poszt-COVID szindróma pszichés tünetei

A tanulmányok szerint két éven belül (2020 és 2021) a COVID-19-en átesett emberek 10-20%-a, azaz körülbelül 17 millió ember szenvedett poszt-COVID tünetektől Európa-szerte. A poszt-COVID szindróma hosszú távú hatással lehet a testünkre, beleértve a tüdőt, a szív- és érrendszert és az idegrendszert, valamint pszichológiai panaszokat okozhat. Egy éven belül több COVID-19 betegséggel megküzdve elmondhatom, hogy sajnos tapasztalati szakértő lettem a témában, még ha csak közepes-enyhébb tünetekkel úsztam is meg a fertőzést.

Ráadásul, amikor már megnyugodtam, hogy végre túl vagyok a nehezén, megspékelve a betegséget, jelentkeztek a poszt-COVID tünetek. Aktív, sporttal teli életem megváltozott: voltak benne olyan periódusok is, amikor a sarki boltba menet is elfáradtam, és le kellett pihennem három emelet megmászása után. Az íz-és szaglásvesztés, kognitív lelassultság, alvászavar, és a néha kifejezetten kellemetlen helyzetekben jelentkező memóriazavar nagy részben már eltűnt, de a teherbírásom és az állóképességem csökkenése a mai napig az (új) életem része, arról nem is beszélve, hogy a pulzusom még mindig magas lassú, párkilométeres futásnál is.

Nagyon nehéz volt elfogadni ezt a bizonytalan, megváltozott állapotot, így egy idő után már csak azt mondtam a hogylétemről érdeklődőknek, hogy „jól vagyok, éppen próbálom visszakapni az életem”. A szégyen miatt, hogy „már megint beteg vagyok/leszek”, és az újabb tünet vagy betegség okozta bizonytalanság miatt próbáltam biztonsági játékosként szervezni az életem, de többször előfordult, hogy minden borult.

Arról nem is beszélve, hogy a korábbi programjaim felétől túlterheltnek és kimerültnek éreztem magam, ezért inkább nem szerveztem annyit, ami miatt bűntudatom volt. A poszt-COVID olyan letaglózó érzés volt, mintha kicsúszott volna a kezemből az életem, és a korábbi önmagam halovány másolata maradt volna helyette. Úgy éreztem, és a hozzám forduló klienseknél is azt látom az egyik fő nehézségnek, hogy nehéz erről a bizonytalan állapotról beszélni, segítséget kérni, vagy támogatást a hozzátartozóktól. Ők ugyanis gyakran csupán egy kisebb változást vesznek észre („fáradékonyabb lettél”), vagy éppen hogy nem értik a szemmel látható testi változások hiányában jelentkező pszichés és mentális tüneteket. Szerencsére egyre több fórumon beszélnek a poszt-COVID mentális szindrómáról, ami a poszt-COVID tünetegyüttes mentális és lelki nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Poszt-COVID mentális szindróma

A WHO (2021) meghatározása szerint a poszt-COVID tünetegyüttes olyan személyeknél jelentkezik, akik valószínűsíthetően vagy igazoltan átestek COVID-19-es megbetegedésen. Általában a COVID-19 megjelenésétől számított 3 hónapon belül jelentkeznek náluk tünetek, amelyek legalább 2 hónapig fennállnak, és nem magyarázhatók más betegséggel.

Az általános tünetek közé tartozik többek között a fáradtság, a nehézlégzés, a különböző kognitív és pszichés problémák, amelyek hatással vannak a megszokott mindennapi működésre.

A tünetek jelentkezhetnek újonnan az akut COVID-19-ből való kezdeti felépülés után, de az eredeti betegség után is fennmaradhatnak. Ingadozhatnak az idővel, és ki is újulhatnak, miután eltűntek.

Talán ebből a meghatározásból is kitűnik, hogy milyen sok bizonytalanság kötődik ehhez az állapothoz: rendkívül változó, hogy kinél milyen tünetekkel jelentkezik, hogy mikor, és hogy meddig tartanak a panaszok: a jelenlegi tanulmányok szerint egyénenként eltérő, általában hetekig, hónapokig, de valakinél akár évekig is elnyúlhatnak.  Ráadásul – mivel új jelenségről van szó – maga a kezelés sem egyértelmű.

A poszt-COVID mentális szindróma jelentkezéséért valószínűleg egyaránt felelős ez a bizonytalanság és a fertőzéssel járó érzelmi terhek, általában a járvány okozta pszichológiai terhek (anyagi nehézségek, mindennapi élet nehézségei), végül maga a COVID betegség testi következményei, közvetlen hatása az idegrendszerre.

A pszichés, mentális panaszok jellemzően:

• fáradtság, fáradékonyság, a korábbi terhelhetőség csökkenése
• szorongás
• félelem a megbetegedéstől, az egészségbe vetett hit megrendülése
• motiválatlanság lehangoltság, az érdeklődés, örömérzés elvesztése
• alvászavar
• pánikszerű tünetek (pl. halálfélelem, megőrüléstől való félelem, heves szívdobogás, izzadás stb.)
• ingerlékenység, alacsony stressztűrő képesség
• „agyköd”: tompult, lassult gondolkodás
• rémálmok
• nagy szorongással járó emlékbetörések egy-egy a COVID-betegséggel kapcsolatos nagyon megterhelő életeseményről (pl. a kezelés, vagy hozzátartozó kezelése során szerzett élmények, vagy a COVID-járványhoz kapcsolható egyéb esemény)
• gyász

Poszt-COVID mentális tünetegyüttesről tehát akkor beszélünk, amikor valakinél a COVID fertőzésből való felépülés után elhúzódóan jelentkeznek a fenti pszichés tünetek, és ezek negatív hatással vannak az általános mindennapi működésre, a munkára és az emberi kapcsolatokra.

A „biztonságos világba vetett hit” sérülése

A COVID-betegség és a poszt-COVID állapot a „biztonságos világba vetett hit” megrendülésével jár: a testünkbe, egészségességünkbe vetett bizalom – legalábbis átmenetileg – elveszik.

Az önmagunkról alkotott kép szükségszerű megváltozása mellett („ez velem nem történhet meg”, „sosem voltam korábban beteg”, „mindennel megküzdök”, „sportos vagyok”) feljönnek és még nagyobb teret követelnek maguknak azok az életvezetési kérdések is, amikkel eddig nem kellett/tudtunk/akartunk foglalkozni.

Ilyen például az, hogy kire számíthatok, jó párkapcsolatban élek-e, ki fog ápolni, milyenek a kapcsolataim, miért nincs párkapcsolatom, milyen a kapcsolatom a családommal, mik a legmélyebb félelmeim. Ez a betegség tehát testileg-lelkileg megviselő krízishelyzetet jelent.

Főleg a súlyos tünetekkel járó betegség, kórházi intenzív kezelés, vagy a hosszú ideig tartó izoláció következtében kialakulhat az úgynevezett poszt-traumás stressz zavar (PTSD). Traumatikus helyzetekben tehetetlenséget élünk át, úgy érezzük, hogy nem tudunk eredményesen megbirkózni a helyzettel, hatástalannak bizonyulnak a korábbi megküzdési stratégiák, és lassan elveszik a pszichés egyensúlyunk. A trauma feldolgozása nélkül ez később testi és pszichés tünetekben jelentkezhet, a testünk állandó készenléti állapotba kapcsol, és a már gyógyult test egy-egy, a megszokottól eltérő testi jelre, például gyorsabb légzésre vészjelzéssel reagál, aminek eredményeképpen nagyfokú félelmet élünk át: „már megint kezdődik?”, „megint COVID-os vagyok?”, „meg fogok halni”. Ez valójában téves riasztás, de a fel nem dolgozott traumával mindenképpen érdemes foglalkozni, pszichológus segítségét kérni.

Mit tegyek, ha poszt-COVID mentális tüneteket tapasztalok magamon?

A tünetek súlyosságától függően, érdemes egy poszt-COVID szakambulanciát felkeresni, ami szerencsére már az ország több nagyvárosában, Budapesten több intézményben is található (pl. a SOTE Post-COVID Ambulancia). A budapesti Nyírő Gyula Kórházban működik egy Poszt-COVID Pszichiátriai és Pszichoterápiás Ambulancia, ahol kifejezetten a poszt-COVID lelki és mentális tüneteinek a kezelése a cél.  

1. Információszerzés

A poszt-COVID tünetek kapcsán a bizonytalanságot és szorongást fokozza, hogy gyakran nem kötjük össze a tüneteket a COVID-betegséggel. Így amennyiben felmerül a gyanú, hogy esetleg poszt-COVID betegséggel küzdünk, érdemes minél több valid információt begyűjteni: mit jelent maga a betegség, milyen tünetekkel jár, és hogyan tudunk magunkon segíteni, mikor kell segítségért fordulni. A Semmelweis Tudományegyetem egy remek kiadványt készített a témában a poszt-COVID pszichés tüneteiről.

2. Önsegítés, öngondoskodás

Alapvetően 4 pillért érdemes felépíteni, vagy rendbe hozni, amikor szeretnénk visszanyerni a korábbi egyensúlyunkat.

Az első pillérünk a megfelelő alvási rutin kialakítása, ami a megfelelő regeneráció miatt rendkívül fontos poszt-COVID tünetek esetén: napi 7-8 óra alvás, a lefekvés-ébredés időpontja legyen nagyjából állandó. A második pillér a rendszeres, vitaminokban és ásványokban gazdag étkezés, lehetőség szerint ugyancsak fix időpontokban.

A harmadik pillér a rendszeres mozgás, ami a testi tüneteket mérlegelve történjen, vagyis ne erőltessük túl magunkat. Egyeztessünk a kezelőorvossal, ha súlyos az állapotunk. A napi fél-egy óra séta például munkahelyről haza, vagy az otthon és egy (távolabbi) bolt között tényleg csodákra képes – és idővel akár a tempót/távot is lehet növelni. Végül a negyedik pillér a szorongásunk oldása, vagyis olyan új megküzdési technikák megtanulása és alkalmazása, ami segít a poszt-COVID tünetekkel járó feszültség oldásában testi-lelki szinten.

3. Fokozatosság

Ne akarjuk rögtön megváltani a világot, legyünk türelmesek a testünkkel és a lelkünkkel is. A poszt-COVID tünetek bizonyos esetekben hónapig, akár évekig is eltarthatnak, így lehet, hogy újra kell gondolnunk, hogy szép lassan milyen tartósabb változásokat vezetünk be az életünkbe, és hogyan fogjuk tudni ezeket tartani.

4. Tehermentesítés

Ha van rá lehetőségünk, csökkentsük a terhelést az otthoni és a munkahelyi feladatok terén. Ha van rá mód, váltsunk csökkentett munkaidőre a munkahelyünkön. Töltsünk több időt pihenéssel, regenerációval – ezt a testünk is igényelni fogja. A biztonságos anyagi helyzet és a stabil, támogató munkahely protektív tényezőnek bizonyul a tünetekkel kapcsolatban is.

5. Feszültségoldó, ellazulást elősegítő technikák alkalmazása

Szerencsére sokféle stresszoldó technika létezik, néhányat említenék csak itt meg: légzéskontroll gyakorlatok, mindfulness-meditáció, érzelemszabályozási technikák, autogén tréning. Ezeket akár magunk is megtanulhatjuk az internetről (pl. légzéskontroll gyakorlatok, egyszerűbb relaxációs gyakorlatok, meditációs zene hallgatása), de kérhetünk segítséget is az elsajátításukhoz.

6. Önegyüttérzés

Meséljünk bátran: hogyan éltük meg a betegséget, hogyan hat ránk a poszt-COVID állapot, mitől félünk, milyen érzéseink keletkeztek. Azáltal, hogy narratívát adunk a történteknek, megkezdődhet az események feldolgozása, csökkenhet a belső feszültség, és közelebb kerülhetünk új élethelyzetünk elfogadásához. Az önegyüttérzés azt jelenti, hogy elfogadjuk, hogy a szenvedésünk nem egyedi, hanem az élet része, és mint ilyen, mindenki megtapasztalja. Legyünk kedvesek, megértőek és türelmesek önmagunkkal szemben, álljunk magunk mellé.

7. Az izoláció a lehető legrövidebb legyen

Nagyon fontos a külvilággal való kapcsolat folytonosságának a biztosítása, ezért ha van rá lehetőség, legalább digitális eszközeink segítségével, online tartsuk a kapcsolatot barátainkkal, ismerőseinkkel, munkatársainkkal, és az otthoni kényelem ellenére is, akár kis lépésekben, de a lehető leghamarabb kezdjünk visszatérni az életbe, a kapcsolatainkba.

8. Külső segítség kérése

Nagyon fontos külső segítség lehet a háziorvosunk, akivel a gyógyszeres segítség mellett szerencsés esetben egy rövidebb beszélgetés keretében átbeszélhetjük a tüneteinket, félelmeinket. Hetekig fennálló pszichés panaszok esetén érdemes felkeresni egy pszichológust, illetve bejelentkezni a fentebb említett poszt-COVID szakambulanciákra.

9. Reziliencia képesség fejlesztése

Minden krízis egyben fordulópontot is jelent, amiben fejlődhetünk, és döntést hozhatunk arról, hogy hogyan szeretnénk tovább menni az életben. Valójában lehetőséget teremt a megállásra, az önreflexióra és az önismereti fejlődésre. Olyan kérdéseket gondolhatunk újra ilyenkor, hogy mire tanít ez a betegség, vajon miben kell változnom, milyen kapcsolataim vannak, mit/kit kell elengednem, mi az igazán fontos számomra.

Hogyan támogassuk jól poszt-COVID mentális szindrómában szenvedő szeretteinket?

1. Ne bagatellizáljuk el a panaszokat!

Vegyük komolyan szerettünk panaszait, és támogassuk abban, hogy megfelelő orvosi segítséget kapjon. Fogadjuk el, ha a látható testi tünetek ellenére rosszul érzi magát, próbáljunk rá empatikusan reagálni. Próbáljuk elkerülni a minősítést, mint a „folyton van valami bajod”, „hipochonder vagy”, „lépj már túl rajta”, „szedd már össze magad”. Ezek csak extra szorongást okozhatnak, és megakadályozhatják szerettünket abban, hogy tényleges segítséget kapjon.

2. Információgyűjtés

Olvassunk utána a poszt-COVID tüneteknek. Informálódjunk mi is a poszt-COVID szindrómáról, és annak mentális, pszichés tüneteiről. Minél többet tudunk egy betegségről, annál könnyebben és adekvátabban tudjuk támogatni hozzátartozónkat.

3. Empátia, értő figyelem

Fogadjuk el, hogy szerettünk most nehéz helyzetben van, és minden energiájára szükség van most a gyógyuláshoz. Támogassuk őt úgy, ahogy arra neki van szüksége, néha többet ér, ha csak figyelmesen meghallgatjuk, és jelen vagyunk, mintha próbáljuk megoldani helyette a panaszait.

4. Segítsük a napi rutin kialakításában és tartásában és tehermentesítsük.

A poszt-COVID-os tünetekkel rendelkezők számára nagyon fontos a kiszámítható napi rutin és a regeneráció, megfelelő alvási mennyiség biztosítása. A betegség miatt, önhibáján kívül szerettünk most kevesebb energiát tud beletenni a közös feladatokba, ez egy időre átformálhatja az eddig megszokott, jól működő rutint. Lehet, hogy egy ideig nem párunk/családtagunk lesz az, aki a gyermeket különórákra szállítja, vagy háromfogásos ebédet főz hétvégén. Próbáljuk meg tehermentesíteni szerettünket, ha kell, és megtehetjük, kérjünk külső segítséget, vonjunk be akár a szülőt, nagyszülőt, testvért, vagy fogadjunk fizetett segítséget a háztartási feladatok elvégzésébe.

5. Segítsünk segítséget kérni.

A betegség, így a poszt-COVID szindróma is egyfajta beszűkültséggel jár, és ez néha a megfelelő segítségkérést is nehezíti, hiszen szégyent érezhet át a személy („én nem ilyennek ismerem magam, nem szoktam betegeskedni”, mi van, ha csak képzelem a tüneteket”, „nem merek beszélni róla, nehogy hülyének nézzenek”). Segítsünk megkeresni a megfelelő ellátást, akár poszt-COVID szakambulanciát, akár pszichológiai segítséget.

6. Fordítsunk figyelmet a saját jóllétünkre és feltöltődésünkre is.

Megterhelő végigkísérni szerettünk COVID-betegségét, főleg olyankor, amikor kórházi ellátást igényel, vagy súlyos, elhúzódó tünetekkel jár a betegség. Figyeljünk oda a saját testi és lelki épségünkre, öngondoskodásunkra, hiszen akkor tudunk a legtöbbet segíteni, ha mi (is) jól vagyunk.

ANYAGOK (ÖN)SEGÍTÉSHEZ:

• Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Post Covid letölthető segédanyaga: http://www.nygy-opai.hu
• https://hipnozis-mhe.hu/gyogyito-fal/
• A VitalTalk „COVID-19 communications skills magyar fordítása (LAM 2020;30(12):607–613): https://www.sas-ok.hu/szuggesztiok-tanacsok-tippek-az-uj-koronavirus-covid-19-helyzetre/
• https://semmelweis.hu/magtud/files/2021/09/semmelweis-postcovid-web.pdf

Felhasznált irodalom:

Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (2021). Post Covid letölthető segédanyag. url: http://www.nygy-opai.hu/images/hirek/20210304/PosztCOVID_Nyiro_1.0.pdf

prof. Dr. Purebl, Gy. (2021) COVID-on estem át, pszichológiai tüneteim vannak, mit tegyek?, Semmelweis Egyetem. url: https://hipnozis-mhe.hu/gyogyito-fal/

WHO (2021). A clinical case definition of post COVID-19 condition by a Delphi consensus, World Health Organization