Mi az, ami igazán élni érdemessé teheti az életünket? Hogyan tudjuk szinten tartani és növelni mentális egészségünket, boldogságunkat és jóllétünket? Hogyan befolyásolja az optimizmus és a remény megélése az egészségünket, akár nehéz, váratlan helyzetekben is? Milyen erősségeinkre támaszkodhatunk a kibillent, megváltozott körülmények között, hogy újra meg tudjunk teremteni egyfajta egyensúlyi állapotot az életünkben? Többek között ezeket a kérdéseket teszi fel és vizsgálja a pozitív pszichológia tudományterülete. De hogyan is segít ez nekünk a mindennapokban, illetve egy olyan bizonytalan helyzetben, amellyel a járvány miatt szembe kell néznünk?
A pozitív pszichológia kifejezést Abraham Maslow amerikai pszichológus használta először a múlt század derekán egy tudományos munkájában. Fél évszázad elteltével Martin Seligman paradigmaváltó szemlélete nyomán jelent meg újra a pszichológia területének „új iskolája”, melyet pozitív pszichológiának nevezünk.
Mitől pozitív?
A pozitív pszichológia a korábbi, patológia alapú megközelítéssel – az úgynevezett betegség-modellel – szemben a jóllét fogalmát emelte be a tudományos diskurzusba. A megelőző pszichológiai iskolák uralkodó megközelítése a patológiákra, azaz a kóros mentális, lelki folyamatokra összpontosított. Az új szemlélet képviselői úgy vélték, hogy a tudományterületen belül nem kapnak elég figyelmet azok az életünket érintő tényezők, amelyek miatt igazán élni érdemes az életet.
Az irányzat persze nem mondja azt, hogy a pszichológiának figyelmen kívül kell hagynia az emberek által tapasztalt nagyon is valós nehézségeket, mentális problémákat.
A pozitív pszichológia értékszemlélete az, hogy kiegészítse és kibővítse a probléma-központú pszichológiát. Hangsúlyozza, hogy a remény, a bölcsesség, a kreativitás, a bátorság, a lelkiség, a felelősségvállalás és a kitartás milyen jelentős szerepet tölt be mentális jóllétünk szempontjából.
A pozitív pszichológia nézőpontja
A pozitív pszichológia a jóllétre koncentrál, arra, hogy az emberek miként tehetik teljesebbé mindennapjaikat, hogy élhetnek megelégedett életet. Ezzel együtt nagy figyelmet kap a mentális egészség előmozdítása, a boldogság, az autonómia és az önszabályozás, az optimizmus és a remény egészséget befolyásoló szerepe, a bölcsesség, a tehetség kialakulása és a kreativitás vizsgálata.
A pozitív pszichológia területen belül három fontos célt hangsúlyoz TED előadásában a terület atyjaként számon tartott Martin Seligman:
-
- a pszichológia a gyengeségek mellett foglalkozzon az emberek erősségeivel is
- az erősségek fejlesztése, a problémák orvoslása mellett
- kerüljön előtérbe az egészséges emberek életének teljessé tétele, és a tehetséggondozás
Boldogság és elégedettség
Hogyan is élhetünk boldog és jelentésteli életet? Biztosan sokan megérezték már, hogy az elégedettség kulcsa nem feltétlenül a külső körülményekben rejlik. Ezt a pozitív pszichológiai kutatások is igazolják, melyek szerint a kellemes tapasztalatok fontosak ugyan és színesítik életünket, de nem biztos, hogy tartós hatást eredményeznek.
A tartalmas élet, illetve az elkötelezettség sokkal „hatásosabbak” a boldogságunk szempontjából.
Ez pedig egyrészt saját erősségeink ismeretéből, és azok használatából származhat (gondoljunk csak az áramlás (flow) élményére), másrészt abból, hogy azokat egy nálunk magasabb cél szolgálatába állítjuk (lehet ez a közösségért végzett munka, valamilyen önkéntesség, kutatás, teljesítmény, mások támogatása, de egyszerű szemétgyűjtés is).
Smile or die?
Noha a pozitív pszichológia a boldogságra, teljességre, és az erősségeinkre összpontosít, fontos megérteni, hogy ez nem azt jelenti, hogy negatív érzelmek és élmények nem léteznek, azokról nem kell tudomást venni, illetve ezektől teljesen meg kell szabadulnunk.
Sokan megélhettünk már olyan kívülről jövő (vagy éppen belső) elvárást, hogy mindig pozitívnak, boldognak kell lennünk, és ha ez nem így van, az kizárólag a mi hibánk lehet. Azonban a rossz érzéseknek igenis helyük van az életünkben, hiszen ha figyelünk rájuk, fontos jelzések lehetnek számunkra arról, hogy valamin változtatnunk kell.
Probléma akkor merülhet fel, ha ezek az érzések állandósulnak, elhatalmasodnak rajtunk és már nem tudjuk kezelni őket.
Ha az elmúlt hónapok eseményeit, és az azok nyomán megjelenő bizonytalanságot vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy a bennünk felmerülő negatív érzések – félelem, szorongás, düh, harag, bénultság – megjelenése természetes folyamat ebben a helyzetben. Fontos, hogy ezeknek az érzéseknek a jogosságát ne kérdőjelezzük meg, hiszen ez valóban egy nagyon nehéz szituáció. Ugyanakkor a pozitív pszichológia tükrében meg tudjuk vizsgálni azokat a lehetőségeket is, melyek segíthetnek alkalmazkodni a kialakult helyzethez és az élet apróbb örömeire, illetve a tudatosságra irányíthatják a figyelmünket.
A pozitív pszichológia erejével
Vannak olyan egyszerű pozitív pszichológiai gyakorlatok, amelyeket akár otthon, kis erőfeszítéssel elvégezhetünk és beépíthetünk a mindennapi rutinunkba, ezzel pozitív hatást gyakorolva az életünkre. Ez egyfajta szemléletváltást is jelenthet, és eszközt adhat a kezünkbe a tudatosabb életvitelhez; ahhoz, hogy jobban figyeljünk önmagunkra, és az életünkben meglévő időnként apró, máskor nagyobb pozitív dolgokra.
1. Fókuszban az erősségeink
Gyakran összpontosítunk arra, hogy mi a baj velünk, ahelyett, hogy azt kérdeznénk: „Mik az erősségeim, miben vagyok jó és hogyan tudom ezeket használni?” Érdemes egy pillanatra levenni a sötétebb szemüveget, mellyel saját hibáinkat vizslatjuk, és arra koncentrálni, hogy mi az, amiben jók vagyunk a mindennapok során.
Irányítsunk egy kis figyelmet arra, hogy hogyan tudjuk kezelni az új szituációkat, mi az, ami kifejezetten jól megy és még szívesen is csináljuk.
Kutatások bizonyítják, hogy ha rendszeresen tudjuk használni az erősségeinket szakmai körben és magánemberként is, az nagyobb boldogságszintet eredményez, és csökkenti a depresszió tüneteit.
2. Hála kifejezése
Ahelyett, hogy arra vágyakozunk, amink nincs, vagy amitől aktuálisan elzár az élet, érdemes összegyűjtenünk és hálát adni mindazért, amink van. Ez az egészségünket és a boldogságunkat is támogatja. A köszönet kifejezése a mindennapokban, akár a munkatársak, alkalmazottak, családtagjaink vagy önmagunk felé, illetve akár számunkra ismeretlenek (ápoló, orvos, benzinkutas, bolti eladó) munkájának elismerése jelentős hatást gyakorol az elégedettség megélésére és a boldogságérzetünkre (és az övékre is).
3. Nagylelkűség
Nagylelkű megnyilvánulásaink bizonyítottan pozitív hatást gyakorolnak egyéni és szakmai sikereinkre és a megélt boldogságra.
A kedvesség különböző módokon kifejezhető: például vállalhatunk önkéntes munkát a közösségünk javára, segíthetünk a kollégáknak, de olyan egyszerű cselekedetek is szóba jöhetnek, mint mosolyt csalni egy idegen arcára.
Érleljük magunkban a gondolatot, hogyan tudunk segíteni: lehet, hogy a szomszéd néni kutyáját visszük el sétálni, vagy elmegyünk bevásárolni helyette, esetleg ingyenes online oktatást ajánlunk fel vagy maszkokat varrunk az ismerőseinknek és családunknak. Ha valamelyik mellett letettük a voksot, érdemes megfigyelni, milyen élményt jelent ez nekünk.
4. Pozitív, előremutató gondolkodás
Mi, emberek nagyon könnyen elkezdünk egy-egy kialakult negatív helyzetet katasztrofizálni. Tesszük ezt amiatt is, mivel sok esetben nagy a bizonytalanság, amikor nem látjuk előre, mi is fog történni velünk. Valami hasonlót élhetünk meg világszinten ebben az időszakban. Először gyakran csak az adott helyzet hátrányait vesszük észre, hiszen evolúciós szempontból évezredeken keresztül ez segített minket a túlélésben.
Azonban kis idő elteltével egy kicsit reálisabban tudunk rápillantani a kialakult helyzetre, fel tudjuk fedezni azokat az erőforrásokat, amelyek segítenek nekünk átvészelni azt és alkalmazkodni hozzá, sőt, építkezni belőle.
A pozitív, előremutató gondolkodás azt jelenti, hogy megtaláljuk a jót, az előrevivőt a nehézségekben is, és bízunk abban, hogy a holnap jobb lesz.
Az optimista gondolkodásnak az eredménye pedig a nagyobb elégedettség, életünk bármely területét érintse is az.
5. Kapcsolódj másokhoz!
Gondoljunk vissza életünk boldog pillanataira. Valószínű, hogy ezeknek a pillanatoknak a többségét nem egyedül éltük meg, volt mellettünk valaki. Abban, hogy ki mennyi szociális kontaktust igényel, egyénenként különbözünk, ám a kapcsolódás valamilyen formájára szinte mindenkinek szüksége van az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Gyakran saját bőrünkön is érzékeljük, hogy a kapcsolódásaink minősége milyen hatással van mentális és lelki jóllétünkre.
A járványhelyzet miatt sokan tartják, tartottuk a biztonságos távolságot szűkebb és tágabb szinten is, a saját és mások egészségét szem előtt tartva. Amennyire ez az adott körülmények között lehetséges, tartsuk a kapcsolatot a környezetünkkel – telefonon, online – hiszen a társas támasz nagyon hasznos, és lelki szinten is fontos mankót jelenthet számunkra.
Forrás:
itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt
A koronavírus elleni intézkedések olykor szorongáskeltőek lehetnek, de ne feledd, mindannyiunk biztonsága érdekében történnek. Igyekezz nyugodt maradni, magadra és másokra is vigyázni, és hiteles forrásokból tájékozódni. Mi itt a Pszichoforyou-n a testi mellett a lelki egészség megőrzésében is szeretnénk segíteni. A járvány ideje alatt külön rovatot szentelünk a témának: ez a Lélekerősítő.
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.