Színezd magad szülővé! – Szülésfelkészítő tanfolyam és színező leendő anyáknak és apáknak

A világunk talán legnagyobb ellentmondása az anyává válással kapcsolatban, hogy míg a várandósságtól – sőt, a teherbeeséstől – kezdve szűrhetetlenül sok információ rohan felénk a témában, addig a tapasztalások, a gyakorlat, az előismeret terén szinte buborékban létezünk a mai civilizációban. Szerencsére akadnak, akik felismerik, mennyire fontos visszahozni a családdá válás folyamatába a testi és lelki felkészülés, a tudás, illetve az információcsere biztonságát. Bakonyi Márti és Entz Sári perinatális szaktanácsadók éppen ennek jegyében álmodták meg közös szülésfelkészítő tanfolyamukat, amelyhez kapcsolódóan megszületett a teljesen egyedi, Joós Andrea által rajzolt Szívtől-színig címet viselő színező is. Ezekről a vállalásokról, valamint a legfőbb céljaikról és tapasztalataikról beszélgettünk Sárival és Mártival.

Perinatális szaktanácsadóként a foganástól a gyermek körülbelül hároméves koráig tartó időszakban támogatjátok az édesanyákat és az édesapákat. Úgy tudom, mindketten más területről érkeztetek meg ehhez a hivatáshoz. Mivel foglalkoztatok előtte és hogyan kanyarodtatok a szakma felé, amely Magyarországon talán még nem is annyira egyértelmű, ismert?

Sári: Valóban egyikünk sem így indult, sőt tulajdonképpen nem is közeli szakmákból eveztünk át ide. Művészettörténész vagyok eredetileg és a három gyermekem születése idején még ezen a területen is működtem. Galériában dolgoztam, cikkeket írtam, valamint gyerekeknek szóló ismeretterjesztő sorozatot készítettem. De a harmadik gyermekem érkezése után úgy éreztem: nem szeretnék tovább a bölcsészettel foglalkozni.

Eleinte azonban valami olyasmit tudtam csak megfogalmazni, hogy az élet vagy a halál érdekel igazán. Ekkoriban talált meg Márti az ötlettel, hogy indítsunk petíciót egy olyan szüléssel foglalkozó intézményért, amely a háborítatlan szülést helyezi előtérbe.

Márti: Nagyon hasonló élethelyzetben voltunk Sárival, neki a harmadik gyermeke volt két és fél év körüli, nekem a második másfél éves, amikor a saját élményeinkből fakadóan elkezdtünk foglalkozni a kórházon belül zajló minél háborítatlanabb, természetesebb szülés témájával. Eredetileg angoltanár vagyok, és ezt a szakmát sem hagytam el végleg, de erősen hívott a szülés-születés kérdésköre.

Sári: Közben a szülésznői képzésen is gondolkodtam, de végül arra jutottunk Mártival, hogy nem ez lesz számunkra a megfelelő szakma. Beszélgettünk aktív szülésznőkkel, és ők rávezettek minket, hogy nagyobb szükség volna olyan szakemberekre, akiknek van tudásuk a háborítatlan szülés hátteréről, hiszen a szülésznőképzésben erről nem esik szó. Ekkor találtuk meg az ELTE perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzését. Végignéztük a tantárgyakat, és azonnal tudtunk: ez az a hivatás, amely nekünk való.

A petícióval végül mi lett?

Márti: Anno 2016-ban elkészült, 6-7000 aláírást gyűjtöttünk össze, és a Bethesda Kórház főigazgatója, illetve ott több orvos, szülésznő mögé állt. Sőt, nagyon örültek annak, hogy „alulról” is megérkezik az igény egy intézményre, ahol a háborítatlan szülés szemlélete az alapvetés. Nem sokkal később letették az alapkövet, azóta is zajlanak a munkálatok. Bízunk benne, hogy minél előbb elkészül.

Beszéljünk egy kicsit magáról a háborítatlan szülésről. Mit jelent ez pontosan? Érzésem szerint gyakran kell tisztáznotok, hogy nem arról van szó: szükség esetén nem hagyjuk az orvost beavatkozni.

Márti: Valóban sok cinizmust tapasztalunk a témával kapcsolatban, pedig közel sem az a jelenség lényege, hogy egy szituációban, ahol az anya vagy a gyermek egészsége, jólléte múlik rajta, mellőzni kellene az orvos általi beavatkozást.

A háborítatlan szülés valójában azt jelenti, hogy a vajúdás és megszületés folyamatát hagyják a maga tempójában megtörténni, és a babától vagy anyától független tényezők miatt – például a műszakváltás – nem gyorsítanak, változtatnak ezen.

Mivel nemcsak az orvosi egyetemen, vagy a szülésznőképzésen hallani keveset erről, hanem az iskolai képzésünk során sem tudhatunk meg sokat a szülés-születés valódi folyamatáról. Hacsak az orvos vagy a szülésznő nem az a típus, aki beavatja a szülő nőt és a vele izguló apát a miértekbe, sokszor maga az érintett sem ért semmit abból, ami történik körülötte. Ez elképesztően szorongató érzés tud lenni, amely nemcsak magára a vajúdásra, születésre, de az utána következő időszakra is kihathat.

Talán mondhatjuk, a pszichológiában egységes az általános nézőpont: sokkal könnyebb nem félnünk attól, amit ismerünk, amiről vannak információink, mint szembemenni a bizonytalansággal. A szüléssel kapcsolatban mégis mindig egy nagy kérdés bennem, hogy mi az a határ, amíg be kell avatni egy első szülésre készülő párt, és mi az, ami már inkább ijesztő lehet számukra. Ti hogyan látjátok: nyugalmat vagy esetleg további kétségeket hoz az alapos felkészülés?

Sári: A visszajelzések alapján egyértelműen biztonságot ad az ismeret a pár mindkét tagjának, illetve maga a tény is, hogy ketten vannak, összekapaszkodva ezzel a tudással.

Ijesztően vagy sokkolóan nem beszélünk a szülésről, nem a veszélyekre helyezzük a hangsúlyt, vagy a problémákra, amelyek megeshetnek. Egyszerűen a természetes folyamatot ismertetjük meg az anyákkal és apákkal, ráhangoljuk őket arra, ami történni fog. Eközben az is körvonalazódik bennük, hogy nemcsak „elszenvedői”, de résztvevői is ennek a sodrásnak.

Emellett az a tapasztalatom, hogy nagyon egyedi, ki hogyan szelektál, és mit enged be az információkból. Ösztönösen érzik a párok, hogy nekik mi a fontos, mire van szükségük, és azzal foglalkoznak a tudatosság szintjén.

Márti: Ahogy Sári mondta, a biológiai oldal mellett – ami elképesztően lényeges, mert nagyon keveset tudunk róla az iskolából szerzett tananyag szintjén –, a lelki folyamatok megtámogatása is fontos feladatunk. A hozzánk érkező párokat támogatjuk, hogy a szülés-születés körüli időszakkal kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat jobban megismerhessék, így önmagukat is.

Gondoltatok arra, hogy csak nőknek szóló felkészítőt is indítsatok, vagy mindig egyértelmű volt a páros felállás?

Márti: Ez egy örök kérdés bennünk Sárival…

Sári: Felmerült bennünk a csak női kör gondolata is, hiszen vannak tényezői, momentumai a várandósság és a szülés folyamatának, amelyeket egymást közt könnyebb megbeszélni. Végül

általában párokkal dolgozunk, mert azt vettük észre, hogy az apa-anya párosok mást és mást hallanak meg a felkészítésen, és nagyon jól kiegészítik egymást a kettejük által átszűrt ismeretek.

Emellett a felkészítő egymás között is elindít egy párbeszédet: így a terhesség, szülés, gyerekvállalás  kapcsán olyan meghatározó és mély témákat beszél meg a férfi és a nő, amely addig talán fel sem merült bennük. Mártival mindketten úgy látjuk, hogy a párkapcsolatot is megerősíti a közös részvétel.

Márti: Ezzel együtt mégis tervezzük, hogy a páros tanfolyam egyik alkalmán külön csoportba tereljük a férfiakat és a nőket, hogy egymást közt is meg tudják beszélni, ami foglalkoztatja őket.

Andi, Sári és Márti

Említettétek, hogy az orvosképzésben kevésbé, vagy egyáltalán nem jelenik meg a hasonló szemlélet. Mik a visszajelzések: a nálatok járó pároknak van lehetőségük alkalmazni, amit megtanultak tőletek?

Sári: Nagyon lassan, de formálódik azért a hozzáállás. Azonban még mindig sokszor sérül a megvalósítás, mind az aranyórát, vagy épp a bababarát jelleget tekintve. Ezért is hangsúlyozzuk annyira sokat a szakemberképzést, mert

akik kísérik a szülést, nekik is mind van egy saját történetük. Az információ, az önismeretben való előrelépés őket is támogatná, hogy értően valósítsák meg azt, ami lehet, hogy címszavakban már ott szerepel adott kórház programjában.

A felkészítőn szerzett ismereteket sokan használják már a kórházválasztásnál is. Amikor elmennek egy-egy nyílt napra, nyitva a fülük a fontos dolgokra és könnyebben le tudják szűrni, adott hely nekik való -e.

Márti: A szülést végigkísérni egy igazán felelősségteljes folyamat, hiszen bármi megtörténhet, az élet-halál kettőse végig jelen van. Hatalmas bizalom szükséges emiatt mindkét fél részéről, és ahogy látom: egyre merevebb, kontrolláltabb ebből a szempontból a társadalmunk. Nehéz bízni. Pedig a szülés folyamata belénk kódolt tudás, amely akkor tud szorongás nélkül működni, ha teljesen át tudjuk adni magunkat ennek egy biztonságos közegben.

Saját tapasztalatból kiindulva, illetve más kisgyerekes anyákkal beszélgetve nem tudom, melyikkel kapcsolatban szükséges alaposabb felkészülés: a szülés vagy az utána következő gyerekágy a keményebb dió?

Márti: Nehéz a kettőt szétválasztani, hiszen egyik hat a másikra. Például egy nehéz szülés az azt követő gyerekágyra, a problémás gyerekágy az esetleges következő szüléshez való viszonyulásra. A tanfolyamunk a várandósságtól a gyermekágyig tart.

Alapvetően azonban úgy véljük, erősebb védőháló lenne szükséges a kezdeti időkben. Németországban például a védőnők minden nap kimennek az újdonsült anyukákhoz. A gyerekágyban tilos lenne egyedül hagyni az anyákat, mert ez egy érzékeny, sebezhető időszak. Szükségük van támogatásra, megtartásra, finom ételekre és szeretetre.

Sári: Fontos beszélni a gyerekágyról, de alapvetően úgy tapasztaljuk, a várandós nőkben még nincs akkora nyitottság erre, kevésbé hallják meg az ezzel kapcsolatos dolgokat, inkább a szülésre fókuszálnak. Éppen emiatt az „itt és mostban” lenne lényeges a gyermekágyi időszakot támogatni, mert előre kevésbé lehet lelki kapaszkodókat adni hozzá. Fontos azoknak az embereknek a közelsége ekkor, akiket valóban szívesen lát a kismama, és nem frusztrációt vagy további kétségeket hoznak magukkal. Az ezzel kapcsolatos segítségnyújtás miatt alakítottuk meg a Mamafonó csoportunkat, ahová a 0-6 hónapos babák anyukáit várjuk beszélgetni.

Talán még a világon is egyedi színező könyvet álmodtatok meg a szülésre, szülővé válásra való felkészítés kapcsán, amely nem csupán a tanfolyammal együtt működik, hanem önmagában is beszerezhető. Bizonyára létező igényt szolgál ki, hiszen „Birth your colours” címmel több európai országban is megjelent. Hogyan született az ötlet?

Sári: Joós Andrea, aki rajzolta a könyv ábráit, részt vett egy ráhangoló tanfolyamunkon. Ő már több színezőt is készített és megemlítette nekünk, hogy szívesen dolgozna hasonlóképpen ezen a témán. Mártival nekünk nagyon tetszett az ötlet, úgyhogy bele is vágtunk a megvalósításba. Andi biológiatanár egyébként, ezért nemcsak a rajztudása miatt nem okozott gondot, hogy a foganástól a gyermekágy végéig illusztrációkkal segítse a felkészülési folyamatot. A színező kapcsán nemcsak a test anatómiájának részletesebb megismerése érvényesül, hanem maga a tevékenység, mint elmélyülés, mint meditatív állapot is segít az önmagunkhoz való kapcsolódásban.

Márti: A színező alapvető elve ugyanaz, mint a tanfolyamé: az összes témát az anya, az apa és a baba szemszögéből közelítjük meg. Mindenki egyaránt fontos szereplő a történetben. Az ábrák anatómiai rajzokhoz hasonlítanak, de nem biológia könyvbe illő rajzok, hanem érzelmesebb, művészibb ábrázolások. Minden témához írtunk átgondolásra kérdéseket, információkat és a végén olyan kérdéseket, amiket a párjával megbeszélhet az olvasó. Teljesen szabadon használható a könyv: nem kell sorban haladni, lehet előbb olvasni később színezni, vagy fordítva. Ami a használónak jólesik, ami épp őt érdekli belőle, arra fókuszálhat.

Nemcsak leendő szülőknek, vagy tudatosan ráhangolódó fiataloknak tartotok tanfolyamokat, de iskolai kereteken belül kamaszokat is érzékenyítetek, informáltok a szülés témájában. Mi a tapasztalat: érvényes hozzájuk szólni, érdekli őket a valódi folyamat, háttér?

Márti: Bár az elején mindig ott az öt lépés távolság, az első 20-25 percben feloldódnak. Amikor látják, hogy tabuk nélkül beszélünk, hogy nem szónokolunk a témáról, hanem interaktívan foglalkozunk vele, akkor általában kinyílik az érdeklődésük. Sári által művészetterápiás eszközöket is alkalmazunk az órán, és olyan kérdéseket kapnak, amelyek elgondolkodtatóak számukra. Úgy tapasztaljuk, a fiúk és lányok egyaránt vevők arra, hogy a foganás, várandósság, szülés-születés, gyermekágy témáival foglalkozzunk, amely más-más módon, de valamiképp mindannyiukat érinti majd az elkövetkező életében. Volt olyan srác, aki az egész napos foglalkozás után azt mondta, sosem gondolta, hogy bent akar majd lenni a leendő gyerekei születésénél, de ezek után már nyitottá vált erre.