Stresszoldás, sikerélmény, flow – A felnőtt színező előnyei

Szerző: | 2016. 05. 03. | Család&Gyerek | Olvasási idő: 5 perc

Stresszoldás, sikerélmény, flow állapot – csak néhány dolog, amit átélhetsz, ha felnőtt színezőt veszel a kezedbe. Ha pedig nem egyedül színezel, hanem a családdal, akár még a konfliktusokat, a nehezen kimondható feszültségeket is könnyebben feloldhatod. Szakértőnk, Gyimóthy Gábor művészetterapeuta segítségével hét pontban foglaltuk össze a színezés jótékony hatásait. 

col1

1. Nosztalgia és feltöltődés

„A kreatív alkotótevékenység mindig egy időben való visszarepüléssel ér fel, a regresszió állapotát idézi elő. Míg a színezőkkel bíbelődik, a felnőtt a szabad, alkotó gyermek helyzetében érzi magát, ami mindjárt lehetőséget is ad a gyermekkorban, játék közben számtalanszor átélt flow-élmény megtapasztalására” – hangsúlyozza Gyimóthy Gábor.

2. Önjutalmazás

Mivel a színezésnek a felnőtt saját elhatározásból kezd neki és maga szabta időkerettel dolgozik, az említett regresszió abszolút irányított és kontrollált. Éppen e tudatosságban rejlik az önjutalmazó jellege. A gondolat ugyanis, amely megszüli, valahogy így szól: „Ezt a kis időt most magamra szánom, mert szükségem van rá.”. Ez a fajta tervezett énidő pedig pihentető hatással bír.

3. Szorongáscsökkentés

A színezés folyamata egy felnőtt esetében már automatizmusként működik: a jól ismert, monoton, régóta betanult mozdulatsorok pedig lehetővé teszik a kikapcsolást, a napi feladatoktól való eltávolodást.

A színezés tulajdonképpen meditatív jellegű munka, hiszen egy felnőtt számára nem kínál nagy kihívást. Az emberben nem merül fel a hibázás esélye, éppen ezért olyan koncentrált állapot teremtődik körülötte, amely teret ad a valódi elmélyülésnek

– magyarázza szakértőnk.

4. A fantázia ösztönzése, esztétikai öröm

„Bár a színezőkben előre megrajzolt képeket kapunk, a kreativitás ettől még fontos szereplője a tevékenységnek, amely tulajdonképpen életre kelt egy gondolatot, a saját szűrőnkön át. A kép megtervezése és a megvalósítás folyamata témától függetlenül edzi, dolgoztatja a fantáziát. Lehet az egy mandala, vagy egy tájkép, ugyanannyi képzeletet kíván meg az alkotótól. Mivel a képeket főleg profi grafikusok készítik, a színező személy már az üres alakzatokat látva esztétikai örömben részesül” − véli Gyimóthy Gábor. A mandala jelenleg az egyik legnépszerűbb a magyar piacon, könyvben és nyomtatható változatban egyaránt. Mára azonban készülnek színezők aktuálpolitikai témában is; például Barts Livi műve a 2016-os pedagógustüntetésről.

5. Régi érzelmek ébresztése, többrétű szülő-gyerek kapcsolat

„Gyermekként előbb beszélünk képekben, mint szavakkal, ezért a rajztevékenységhez kiskorunkban rendkívül sok érzelem társul. Ezek mind felidéződnek, amikor felnőttként rajzeszközöket használunk.

Nem véletlenül sorolja fel Donald Winnicott az anya és a gyermek között teremtődő sajátos, közös terek között a rajzolást is. Egy újabb nyelvet, amely közösséget épít szülő és kicsi között, hiszen a képekkel való kommunikáció sokszor konfliktusokat is képes feloldani. A rajzolásnak a gyerek számára ugyanis megmunkáló, feldolgozó, azaz elaboráló hatása van” – fejti ki Gyimóthy Gábor.

6. Fejlesztő minta

Az előbbi mellett más okot is találhatunk, hogy olykor az egész család ölelésében éljük át a színezés adta felszabadult állapotot. A csoportos színezés az élmény mellett főként azért hasznos, mert mintát ad a gyereknek egy elfoglaltságra, amely fejlesztő hatású. A finommotorika, a koordinációs képesség, a térérzékelés fejlesztésében ugyanis rendkívül nagy szerepet tölt be ez a tevékenység. Persze, ahogy a szakértői tanács mondja: minél kisebb a gyermek, annál vastagabb kontúrral készült, és kevesebb részelemet tartalmazó mintát érdemes választani számára.

7. Motiváló sikerélmény

Gyimóthy Gábor úgy tapasztalja, a felnőttek nagy része lemondóan legyint, ha a rajzolás kerül szóba. „Nem tudok, ügyetlen vagyok” – hasonló gondolatok munkálnak bennük. Az előre megrajzolt ábrák azonban könnyen elindíthatják a szabadabb alkotás felé vezető úton az idősebbeket is. Nem beszélve a szülői attitűd formálódásáról: a saját tapasztalat ugyanis megerősítheti a felnőttet abban, hogy a rajztevékenységet semmiképpen sem szabad kritizálni, vagy siettetni.

„Aki a rajzolásunkba, a színezésünkbe beleszól, az érzéseinkbe avatkozik bele. Az alkotásaink mi magunk vagyunk, akár felnőttekről, akár gyerekekről legyen szó. A végeredmény pozitív megerősítése következtében valójában adott személy sikere és motivációja” − teszi hozzá a szakértő.

Fotó: itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Három gyermek édesanyja. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest

Share This