Nem megy a matek? Olvasol eleget? – A szövegértés fontossága és fejlesztése

Szerző: | 2020. 10. 02. |

“Három tálon szendvicsek vannak. A másodikon kétszer, a harmadikon pedig háromszor annyi van, mint az elsőn. Ha a harmadikról 22 szendvicset átrakunk az elsőre, akkor azon 15-tel lesz több, mint a másodikon. Hány szendvics lesz ekkor az első tálon?” Meg tudnád oldani ezt a feladatot? És így: „x + 22 = 2x + 15”? Melyik menne könnyebben? A „trükk” az, hogy a matematikai feladat mindkét esetben pontosan ugyanaz, az első esetben azonban a szövegértés is részét képezi a kihívásnak.

A szövegértés mint készség az iskolai teljesítményünk egyik kiemelten fontos tényezője, és számos érdemjegy mögöttes magyarázója lehet. Bár a szövegértésről elsőként talán a szépirodalmi kötelező olvasmányok, a feldolgozandó tankönyvi oldalak jutnak eszünkbe, ennél sokkal többről van szó. A szövegértés olyan esetekben is sikertényező lehet, mint például a kémiai kísérletek megértése, a fizika összefüggések képletté varázslása, vagy a matematikai szöveges feladatok megoldása.

A szövegértés mindenütt jelen van

A szövegértés a szövegben lévő elsődleges ismeretek feldolgozása, mely alapján az olvasó felfedezi a mélyebb összefüggéseket, valamint levonja a következtetéseket.

Amikor tanulunk, az egyes tantárgyak anyagain keresztül fokozatosan sajátítjuk el a különböző műfajú és stílusú szövegek megértését. Eközben ismereteink bővülnek, és összefüggéseket fedezünk fel. Ha azonban a tanulmányaink során a nehezen értelmezhető szavak és kifejezések megbeszélése elmarad, a különböző szövegek befogadása részleteiben vagy akár egészében is meghiúsulhat.

A matematika szöveges feladatai remekül példázzák, mennyire fontos szerepet játszik a szövegértés a tantárgyspecifikus kihívások leküzdésében is.

Szövegértés és az a fránya matek

A matematika oktatással kapcsolatban a kutatók egy érdekes problémára lettek figyelmesek. Úgy tűnik, a – valós helyzeteket tükrözni kívánó – szöveges feladatok megoldása a tanulóknak sokkal nagyobb nehézséget jelent, mint az aritmetikai, számolós feladatok elvégzése. A hiba általában valahol a feladat megoldásmenetének elején található: a legtöbb tanuló számára gyakran már az első lépés, a szöveg megértése és értelmezése is problémát jelent.

Ezt kitűnően példázza Varga 2016-os vizsgálata, melyben kilencedik osztályos tanulókkal végeztetett feladatokat. Nézzük az eredményeket az alábbi – második osztályos Bendegúz levelező versenyből kiemelt – feladat esetében:

„Hány lapból áll az a könyv, amelynek a 3. oldalon kezdődik a számozása, és 21 számjegyet használtak fel a számozás során?”

A vizsgált 26 diákból csupán egynek sikerült jól megoldania a feladatot, a többségnek fogalmi hiányosság okozott nehézséget. Heten nem ismerték a számjegy fogalmát, ugyanennyien nem voltak tisztában az oldal és a lap közötti különbséggel, és sokan szinonimaként használták ezeket. Nyolcan nem tudták, pontosan hogyan épül fel egy könyv, közülük öten az egyes számmal kezdték a könyv számozását.

Ahogy az eredmények is mutatják, hiába a jó számolási készség, ha nem sikerül a szöveg megértése, értelmezése. Ezeknek a diákoknak tehát nem a matematikával, hanem a szövegértéssel gyűlt meg a bajuk.

Szövegértés a matematikán túl

A matematika órák szöveges feladatai mellett a szövegértési kihívás számos más tantárgyban felütheti a fejét.

Nézzük meg például ezt a fizika feladatot: “Az egyenletesen mozgó gépkocsi fordul, miközben félkört ír le. Készítsünk ábrát, azon tüntessük fel, mekkora utat tesz meg a kocsi, és mennyi az elmozdulása a fordulat egész időtartama, illetve az egyharmada alatt!” Ugye, itt is bőven akad mit értelmezni? És még sorolhatnánk: szépirodalmi verselemzés, történelmi forrásfeldolgozás, kémiai kísérlet végrehajtása, biológiai ábraértelmezés, földrajzi grafikon készítése és így tovább. A szövegértés mindezekben jelen van.

Ha múltbeli rossz emlékek kísértenek minket az iskolai matekórákról, valószínűleg szülőként is gyakori élményünk egy enyhe szorongás (esetleg pánikroham), ha a gyermekünk segítséget kér a házi feladatok megoldásában.

Azonban, ha nem is feltétlenül tudjuk elmagyarázni neki az egyenletek felállításának rejtelmeit, sokat segíthetünk már azzal is, ha a szövegértési készségét fejlesztjük. Ugyanez természetesen más tantárgyak esetében is igaz.

Milyen módszerek segíthetnek a szövegértés fejlesztésében?

A szövegértés-fejlesztő stratégiák, technikák elsősorban abban segítenek, hogy a szövegek olvasása során az olvasó automatikusan mozgósítsa a szövegértési képességeket, belemerüljön a szövegbe. Ezen stratégiák elsősorban a pedagógusok eszközei, ám egyes elemeket a szülők is átültethetnek a gyermek otthoni foglalkozásaiba.

Ilyenek például az alábbiak:

Előzetes ismeretek fejlesztése: A szövegértési sikerességet jelentős mértékben befolyásolják az előzetes ismeretek, ehhez kapcsolódó segítő technika például a szöveg címéről való beszélgetés. Szánjunk néhány percet arra, hogy beszélgessünk gyermekünkkel az olvasmány címéről, mire utalhat, és osszuk meg egymással, hogy milyen gondolatokat ébreszt bennünk!

Szövegkiemelés, jegyzetkészítés: A megértést segíti a szöveg lényeges részeinek megjegyzése kiemeléssel, aláhúzással, karikázással, illetve széljegyzetek készítésével. Adjunk egy ceruzát gyermekünk kezébe, és kezdődhet a szöveg önálló, majd közös feldolgozása!

Megbeszélés és kérdezés: Az olvasást követő megbeszéléseket a tanár provokatív, nyílt végű kérdésekkel vezeti be, amelyre a diákok kifejtő, érvelő válaszokat adnak. A tanulók beszéltetése magával vonja a tudás konstruálását és újrakonstruálását is. Gyermekünkkel mi is beszélgethetünk az olvasmányokról, cél, hogy alakuljon ki valós, elgondolkodtató diskurzus.

A szöveg összefoglalása: Az összefoglalás rendszerezi és szilárd alapokra építve strukturálja az újonnan megszerzett tudást. Az írásbeli vagy szóbeli összefoglaló egy önellenőrzési folyamat is, mely során az olvasó szembesülhet a saját megértési szintjével. Kérjük meg gyermekünket, mesélje el nekünk, miről olvasott!

Olvassunk? Olvassunk!

A szövegértés fejlesztésében az egyik leghatékonyabb segítséget az jelenti, ha minél többet olvasunk. A gyerekek szempontjából pedig a legjobb az, ha olyan könyvekkel találkoznak, amiknek az elolvasása igazán örömet szerez számukra.

Az olvasásteljesítmény egyik jelentős összetevője ugyanis az élményszerző olvasásnak szentelt órák száma.

Az önálló olvasás otthoni és iskolai támogatása, a szülők, tanárok és diáktársak pozitív példája idővel ugyancsak segít értő olvasóvá válni.
Az olvasási motiváció felkeltéséhez olyan szövegeket érdemes gyermekünk kezébe adni, amelyekben az előforduló szavak jelentős részét ismeri. Másként az olvasás akadozó, a jelentésfeltárás pedig lassú, nehézkes, fárasztó lesz, ami hosszabb távon elveheti a kedvét a könyvektől. Ahogy a boldogságkutató Csíkszentmihályi Mihály mondta: „Az öröm akkor tűnik fel az unalom és az aggodalom közötti mezsgyén, amikor a kihívás nagysága arányban áll az egyén cselekvési képességével.”

Feladatok megoldása során bárki szembesülhet értelmezési nehézségekkel: ha alsósként töltjük ki a versenyfüzetet, ha kilencedik osztályosként részt veszünk egy vizsgálatban, vagy ha felnőttként igyekszünk segíteni gyermekünk házi feladatában. Vannak azonban olyan eszközeink, melyekkel tudatosan javíthatjuk a szövegértési teljesítményt.

Ha tehát gyermekünknek nem megy a történelem vagy nehézséget okoz a matematika, lehet, hogy többet kellene olvasnia. Meredeken hangzik? Pedig működhet. A javuló jegyek és a szövegértési jól működő készsége fejlődése mellett pedig ezáltal egy másik, nagyon fontos útravalóval is megajándékozhatjuk: a könyvek szeretetével.

Felhasznált irodalom:

Rimkevics, A. P. (1992): Fizikai feladatgyűjtemény A középiskolák 9 – 11. osztálya számára. 4., bővített kiadás. K. – U.: Oszvita Tankönyvkiadó. 6. o.
Csíkszentmihályi, M. (1991): Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csordás, M., Konfár, L., Kothencz, J., Kozmáné Jakab, Á., Pintér, K., Vincze, I. (2019): Sokszínű matematika 6. Mozaik Kiadó, Szeged
Juhász, V. (2018): A szövegértés-fejlesztési stratégiák hatékonyságáról. Új Pedagógiai Szemle 2018/3-4
Kernya, R. (2006): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Trezor Kiadó, Budapest. 81–96.
Laczkó, M. (2008): Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás. Új Pedagógiai Szemle 2008/1
Matthew, K. I. (2009): Az olvasástanítás és a szövegértés-fejlesztés trendjei külföldön. Új Pedagógiai Szemle 2009/1
Pintér, H. (2014): Képességfejlesztés problémafeladatok értelmezésével: Matematikai szöveges feladatok a magyar nyelv és irodalomórán. Tanító: módszertani folyóirat, 52. 5. sz. 17–20.
Pólya, Gy. (2000): A gondolkodás iskolája. Akkord Kiadó. Budapest.
Varga, N. (2016): Szövegértés a matematikaórán. Anyanyelv-pedagógia IX. évfolyam, 2016/1.

Fotó: itt és itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Kovács Nikolett
A vállalkozásfejlesztés mesterszak elvégzése után pszichológia tanulmányokba kezdett. Főként a fejlődés és klinikai gyermekpszichológia, valamint a család- és párterápia érdekli. Szereti a mély beszélgetéseket, az elgondolkodtató filmeket és a jó kávét.

Pin It on Pinterest

Share This