[vc_row][vc_column][vc_column_text]Mindennapjaink során számos apró-cseprő, vagy jóval összetettebb nehézség, probléma merül fel, melyek miatt gyakran sokkal többet aggodalmaskodunk, mint amennyire az valóban indokolt lenne. Dale Carneige-t – aki később az önfejlesztés területének egyik legismertebb szakértőjévé vált – is ez a megfigyelés inspirálta Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni c. könyvének megírására. Shana Lebowitz, a Business Insider riporterének segítésével a könyvben felsorolt praktikus tanácsok közül szemezgettünk.

dale1

Dale Carnegie, az önfejlesztés területének egyik leghitelesebb szerzője, 1936-ban publikálta első sikerkönyét (Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket), majd több mint egy évtizeddel később 1948-ban jelent meg a Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni című műve.

Carnegie könyvében azokkal az önfelszabadító stratégiákkal foglalkozik, melyek segítenek feloldani – a szorongás által kiváltott – a hatékonyság és boldogság megélését akadályozó belső feszültségeket. A szerző olyan útmutatót ad az olvasó kezébe, melynek segítségével legyőzhetjük lelki démonainkat, vagy legalábbis sokat haladhatunk ebbe az irányába.

Shana Lebowitz, a Business Insider riportere, ezt a könyvet alapul véve összegyűjtötte azt az öt legeredményesebb, és ma is időszerű  stratégiát, amelyek segíthetnek csökkenteni mindennapi aggodalmainkat:

  1. Tedd fel magadnak a kérdést: „Mi a legrosszabb dolog, ami történhet?”

Ez egy egyszerű háromlépcsős technika hasznos lehet, amikor személyes és szakmai gondok ostromolnak. Először is kérdezd meg magadtól, “Mi legrosszabb, ami megtörténhet?”. Másodszor, készülj fel arra, hogy elfogadd a legrosszabb forgatókönyvet. Végül, találd ki, hogyan lehet kihozni a legjobbat a legrosszabb helyzetből, ha úgy alakul.
  1. Tárgyilagosan gyűjts össze minden tényt

Ahogy Herbert E. Hawkes, a Columbia College korábbi dékánja Carnegie-nek mondta:

„Ha az ember időt szentel arra, hogy a tényeket pártatlan és objektív módon rögzítse, úgy a tudás fényében elillannak az aggodalmai.”

Carnegie a tények objektív összegyűjtésének kétféle módját ajánlja. Először is úgy tehetsz, mintha valaki más számára gyűjtenéd be az adatokat, így kevésbé vonódsz be érzelmileg. Vagy úgy is eljárhatsz, mint egy ügyvéd, aki arra készül, hogy a másik fél állításaival szemben érveljen – azaz gyűjtöd össze a tényeket önmagad ellen. Az eset minden lehetséges megközelítésével kapcsolatban írd le az érveket, így világosabb képet kaphatsz az igazságról.

  1. Keress lehetséges megoldásokat a problémára

Leon Shimkin, a Simon and Schuster vezérigazgatója (későbbi tulajdonosa) rájött, miként csökkentheti 75%-kal a megbeszélésekkel töltött időt. Arra kérte munkatársait, hogy minden alkalommal, amikor egy problémáról szeretnének egyeztetni a megbeszélésen, először adjanak be egy javaslatot, melyben megválaszolják az alábbi négy kérdést:

  • Mi a probléma?
  • Mi a probléma oka?
  • Mik a probléma lehetséges megoldásai?
  • Melyik megoldást javasolja?

Shimkin úgy találta, hogy az új rendszer bevezetése után társai sokkal ritkábban keresték meg őt a problémáikkal. „Ahogy a munkatársak is tapasztalták, a négy kérdés megválaszolásához adott problémájukkal kapcsolatban minden információt be kell szerezniük és át kell gondolniuk. Ez idő alatt pedig jellemzően megtalálják a megfelelő megoldást” – mondja Shimkin.

Más szóval a cselekvés átveszi az aggodalom és a beszéd helyét.

  1. Emlékezz az átlagok törvényére

Az átlagok törvénye egy adott esemény bekövetkeztének valószínűségére utal, Carnegie erre vonatkozó tanácsa pedig arra, hogy Neked is utána kellene járnod, hogy mekkora a félelmeid bekövetkeztének valószínűségének. Így gyorsan kiderülhet, megéri-e egyáltalán bosszankodni. Hisz bármin is aggódsz, nagy az esélye annak, hogy nem fog is megtörténni.

Még az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete is alkalmazta a nagy számok törvényét annak érdekében, hogy erősítse az elköteleződést a tengerészek között. Azok a tengerészek ugyanis, akiket magas oktánszámú üzemanyagot szállító tartályhajókra osztottak be eleinte aggódtak, hogy felrobbanhatnak, ha a tanker megsérül egy támadás során. Így a haditengerészet pontos számadatokat biztosított számukra: 100 megtorpedózott tankerből 60 maradt a felszínen a sérülést követően és csak 5 süllyedt el kevesebb, mint 10 percen belül, így nagy eséllyel marad idő elhagyni a hajót.

  1. Állíts fel kármentő megoldásokat az aggodalmaiddal kapcsolatban

Ez a stratégia egy, eredetileg a tőzsdepiacon is alkalmazott elven alapul. Hogy hogyan határozzák meg a befektetők a kármentő határértéket, amikor részvényt vásárolnak?

Tegyük fel, hogy 100 dollár értékben vásároltál értékpapírt és 90 dollár értékű határt szabsz a kármentésnek. Amint a részvényed értéke 90 dollár alá süllyed, eladod azt – minden kétség és kérdés nélkül.

Ezt az elvet a mindennapi életben is alkalmazhatod. Például Carnegie egy alkalommal elhatározta, hogy író lesz. Két év sikertelen fáradozás után azonban úgy döntött, hogy csökkenti a veszteségeit és visszatér a tanításhoz valamint a tényfeltáró íráshoz.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

 

Forrás: TIME

Fotó forrás: itt, itt meg itt[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1461007958915{background-color: #afafaf !important;}”][vc_column][vc_raw_html]JTNDZGl2JTIwaWQlM0QlMjJ6b25lMzgwNzcyOCUyMiUyMGNsYXNzJTNEJTIyZ29BZHZlcnRpY3VtJTIyJTNFJTNDJTJGZGl2JTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

Szólj hozzá!

Porpáczi Júlia

Pszichológus, de jártas a kommunikáció területén is. Mindig tanul valamit. Saját magát is. Család, barátok, mozgás, fejlődés, vidámság, természet – ezek szerinte a fontos dolgok.

Pin It on Pinterest