Akkor most mégis ott folytatjuk, ahol abbahagytuk? – A fenntartható életvitel pszichológiája

Szerző: | 2020. 06. 10. | Social&Smart | Olvasási idő: 10 perc

Biztosan sokan találkoztatok azzal a poszttal, ami még a járványhelyzet elején keringett az online térben, főleg a közösségi oldalakon. A virálissá vált bejegyzés lényege az volt, hogy talán nem ott kellene folytatnunk majd a járványhelyzet végén, ahol előtte abbahagytuk.

Nos, a járványhelyzet még nem múlt el, de amikor ma reggel bicikliztem a városban, fájó szívvel konstatáltam, hogy a jelek szerint sokan sajnos ugyanott folytatják, ahol abbahagyták.

Legalábbis én erre a következtetésre jutottam a biciklisáv mellett pöfékelő összefüggő kocsisor láttán…

Persze, tudom jól, bőven adódhatnak olyan helyzetek az életünkben, amikor nincs más választásunk, mint autóba ülni/műanyag flakont venni/az indokoltnál több vizet használni stb. Nem haragszom azokra, akik mindezt okkal teszik, és igaziból azokra sincs jogom neheztelni, akik más megfontolásból döntenek így – például azért, mert ez adott esetben kényelmesebb/olcsóbb/egyszerűbb út.

Ez velem is nap mint nap megtörténik: számos olyan része van az életemnek, amit fenntarthatóság szempontjából még lehetne optimalizálni.

Ezért zúgolódás helyett…

…inkább csak érteni és megérteni szeretném azt, hogy a nap mint nap meghozott döntéseinkre – beleértve a fogyasztói döntéseinket – milyen tényezők hatnak?

Mi kellene ahhoz, hogy el tudjuk engedni a megszokott és kényelmes rutinjainkat a saját jövőnk érdekében? Minek kellene megváltoznia, ha azt szeretnénk, hogy a fenntarthatóság ne csak egy divatos címke, hanem a mindennapi fogyasztói döntéseink vezérlő elve, az életünk része legyen?

Miért olyan nehéz e mellett az életvitel mellet elköteleződni? Miért van az, hogy miközben egyre többen szoronganak a klímakatasztrófa miatt, nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a dolgok változzanak?

Szerencsére ezúttal nem kellett túl sokáig gondolkodnom azon, hogy kihez forduljak a kérdéseimmel: talán kevesen tudjátok, de Herendi Kata, a Pszichoforyou vezető szerkesztője, hivatását tekintve pszichológus, és nem mellesleg a fenntartható életvitel mellett is elkötelezett a hétköznapjaiban és az írásaiban is.

Kata elméleti és gyakorlati szinten is sokat foglalkozik a fenntarthatóság témájával – plusz ő az, aki szerintem inkább szomjan halna, minthogy levegyen a polcról egy műanyag üveget, és TÉNYLEG nem fogad el ajándékot karácsonyra (ha nem hiszitek, olvassátok el ezt a cikkét.)

Szóval fogtam magam, felhívtam Katát, és a Pszichoforyou történetében először felkértem szakértőnek, hogy aztán nekiszegezzem a fenti kérdéseimet. Ő pedig válaszolt.

Nem tudtuk, hogy mi történik

„A fenntarthatóság témájával kapcsolatban sokan úgy érezhetik, hogy egyszerűen túl nehéz megalapozott döntést hozni. Rengeteg információ zúdul az emberekre, és egyre inkább előtérbe kerülnek olyan problémák, kérdések, amikkel kapcsolatban sokan azért választották mindeddig a kevésbé  környezetkímélő megoldásokat, mert valószínűleg nem is tudtak róla, hogy létezik fenntarthatóbb alternatíva.

Az utóbbi időben nagyon sok, a hétköznapokban rendszeresen használt termékről, használati eszközről és szokásunkról derült ki (azaz pontosabban: vált szélesebb körben hozzáférhetővé az ezzel kapcsolatos információ), hogy közvetve kárt teszünk vele a természetnek.

Amikor ebbe az információs feketelyukba egy-egy pillanatra belepillantunk, akkor a változás, amit a kármentesítés és a bolygónk megmentése érdekében eszközölnünk kellene az életünkben, beláthatatlannak és sokszor nagyon körülményesnek tűnik” – mutat rá Kata, aki szerint ez is az oka annak, hogy sokan inkább egyetlen lépést sem tesznek.

Megrémít minket a lehetőség, hogy ebben az esetben az egész életünket gyökeresen át kellene formálnunk, ehhez viszont már nem érzünk magunkban elég erőt. Ez viszont biztosan nem jó irány, mert ha minden marad a régiben, az a bolygó szempontjából nem fenntartható. Ez most már sajnos tény.

Lépésről lépésre

Ezért lenne fontos, hogy a lehető legtöbben elköteleződjünk a fenntarthatóság mellett, annak ellenére, hogy ez nem ritkán a kényelmetlenebb, a drágább és a rögösebb utat jelenti.

Kata szerint ezért is olyan nehéz erre az útra rálépni, és ezért sem szerencsés végletesen gondolkodni. Az átállásra érdemes egy folyamatként tekinteni, és lépésről lépésre, a saját ritmusunkban csinálni. Kezdhetjük azzal, hogy az eddig bevált tisztítószert vegyszermentesre cseréljük, de jó első lépés lehet az is, ha a hagyományos menstruációs eszközök, a tampon és az egészségügyi betét helyett (ezek miatt nap mint nap rengeteg hulladék keletkezik) fenntartható alternatívát keresünk.

Ahogy Kata fogalmaz, ezek a megszokott rutinunk, és a fenntartható alternatívák között húzódó falak elsőre magasnak tűnhetnek, de ha egyszer megugorjuk azokat, akkor a fenntartható életvitellel járó szokások ugyanolyan automatikusan válnak a napi rutinunk részévé, ahogy a korábbiak.

„Jó-jó, de miért olyan drága?”

A kényelmetlenség mellett megkerülhetetlen, és a változtatás ellen ható tényező a fenntartható alternatívák ára. Tény, hogy ezek a megoldások első pillantásra valóban drágábbnak tűnhetnek, de egyrészt, ha utána számolunk, akkor hosszabb távon általában kifizetődnek, másrészt, akárhogy is döntsünk, sajnos előbb vagy utóbb mindenképp megfizetjük az árát – csak éppen nem mindegy, milyen formában.

„A valódi döntés, amit vásárláskor meghozunk, igazából nem az, hogy mire költjük a pénzünket, hanem az, hogy hogyan szeretnénk élni. Ez az elhatározás nem a számokról szól, hanem arról, mi az, ami fontos számunkra”

– fogalmaz ebben az interjúban Dan Ariely, a Duke Egyetem világhírű pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan professzora.

Erre a gondolatra rímel Kata gondolata is, aki szerint fontos látni, hogy „minden egyes alkalommal, amikor meghozunk egy fogyasztói döntést, akkor a pénzünkkel szavazunk, és ezek a voksok igenis számítanak”.

„Majd pont ezen múlik, mi?”

Hajlamosak vagyunk ilyenkor a tanult tehetetlenség állapotában zúgolódni és azt szajkózni, hogy majd pont ezen múlik a Föld sorsa, meg különben is, ha a többiek meg a multik ezt csinálják, akkor mit számít, ha én (nem) csinálom?

„Ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy a sokat átkozott multik mégiscsak a mi fogyasztói döntéseink mentén alakítják az üzleti stratégiákat, és egészen addig gyártanak a fenntarthatóság szempontjából megkérdőjelezhető termékeket, amíg arra van igény. Érdemes ezt szem előtt tartani, amikor feltesszük magunknak a kérdést, hogy múlik-e ezen bármi is, mert ebből az aspektusból a válasz egyértelműen az, hogy Igen! Nagyon is sok múlik rajta” – mondja Kata, aki hozzáteszi: a tudatos fogyasztói döntésekkel nem csak a Földnek teszünk jót.

Az egészségünkre, a hangulatunkra is jó hatással van, ha a fenntartható termékek, és egy fenntarthatóbb életvitel mellett tesszük le a voksunkat. Ez nagyon is fontos szempont akkor, amikor az emberek jelentős része küzd a klímaszorongással, vagyis a klímaválságtól való félelemmel – a tudat, hogy tettünk valamit, éppen ezek ellen a nehéz érzések ellen hat. Nem szólva a példamutatás fontosságáról.

Ezek a döntések tényleg nem egyszerűek, ugyanakkor a mérlegeléskor érdemes figyelembe venni, hogy valahol a saját jól felfogott érdekünk lenne változtatni – mert ilyenkor arról is döntünk, hogy „most legyen egy kicsit nehezebb, vagy később legyen mindenkinek NAGYON nehéz”.

Mivel kezdjem? Néhány fenntartható tipp

CYCLE

A CYCLE tisztítószerek kizárólag természetes alapanyagokból és Magyarországon készülnek. A termékek fő alkotóeleme az újrahasznosított víz és az ecetsav. Mindamellett, hogy igen alacsony az ökológiai lábnyoma, bizonyított hatékonysággal veszi fel a harcot a kosszal, vízkővel és a szappanlerakódásokkal. A termékpalettájuk a napokban az általános felülettisztító, fürdőszoba- és WC-tisztító mellett, a napokban gazdagodott a padlótisztító koncentrátummal, de ezen a linken minden terméküket meg tudjátok nézni.

Hormonmentes.hu

Az öt éve indult Hormonmentes.hu nemcsak egyedi fogamzásgátlási termékeiben, de teljes termékpalettájában a nőiséget és a természetességet tűzte zászlajára, amelynek úgy tűnik óhatatlan velejárója a fenntarthatóság. Kínálatukban nemcsak a pesszáriumok, a menstruációs kelyhek vagy a biobetétek jelentik a fenntarthatóság bástyáit, az igazi torony a termékenységtudat-tanfolyam, amely az élet több területére kínál egy átfogó, fenntarthatóság szempontjából is hangsúlyos szemléletet.

this is Redy

A menstruáció során a hagyományos eszközökkel szemben szintén fenntartható alternatívát jelenthet nagy kedvencünk a szintén magyar fejlesztésű Redy bugyi, ami a gondos tervezői munkának köszönhetően kiváltja a betét és az egyéb eszközök használatát. Ráadásul a menstruációs bugyi mellett most már tisztasági bugyit is árulnak, aminek a mottójával a magunk részéről nagyon tudunk azonosulni – szerintük ugyanis „a fenntartható az új szexi”.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This