„Fájdalmasan kevés szó esik a generációk óta hordozott sebekről, a szexualitás mélyebb lelki hátteréről”

Szerző: | 2016. 08. 28. | Test&Lélek | Olvasási idő: 10 perc

Mit tehetünk azért, hogy a gyermekeinknek a generációkon átívelő tabuk okozta lelki sebek helyett kincseket adjunk át? Miért fontos már óvodás korban tisztelni a gyermekeink szükségleteit? Mire figyeljünk a legjobban, ha a kamaszokkal a szexualitásról beszélünk? És hogyan hat a szexuális életünkre egy fel nem dolgozott traumatikus szülésélmény? Kriston Andreával, a Kriston Intim Torna módszer kifejlesztőjével beszélgettünk.

Kriston Andrea

A Vírus esten, és a Pszinapszison tartott előadásában is kiemelt jelentőséget tulajdonítva beszélt a generációkon keresztül hordozott sérülésekről, félelmekről tabusításról. Hogyan befolyásolhatják a szexuális életünket ezek az örökségek?

Minden családban megfigyelhetőek bizonyos betegségtípusok, amelyek generációkon keresztül újra, és újra megjelennek. Egy-egy tünet sok esetben éppen egy korábbi feldolgozatlan traumára hívhatja fel a figyelmünket. Adott esetben akár egy nagyszülő életében történt esemény is lehet az, amit generációkon keresztül, tudattalanul adunk tovább a gyermekeinknek. Kihathat ránk a nagyszüleink feldolgozatlan szerelmi csalódása, vagy akár a szexuális zaklatása is, a párkapcsolati és szexuális szorongás, a társfüggőség, vagy éppen a magánytól való félelem.

Tudattalanul íródnak belénk ezek az érzékeny pontok, negatív érzéseket okoznak, amiknek a legtöbb esetben nem is tudjuk az okát, és akár bele is betegedhetünk.

Ezért tartom fontosnak a családunk történetének az ismeretét: a testünk ezekkel a tünetekkel teremt összeköttetést az őseink problémáival. A tréningjeink egyik legfontosabb szegmense, hogy ezeket a negatív örökségeket megértsük és elfogadjuk, ami abban segíthet, hogy át tudjuk írni ezeket az élményeket. Ezzel a feldolgozási folyamattal sok terhet tehetünk le, amiket így már nem adunk tovább a gyermekeinknek.

Említette, hogy minél több terhet tudunk letenni gyermekünk születése előtt, annál inkább a pozitív, átírt élményeket tudjuk tovább örökíteni. De mit tehetünk, ha éppen a szülés során szerzünk olyan sebeket, amiket akaratlanul is, de átadunk a gyerekeinknek?

Egy nő a várandóssága során rengeteg tanácsot kap a családtól, vagy az orvosoktól. Ugyanakkor a saját magának állított, és másoktól érkező különböző elvárásokkal is szembe kell néznie, amik félelmet és szorongást generálhatnak a kismamákban. Ezek pedig mind hatással lehetnek a várandósság folyamatára és a szülés végkimenetelére.

Fontosnak tartom, hogy tudatosuljon a nőkben, hogy bármilyen módon hozzák világra a gyermeküket, azért mindenképpen komoly áldozatokat hoznak, és ezt fontos becsülni magukban.

Sőt, minden édesanyának meg kell tanulnia ünnepelnie, és ünnepeltetnie magát. Mert amíg ezt nem tudja megtenni, és bűntudat gyötri a traumatikusnak megélt szülése miatt, az romboló hatással lehet az önbizalmára, illetve nem ritkán a szexuális életére is. Tehát a családtól hozott pozitív és negatív örökségek mellé újabbak érkezhetnek a szülés környéki időszakból.

Az ezek között található gátlások, feszültségek pedig kihatással lehetnek akár a gyerekek emésztésére, ürítési szokásaira is. Ez egy ördögi kör, ami egyre több szorongással, és bűntudattal jár együtt. Sok esetben a tréningjeink során a negatív élmények feldolgozása mellett az segít a legtöbbet, ha nők tisztelik saját képességeiket, és rájönnek, hogy mindez nem az ő rátermettségük hiányából származik.

pre1

Mik azok a tünetek egy óvodás esetében, amik a leggyakrabban lehetnek lelki eredetűek? Mit tehetünk ilyenkor?

A székrekedés, és a bepisilés, ugyanúgy lehet figyelemfelhívó tünet, mint az étvágytalanság. Ha például válófélben lévő szülők gyereke az egyik félnél ürít, a másiknál pedig nem, az a szülők között húzódó hatalmi harcból is eredhet.

A legfontosabb azonban, amit minden szülőnek fontos tudatosítani, hogy a gyermekek szükségleteit érdemes tiszteletben tartanunk. Az az óvodás, aki csak a szülői elvárásoknak megfelelve szokik le a pelenkáról, vagy éppen „tömik” akkor is, amikor nem éhes, kamaszként könnyebben belemehet egy csupán mások kívánságát kiszolgáló, korai szexuális kapcsolatba, vagy kipróbálhat olyan tudatmódosító szereket, melyekre valójában nem ő vágyik.

Ennek oka lehet, hogy már kisgyerekként elvesztette a motivációt arra, hogy a szükségleteit a szükségesnek vélt irányban elégítse ki. Meg kell hagynunk a gyermekeinknek azt a szabadságot, hogy a saját tempójukban, a saját vágyaikat kielégítve ürítsenek, hogy megtanulják tisztelni, megfigyelni és megérteni a saját testük a jelzéseit.

Elindított egy kamaszprogramot is, aminek a keretében iskolákban tart előadást tizenéveseknek az altesti szervek egészségőrzéséről, a szexualitásról, a görcsmentes menstruációról. Mitől más egy ilyen alkalom, mint a mindenki által ismert kínos, feszült gátlásokkal teli felvilágosító órák?

A kamaszprogram keretében nem ritka, hogy egyszerre akár 120 gyereknek beszélünk a szexualitásról, az altesti betegségekről, vagy az óvszerhasználatról. Mindezt humorosan, ami segít nekik a kínos zavartság feloldásában, és ezáltal érzik azt is, hogy mindez nekik, és róluk szól.

Egy-egy ilyen alkalmon kimondjuk a kamaszok helyett azokat a tabukat, amik szorongással töltik el őket, mint például a hüvelyi orgazmus, a nemi szervek mérete, színe, vagy a tampon- és betéthasználat különbségei. Tudatosítjuk bennük, hogy joguk van a saját testükhöz, a szexuális ön- és társismerethez, vagy a saját testük megtapasztalásához.

Fontosnak tartom, hogy a kamaszok minél korábban találkozzanak ezekkel a kérdésekkel, mielőtt kudarcélményeket szereznének. Az átélt kudarcok ugyanis kihatnak az önbizalomra, szorongást és bűntudatot keltenek, ami pedig csökkenti az orgazmuskészséget, a későbbi megfoganás képességét, és növeli a betegségek kialakulásának esélyeit.

Ezeken az alkalmakon talán a legfontosabb, amit megtanítunk ezeknek a fiataloknak, hogy tiszteljék a kamaszkorukat. Ez lehet ugyanis a kulcs egy olyan felnőttkorhoz, amiben egészséges szexuális életet élhetnek egy boldog párkapcsolatban, és örömteli szülői szerepben.

A Vírus Est programsorozat keretében tartott előadásában elmondta, hogy a résztvevő férfiak 100%-a érzékelte, hogy nőtt az önbizalma. Mit gondol, minek köszönhető ez az eredmény?

A férfiaknak szóló tréning felépítése különbözik a nőkétől. A legtöbb férfi szkeptikus, amikor eljön hozzánk akár magától, vagy a párja, orvosa tanácsára, ezért az ő esetükben a bizalom kiépítése a legfontosabb. Ezt pedig a látványos, és kézzelfogható, tornával kiváltott eredményekkel érhetjük el, ami megfelelő táptalajt biztosít bennük az egyéb ismeretek befogadására.

Férfiak esetében a tiszta, egyértelmű kommunikáció a tréner irányából, a vizsgálatokkal alátámasztott, valamint a gyors eredményeket hozó intimtorna dinamikus váltakozása teszi lehetővé a leginkább ennek a bizalmi légkörnek a kialakulását. És azt gondolom, hogy ez a szkepticizmusból épült bizalom befogadóvá teszi a férfiakat az újra, ami gyorsan megtapasztalható sikerélményt hoz az életükbe. Az elért eredmény az, ami a férfiak önbizalom-növekedését indukálja.

Harminc éve kezdett el foglalkozni a gátizmok megerősítésével, és ezeknek a testi, lelki, illetve szexuális életre gyakorolt jótékony hatásaival. Ez alatt felnőtt egy új generáció. Milyen eredményeket ért el eddig a Kriston Intim Torna módszerével?

Elsőként kezdtem foglalkozni a gátizmok tréningjével, ami mára egy egészségtudatosabb réteget segített jobb életminőséghez. Segítségével jelentősen csökkent a tabu, és eszközöket kapott a lakosság az intimitás örömtelibb megéléséhez. Sokak munkájának az eredménye, hogy az emberek nyitottabbak lettek a pszichoszomatika, illetve a pszichés folyamatok megértésére.

Ugyanakkor az elmúlt harminc évben a felgyorsult élet és az ezzel járó stressz hatására olyan betegségekkel is találkozunk – fogamzási zavarok, policisztás ovarium szindróma (PCOS), endometriózis –, amik korábban nem voltak jelen ilyen nagy arányban. Bár a szexualitásról többet hallani ma akár a médiában is, a szexualitás mélyebb lelki hátteréről, a generációk óta hordozott sebekről fájdalmasan kevés szó esik, még családon belül is. Ezek pedig magukban hordozhatják a szexuális szervek megbetegedésének lehetőségét.

Az egészségünket leginkább a saját természetünk megélésével óvhatjuk meg. Ha ugyanis megfelelő önismerettel rendelkezünk, akkor képesek lehetünk a számunkra legmegfelelőbb partner kiválasztására, és a vele való kapcsolódás során a saját szükségleteink képviseletére, a másik tisztelete mellett.

A megfelelő partnerrel örömteli, felszabadult, és őszinte szexuális kapcsolatot építhetünk ki, ami lehetővé teszi a maga teljességében átélt örömteli várandósságot, és szülés élményét. Ha tehát képesek vagyunk letenni a generációs terheinket, akkor egy sokkal boldogabb, és felszabadultabb generáció nőhet fel.

Fotó: Gradvolt Endre és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Fekete Anna

Pin It on Pinterest

Share This