„A zenétől mindig könnyebb lesz a lélek” – és ezért van most rá óriási szükségünk

Szerző: | 2020. 03. 25. |

Amikor bő egy héttel ezelőtt elindítottuk Lélekerősítő rovatunkat, és sorra vettük azokat a cikkötleteket, amelyek érdemi segítséget jelenthetnek ebben a mentálisan és lelkileg (is) nagyon megterhelő időszakban, szinte azonnal előkerült a zene témája. Ez időben nagyjából egybeesett azokkal a napokkal, amikor a közösségi médiában sorra jelentek meg az olaszországi „erkélykoncertekről” tudósító képsorok. A sok frusztráló információ közepette szívet melengető volt látni és hallani, ahogy a kijárási tilalom alatt egymástól izoláltan élő emberek megtalálták az utat egymáshoz, a dallamokon keresztül összekapcsolódtak, és ebből erőt merítettek.

Mi az oka annak, hogy ennyire ösztönösen a zenéhez nyúlunk a bajban? Miben rejlik a zene ereje, és miért minősül legális nyugtatónak és hangulatfokozónak?

Többek között erről beszélgettünk Hámori Máté karmesterrel, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetőjével, aki azt is elárulta, mit érdemes hallgatni, ha szeretnénk egy kicsit jobb kedvre derülni ezekben az érzelmileg (is) megterhelő időkben.

Hámori Máté

„Két alapvető oka van annak, hogy a zene felértékelődik ebben a helyzetben. Az egyik az, hogy a zenének, a zenélésnek és a zenehallgatásnak is van egy nagyon erős lazító, stresszoldó funkciója, amire ebben a pánikhangulatban nagy szükségünk van: egyre bizonytalanabbul nézünk egymásra, egyre nagyobb távolságot tartunk, ráadásul a külvilágtól izoláltan, növekvő feszültségben éljük a hétköznapokat. Ilyenkor működésbe lépnek bizonyos automatizmusok. Az evésen, az iváson és a szexualitáson túl a zene is egy ilyen ösztönös késztetés” – mutat rá Hámori Máté, aki nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a zene tulajdonképpen a karantén „pánikgombja”.

Erre a pánikgombra „tenyereltek rá” az erkélyükön dalra fakadó olasz emberek is, akiket habitusokból adódóan vélhetően még érzékenyebben érint a társas érintkezés, a személyes kommunikáció hiánya.

„A hanghullámokon nagyobb távolságban is terjedő zene egy kommunikációs eszköz is egyben, olyan csatorna, amelyen keresztül eljuttatunk magunkból valamit a másik emberhez”

– fogalmaz Hámori Máté, aki szerint ez a figyelemhez és viszontreakcióhoz szokott művészek számára különösen fontos. De a hangszeren való játék, közönségtől függetlenül, önmagában, a négy fal között is egyfajta „legális nyugtatóként” hathat.

Stresszoldó és hangulatfokozó egyben

Szerencsére nem feltétlenül kell profi vagy amatőr zenésznek lennünk ahhoz, hogy élvezhessük a zene jótékony hatásait, az ugyanis nemcsak önkifejezésre való: ahogy arról már több cikkünkben is írtunk, önmagában a zenehallgatás stresszoldóként és hangulatfokozóként is működik – akárcsak az éneklés.

„Mindenkinek a birtokában van egy nagyon jó eszköz, amit egyébként egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán használunk, ez pedig az éneklés, ami talán még a hangszeres zenélésnél is közvetlenebb módon képes ezt a stresszoldó és kommunikációs funkciót betölteni” – vallja Hámori Máté, aki arra biztat, hogy ha ebben az érzelmileg megterhelő időszakban ránk telepszik a búskomor hangulat, egyszerűen kezdjünk el énekelni.

„Énekeljünk együtt a családdal, vagy akár a szomszédokkal! Énekeljünk a gyerekünknek, a feleségünknek, a férjünknek bátran mi is, ahogy azt a civilizációnk történetében az emberek időről időre teszik, mert a zenétől mindig könnyebb lesz a lélek”.

Mit hallgassunk?

De ha valakitől távol áll, hogy ebben az eleve nyomott hangulatban dalra fakadjon, passzív befogadóként is megbizonyosodhat a zene jótékony hatásairól. Természetesen azzal kapcsolatban is kikértük a karmester tanácsát, hogy milyen típusú zene hallgatása segíthet a leginkább enyhíteni a szorongásunkat.

„Tulajdonképpen mindegy, a lényeg, hogy jó zene legyen” – válaszolja Hámori Máté, aki nevetve hozzáteszi, „lehet, hogy nem most kell Shostakovich összes vonósnégyesét meghallgatni, mert az eleve rettenetesen deprimáló élmény. Lehetőség szerint inkább könnyedebb és világosabb színezetű zenéket hallgassunk:

Mozart, Haydn vagy Schubert szimfóniái után mindig kicsit kerekebb a világ.

De nem csak klasszikus zene létezik! Hallgassunk bátran könnyedebb, dallamos zenéket, például egy Beatles lemez vagy a soul zene szintén hatásos kedélyjavító lehet” – tanácsolja Hámori Máté, aki szerint sok mindent lehet és érdemes hallgatni ebben az időszakban, viszont csak akkor számolhatunk érdemben a pozitív hatásokkal, ha tényleg és érdemben időt szánunk a zenére.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

„A kényszerű karantént – nyilván ésszerű keretek között, és annak tudatában, hogy az összességében embert próbáló dolog – felfoghatjuk egyfajta buliként is. Nem véletlenül választották ezt a megküzdési módot az erkélyükön dalra fakadó olasz sorstársaink, de ne feledjük, hogy a történelem nagy járványai során is azok között a keretek között szórakoztak az emberek, ami között lehetett. Gondoljunk csak Boccaccio Dekameronjára…” – mutat rá a történelmi párhuzamra a karmester, aki szerint, ha mindig minden pillanatban azonosulunk a helyzet drámaiságával, és napi szinten csak az aktuális híreken rágódunk, az nem viszi előbbre se a gazdaságunkat, se a személyes jóllétünket.

Meghitt pillanatok

Az eddigi életritmusunk nem nagyon, vagy legalábbis nehézkesen tette lehetővé, hogy időt szánjunk a zenehallgatásra. Ezért érdemes olykor – a sok nehéz körülmény mellett – egyfajta lehetőségként tekinteni erre az időszakra. Most újra felfedezhetjük a zenehallgatás varázsát és azt, hogy milyen felemelő élmény, ha nemcsak háttérzajként, hanem egy önmagában is élvezetes programként műveljük.

Ezek a zenehallgatással töltött, elmélyültebb pillanatok nemcsak megnyugvást és jó kedvet hozhatnak a szorongással teli napokba, hanem abban is segíthetnek, hogy (szó szerint is) ritmust adjanak a karantén miatt egyhangúvá váló életünknek.

Ha tudatosan kialakítunk olyan idősávokat, amikor dedikáltan zenét hallgatunk, azzal sokat tehetünk annak érdekében, hogy valamiféle rendszert vigyünk a megszokott kereteitől megfosztott napi vagy heti rutinunkba.

Erre remek lehetőséget jelentenek az Óbudai Danubia Zenekar szombatonként közvetített „mintha-koncertjei”.

„Az elmúlt években több, a Zeneakadémián adott koncertünket streameltük. Terveink szerint ezeket az egyébként nagyon magas kép- és hangminőségben készült felvételeket a következő hetekben online is közzétesszük. A koncerteket mindig csak az előre megadott, fix időponttól, szombat este fél nyolctól lehet majd megnézni és meghallgatni. Ezzel a kötöttséggel az lenne a célunk, hogy ebben az átmeneti időszakban kicsit lemodellezük az igazi koncertjeink hangulatát és az érzést, hogy ez egy olyan alkalom, ahova ’oda kell érni’ – valahogy úgy, mint amikor az embernek jegye van egy koncertre” – mondta Hámori Máté. A karmester szerint az ilyen kötött programok nagyon sokat segíthetnek abban, hogy strukturáljuk, egyúttal kellemesebbé tegyük az összefolyó időt.

A magunk részéről mi arra biztatunk titeket, hogy használjátok a zene erejét ebben a nehéz időszakban és kövessétek az Óbudai Danubia Zenekar koncertjeinek közvetítéseit minden szombaton este 19.30-tól. A koncerteket az Óbudai Danubia Zenekar Facebook-oldalán tudjátok majd megnézni.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This