Dadogás – a mai napig nem tisztázott, miért alakul ki

Szerző: | 2015. 10. 22. |

Október 22-t 1998-ban nyilvánították a dadogás elfogadásának nemzetközi világnapjává, hogy felhívják a figyelmet a világ népességének 1%-át, tehát közel 70 millió embert érintő beszédzavarra, amely kialakulásának okai a mai napig nem tisztázottak. Lássuk, mit tudunk jelenleg erről a beszédzavarról, és hogyan is segíthet az elfogadás a tünetek enyhítésében?

A dadogás okai és tünetei

A dadogás során a beszéd folytonosságát egyes szótagok vagy betűk ismétlése, kitartása, illetve nem kontextusba illő, váratlan megállások törik meg. A beszéd ilyenkor erőfeszítést igényel, ami szokatlan arcizom-rángások vagy mozdulatok formájában ölt testet. Szinte minden dadogóra jellemző továbbá a beszéd során történő helytelen, kapkodó levegővétel, ráadásul a rendelkezésükre álló mennyiséget sem megfelelően osztják be, így nem tudják tartani magukat a hétköznapi beszédben megszokott tagoltsághoz.

Hangszínük sokszor monoton, ugyanakkor a két elakadás közti szakaszban észrevehetően felgyorsítják a beszédtempót. Sokuk magasabb hangon, szinte énekelve beszél, hiszen az éneklés gátat vet a dadogásnak (ezért is javasolják, hogy a beszédzavarral küzdő gyerekeket minél előbb írassák be ének-zene órákra, zenés foglalkozásokra).

Kialakulásának okait a mai napig vitatják, de úgy tűnik, négy faktor játszik nagyobb szerepet benne, melyek közül általában többnek kell egyszerre zavart szenvednie ahhoz, hogy a dadogás valóban kialakuljon:

  • Genetika: a dadogók körülbelül 60%-a öröklött hajlammal bír a dadogásra.
  • Fejlődés: ha a gyermek nagyon későn kezd el beszélni, vagy más beszédzavarokkal is küzd, valószínűbb a dadogás megjelenése
  • Családdinamika: a túlzott elvárások, illetve a gyorsuló életstílus is befolyásoló tényezők.
  • Neurofiziológia: noha a kutatók évtizedek óta próbálják agyi képalkotó eljárások segítségével megtalálni a dadogás kialakulásáért felelős agyi struktúrákat vagy nem megszokott aktivitásmintázatot, egyelőre kevés egymással összecsengő tanulmány látott napvilágot.

Ezekről Roger Ingham 2001-ben készített egy összefoglaló tanulmányt, amelyben sorra veszi azon területeket, amelyek újra-és újra előkerülnek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy diszfunkciójuk közrejátszik a dadogás kialakulásában. Ilyen például a temporális lebeny nem megfelelő aktivációja, ami a premotoros mező és a Broca-terület között az információfeldolgozás zavarához vezet, bár az ma még nem egyértelmű, hogy melyik diszfunkció az ok és melyik az okozat.

A jó hír az, hogy az információ továbbításának megszakadása csak átmeneti és úgy tűnik, módosítható is bizonyos technikákkal, amelyeknek pontosítása áttöréshez vezetne a dadogás kezelésében.

Fontos megjegyezni, hogy mivel a legtöbb kutatást felnőtteken végzik, az ok-okozati kapcsolatra sem tudunk igazán következtetni, azaz nem tudjuk, hogy a gyermekkor dadogás okozza-e az elváltozásokat, vagy ezek már gyermekkortól jelen vannak, és emiatt alakul ki a dadogás.

Nem kell rögtön pánikolni!

A dadogás a felnőtt lakosság 1%-át érinti, köztük négyszer több a férfi, mint a nő. A gyerekeknél azonban egészen más arányokkal találkozunk: a beszédtanulás első éveiben körülbelül 5%-uk esik át egy legalább 6 hónapig tartó „dadogós időszakon”. Háromnegyedüknél megszűnik a zavar, de fontos a korai beavatkozás, hogy a gyermek életében valóban csak átmeneti legyen ez a szakasz. Ha ugyanis fennmarad, akkor az ezzel járó pszichológiai tünetek megjelenésével is számolnunk kell: a dadogás gyakran von magában szorongást, állandó feszültséget és beszédfélelmet, amely miatt a beszédre való központi felkészülés folyamata zavart szenved.

Persze nem kell rögtön pánikba esni, ha a gyermek dadogni kezd, ugyanis szülőként (vagy érintettként) nagyon sokat tehetünk a dadogás enyhítéséért. Egy-ötéves gyerekeknél gyakran előfordul, hogy időnként akadozva beszélnek, de ez sokszor csak annak a jele, hogy a nyelvhasználat új területeit fedezik fel, új tanulási fázisba lépnek, és gyakran többet szeretnének közölni, mint amit az adott szakaszban képesek.

dadogás

Enyhe dadogásról akkor beszélünk, ha nem csak egyszer-egyszer ismétli a szótagokat vagy betűket, és az arcizmok feszültsége észrevehetővé válik beszéd közben, ráadásul már gyakrabban vannak jelen a tünetek, mint amilyen hosszan a tünetmentes szakaszok tartanak.

Ez esetben néhány apró praktikával segíthetünk:

  • Próbáljuk meg otthon egy kicsit lelassítani a beszédünket. A lassú, tagolt beszéd sokat segíthet.
  • Mondanivalónk elején tartsunk egy lélegzetvételnyi szünetet. Így a gyermek sem akar majd kapkodva válaszolni, és nyugodtan készül fel a beszédre.
  • A legfontosabb, hogy szülőként ne görcsöljünk rá a gyerek dadogására! A türelem, az elfogadás nagymértékben enyhíti a görcsös megakadások hátterében álló feszültséget. Akár verbálisan fejezed ki támogatásodat – tudatva a gyermekkel, hogy megérted, milyen nehéz, de minden rendben van – akár egy öleléssel vagy egy érintéssel jelzed, hogy mellette állsz, máris rengeteget segítesz
  • Az első életévekben ne hívd fel a figyelmét a dadogásra, ne erőltesd rá a gyakorlást, hisz a gyermekek utánzással tanulják a beszédet, és azzal, hogy ezt a folyamatot tudatossá teszed, megfosztod az utánzással járó pozitív kimenetel lehetőségétől.
  • A mozgás fejlődése korábban kezdődik, mint a beszédé, így sokszor a beszédzavart mozgászavar is kiegészíti, és sokszor a finommotor mozgást igénylő játékok, vagy épp az egyensúlyi gyakorlatok a beszédzavarok kezelésében is segítenek.

A dadogás akkor kezelendő „súlyosként”, ha több mint a beszéd 10%-át érinti. Ebben az esetben az otthoni segítség mellett érdemes felkeresni egy specialistát. A rossz hír, hogy ő sem tudja varázsütésre elmulasztani a dadogást, de egy szakember bevonásával jelentős javulást érhettek el.

Híres dadogók

Bár a dadogás elviselhetetlen problémának tűnhet – főleg egy gyermek szemszögéből – inspiráló lehet, hogy a dadogók névsorát sok híres történelmi személy – többek között híres szónokok – énekesek, színészek is erősítik. Csak hogy néhányat említsünk:

  • VI. György, brit király: A történelem talán leghíresebb dadogója VI. György, akinek beszédzavara az „A király beszéde” című, 4 Oscar díjjal jutalmazott film központi témája. Az uralkodót különc logopédusa segítette abban, hogy a trónra emelkedhessen, hiszen súlyos dadogása miatt sokan alkalmatlannak tartották arra, hogy a nép hangja legyen.
  • Winston Churchill: Churchill dadogása nehezebben bizonyítható, és még a történészek között is komoly vita tárgya, a politikus ugyanis olyannyira jól leplezte beszédzavarát, hogy nem maradt fent sok bizonyíték, ami ezt igazolná. Ugyanakkor Nan Bernstein Ratner és Vivian Sisskin, a University of Maryland Hallás-és Beszédtudományi Karán azt állítják, hogy oktatási segédanyagként használják Churchill híres „Vasfüggöny” beszédét, amiben egyértelmű jelei látszanak a dadogásnak.
  • Marilyn Monroe: akármilyen hihetetlen, a híres és mindig magabiztosságot sugalló Marilyn is erősen dadogott, igaz, sikerült valamelyest megszabadulnia a tünetektől, így a kamerák előtt többnyire összeszedetten, nyugodtan beszélt, és csak néhány interjúrészlet maradt fenn, ahol hallható, ahogy megakad, vagy szótagokat ismétel.
  • Megan Washington: Ausztrália egyik leghíresebb dalszerzője és énekesnője is dadog, amit egy TED-talk során a világ elé is tárt. Elmondja, hogy az éneklés közben tapasztalat gördülékenység, a görcsös megakadások hiányának élménye motiválta arra, hogy nap, mint nap színpadra álljon, és ezreket nyűgözzön le hangjával.

Via The Sutteing Foundation; beszéd.hu; National Stuttering Association; ovoda.blogspot

Fotó: StockSnap.io; Wikimedia Commons



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Szabó Anna
Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This