Október 22-t 1998-ban nyilvánították a dadogás elfogadásának nemzetközi világnapjává, hogy felhívják a figyelmet a világ népességének 1%-át, tehát közel 70 millió embert érintő beszédzavarra, amely kialakulásának okai a mai napig nem tisztázottak. Lássuk, mit tudunk jelenleg erről a beszédzavarról, és hogyan is segíthet az elfogadás a tünetek enyhítésében?

A dadogás okai és tünetei

A dadogás során a beszéd folytonosságát egyes szótagok vagy betűk ismétlése, kitartása, illetve nem kontextusba illő, váratlan megállások törik meg. A beszéd ilyenkor erőfeszítést igényel, ami szokatlan arcizom-rángások vagy mozdulatok formájában ölt testet. Szinte minden dadogóra jellemző továbbá a beszéd során történő helytelen, kapkodva történő levegővétel, ráadásul a rendelkezésükre álló mennyiséget sem megfelelően osztják be, így nem tudják tartani magukat a hétköznapi beszédben megszokott tagoltsághoz.

Hangszínük sokszor monoton, ugyanakkor a két elakadás közti szakaszban észrevehetően felgyorsítják a beszédtempót. Sokuk magasabb hangon, szinte énekelve beszél, hiszen az éneklés gátat vet a dadogásnak (ezért is javasolják, hogy a beszédzavarral küzdő gyerekeket minél előbb írassák be ének-zene órákra, zenés foglalkozásokra).

Kialakulásának okait a mai napig vitatják, de úgy tűnik, négy faktor játszik nagyobb szerepet benne, melyek közül általában többnek kell egyszerre zavart szenvednie ahhoz, hogy a dadogás valóban kialakuljon:

  • Genetika: a dadogók körülbelül 60%-a öröklött hajlammal bír a dadogásra.
  • Fejlődés: ha a gyermek nagyon későn kezd el beszélni, vagy más beszédzavarokkal is küzd, valószínűbb a dadogás megjelenése
  • Családdinamika: a túlzott elvárások, illetve a gyorsuló életstílus is befolyásoló tényezők.
  • Neurofiziológia: noha a kutatók évtizedek óta próbálják agyi képalkotó eljárások segítségével megtalálni a dadogás kialakulásáért felelős agyi struktúrákat vagy nem megszokott aktivitásmintázatot, egyelőre kevés egymással összecsengő tanulmány látott napvilágot.

Ezekről Roger Ingham 2001-ben készített egy összefoglaló tanulmányt, amelyben sorra veszi azon területeket, amelyek újra-és újra előkerülnek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy diszfunkciójuk közrejátszik a dadogás kialakulásában. Ilyen például a temporális lebeny nem megfelelő aktivációja, ami a premotoros mező és a Broca-terület között az információfeldolgozás zavarához vezet, bár az ma még nem egyértelmű, hogy melyik diszfunkció az ok és melyik az okozat.

A jó hír az, hogy az információ továbbításának megszakadása csak átmeneti és úgy tűnik, módosítható is bizonyos technikákkal, amelyeknek pontosítása áttöréshez vezetne a dadogás kezelésében.

Fontos megjegyezni, hogy mivel a legtöbb kutatást felnőtteken végzik, az ok-okozati kapcsolatra sem tudunk igazán következtetni, azaz nem tudjuk, hogy a gyermekkor dadogás okozza-e az elváltozásokat, vagy ezek már gyermekkortól jelen vannak, és emiatt alakul ki a dadogás.

Nem kell rögtön pánikolni!

A dadogás a felnőtt lakosság 1%-át érinti, köztük négyszer több a férfi, mint a nő. A gyerekeknél azonban egészen más arányokkal találkozunk: a beszédtanulás első éveiben körülbelül 5%-uk esik át egy legalább 6 hónapig tartó „dadogós időszakon”. Háromnegyedüknél megszűnik a zavar, de fontos a korai beavatkozás, hogy a gyermek életében valóban csak átmeneti legyen ez a szakasz. Ha ugyanis fennmarad, akkor az ezzel járó pszichológiai tünetek megjelenésével is számolnunk kell: a dadogás gyakran von magában szorongást, állandó feszültséget és beszédfélelmet, amely miatt a beszédre való központi felkészülés folyamata zavart szenved.

Persze nem kell rögtön pánikba esni, ha a gyermek dadogni kezd, ugyanis szülőként (vagy érintettként) nagyon sokat tehetünk a dadogás enyhítéséért. Egy-ötéves gyerekeknél gyakran előfordul, hogy időnként akadozva beszélnek, de ez sokszor csak annak a jele, hogy a nyelvhasználat új területeit fedezik fel, új tanulási fázisba lépnek, és gyakran többet szeretnének közölni, mint amit az adott szakaszban képesek.

dadogás

Enyhe dadogásról akkor beszélünk, ha nem csak egyszer-egyszer ismétli a szótagokat vagy betűket, és az arcizmok feszültsége észrevehetővé válik beszéd közben, ráadásul már gyakrabban vannak jelen a tünetek, mint amilyen hosszan a tünetmentes szakaszok tartanak.

Ez esetben néhány apró praktikával segíthetünk:

  • Próbáljuk meg otthon egy kicsit lelassítani a beszédünket. A lassú, tagolt beszéd sokat segíthet.
  • Mondanivalónk elején tartsunk egy lélegzetvételnyi szünetet. Így a gyermek sem akar majd kapkodva válaszolni, és nyugodtan készül fel a beszédre.
  • A legfontosabb, hogy szülőként ne görcsöljünk rá a gyerek dadogására! A türelem, az elfogadás nagymértékben enyhíti a görcsös megakadások hátterében álló feszültséget. Akár verbálisan fejezed ki támogatásodat – tudatva a gyermekkel, hogy megérted, milyen nehéz, de minden rendben van – akár egy öleléssel vagy egy érintéssel jelzed, hogy mellette állsz, máris rengeteget segítesz
  • Az első életévekben ne hívd fel a figyelmét a dadogásra, ne erőltesd rá a gyakorlást, hisz a gyermekek utánzással tanulják a beszédet, és azzal, hogy ezt a folyamatot tudatossá teszed, megfosztod az utánzással járó pozitív kimenetel lehetőségétől.
  • A mozgás fejlődése korábban kezdődik, mint a beszédé, így sokszor a beszédzavart mozgászavar is kiegészíti, és sokszor a finommotor mozgást igénylő játékok, vagy épp az egyensúlyi gyakorlatok a beszédzavarok kezelésében is segítenek.

A dadogás akkor kezelendő „súlyosként”, ha több mint a beszéd 10%-át érinti. Ebben az esetben az otthoni segítség mellett érdemes felkeresni egy specialistát. A rossz hír, hogy ő sem tudja varázsütésre elmulasztani a dadogást, de egy szakember bevonásával jelentős javulást érhettek el.

Híres dadogók

Bár a dadogás elviselhetetlen problémának tűnhet – főleg egy gyermek szemszögéből – inspiráló lehet, hogy a dadogók névsorát sok híres történelmi személy – többek között híres szónokok – énekesek, színészek is erősítik. Csak hogy néhányat említsünk:

  • VI. György, brit király : A történelem talán leghíresebb dadogója VI. György, akinek beszédzavara az „A király beszéde” című, 4 Oscar díjjal jutalmazott film központi témája. Az uralkodót különc logopédusa segítette abban, hogy a trónra emelkedhessen, hiszen súlyos dadogása miatt sokan alkalmatlannak tartották arra, hogy a nép hangja legyen.
  • Winston Churchill: Churchill dadogása nehezebben bizonyítható, és még a történészek között is komoly vita tárgya, a politikus ugyanis olyannyira jól leplezte beszédzavarát, hogy nem maradt fent sok bizonyíték, ami ezt igazolná. Ugyanakkor Nan Bernstein Ratner és Vivian Sisskin, a University of Maryland Hallás-és Beszédtudományi Karán azt állítják, hogy oktatási segédanyagként használják Churchill híres „Vasfüggöny” beszédét, amiben egyértelmű jelei látszanak a dadogásnak.
  • Marilyn Monroe: akármilyen hihetetlen, a híres és mindig magabiztosságot sugalló Marilyn is erősen dadogott, igaz, sikerült valamelyest megszabadulnia a tünetektől, így a kamerák előtt többnyire összeszedetten, nyugodtan beszélt, és csak néhány interjúrészlet maradt fenn, ahol hallható, ahogy megakad, vagy szótagokat ismétel.
  • Megan Washington: Ausztrália egyik leghíresebb dalszerzője és énekesnője is dadog, amit egy TED-talk során a világ elé is tárt. Elmondja, hogy az éneklés közben tapasztalat gördülékenység, a görcsös megakadások hiányának élménye motiválta arra, hogy nap, mint nap színpadra álljon, és ezreket nyűgözzön le hangjával.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Via The Sutteing Foundation; beszéd.hu; National Stuttering Association; ovoda.blogspot

Fotó: StockSnap.io; Wikimedia Commons

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Pszichológia BA és Tánctudomány szakon végzett. Főleg a mozgás-és az idegtudomány érdekli. És a nyelvek. Talán ezért is tanul és kutat jelenleg Párizsban – noha szívében mindig pécsi marad. Szeret a szabadban lenni, futni, túrázni, olvasni.

Pin It on Pinterest