A Nemzeti Drog Fókuszpont iskolások drogfogyasztási szokásairól készült, 2015-ös jelentése szerint minden 5. fiatal fogyasztott már életében kábítószert, a legtöbben marihuánát. Nem véletlen, hogy a „fű” elménkre gyakorolt hatása a kutatókat is foglalkoztatja. Egy friss tanulmány szerint nem biztos, hogy alaptalanok a félelmek…

mari2

A többnyire „fűként” emlegetett, és a kenderből (cannabis) előállított marihuána a fiatalok által leggyakrabban használt kábítószer. A Nemzeti Drog Fókuszpont fent idézett jelentése szerint a középiskolások majdnem 20%-a már kipróbálta. Ráadásul ma már nem mondhatjuk, hogy jellemzően a fiúk füveznek: a nemek közötti különbség már alig kimutatható.

Azt az állítást, hogy a cannabist mindenféle következmény és a függőség kialakulásának a veszélye nélkül, nyugodtan ki lehet próbálni, némileg árnyalja a tény, hogy a leszokási szándékkal kezelést kezdők közel 55,5%-a marihuánát jelöli meg, elsődleges szerként.  A kezelésbe lépőknél egyébként már markánsabb a nemek közötti eltérés: közel 91,7% a férfiak aránya. Ami (szintén) ijesztő, hogy zsenge életkoruk ellenére (25,7 év) már átlagosan 7,7 éves „fogyasztói” múlt áll a hátuk mögött, tehát kb. 18 éves koruk óta szerhasználók.

Górcső alatt a cannabis

Ez az egyre növekvő (és egyes országokban jogilag egyre elfogadottabb) cannabis-használat a kutatókat is foglalkoztatja. A Columbia Egyetem kutatói ebből a megfontolásból vizsgálták meg alaposabban a marihuána agyi folyamatokra gyakorolt hatásait.

A kutatást a Columbia University Medical Center (CUMC) laboratóriumaiban végezték Anissa Abi-Dargham vezetésével. Az eredményeket márciusban publikálták a Molecular Psychiatry című szaklapban.

A kutatásban 11 súlyosan függő és 12 szert nem használó kontrollszemély vett részt. Előbbiek átlagosan 16 évesen kezdték el a „füvezést”, 20 évesen lettek függők, és 7 éve küzdöttek a szenvedélybetegséggel. A kutatók pozitron emissziós tomográfia (PET) segítségével: egy radioaktív izotóppal jelölt, dopamin-receptorhoz kötődő molekulát követtek, hogy mérjék a striátum területén kibocsátott, „boldogsághormonként” is ismert dopamin mennyiségét, azaz, megfigyeljék, hogy a marihuána fogyasztása károsítja-e a dopamin-rendszert. Ugyanezt megtették többek között a talamusz és a középagy területén is.

A striátumról ebben a sikertelen fogyókúrákról szóló cikkünkben írtunk bővebben.

A droghasználó csoport egyébként egy hetet kórházban töltött, hogy biztosan absztinensek maradjanak, és a PET vizsgálat ne a marihuána akut hatását mérje.

A tanulmány szerzője szerint az eredmények legfontosabb tanulsága az, hogy a hosszú távú marihuána-függőség károsítja a dopaminerg-rendszert, aminek számos negatív hatása lehet a tanulási képességekre és a viselkedésre, többek között csökkenhet a figyelem és a memória.

Az alanyokon egyébként kétszer végezték el a PET vizsgálatot: az előtt, és az után, hogy amfetamint kaptak, ami serkenti a dopamintermelést. Hogy követni is tudják e hormon kibocsátásának mértékét, a kutatók azt figyelték, hogy a fent említett, „lekövetett” molekula milyen arányban köt be a dopamin-kötőhelyekre.

Füstbe ment figyelem és memória

Arra jutottak, hogy függők esetében a dopamin jóval kisebb arányban kerül kibocsátásra a striátumban, olyan területeket érintve, amelyek a tanulás több típusához (pl. asszociatív tanulás) is köthetőek, ami negatívan hat e területek működésére.

Tehát feltételezhető, hogy ha a valaki rendszeresen füvet szív, rosszabbul teljesít a vizsgákon, vagy legalábbis nehezebben készül fel azokra.

Ráadásul fontos megjegyezni, hogy a striátumot a figyelmi kapacitáshoz és az impulzív, avagy lobbanékony viselkedéshez is kötjük. Hasonló hatást mértek a motoros (mozgató) funkciókban fontos szerepet betöltő, és a bazális ganglionokhoz tartozó globus pallidus területén is, ami azt jelenti, hogy a marihuána fogyasztóknál akár a mozgást érintő problémák is jelentkezhetnek.

A bazális ganglionok szerepéről ebben az alvás és mozgás teljesítményre gyakorolt hatásairól szóló cikkünkben olvashatsz többet.

A kutatók eztán azt tesztelték, hogy ez a csökkent dopamintermelés hogyan befolyásolja a kognitív teljesítményt tanulási és munkamemória-teszteken. Ugyan a két csoport teljesítményében nem volt szignifikáns különbség, a kevesebb dopamin csökkent teljesítménnyel járt mindkét feladat során.

Az igazsághoz tartozik, hogy a kutatók sem tudják egyelőre, hogy a csökkent dopamin-termelés valóban a cannabis hatása-e, vagy már előtte is fennállt.

Via: The Columbia Psychiatry Newsroom; Index

Fotó: itt és itt

 



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest