Advertisement

 A Nemzeti Drog Fókuszpont iskolások drogfogyasztási szokásairól készült, 2015-ös jelentése szerint minden 5. fiatal fogyasztott már életében kábítószert, a legtöbben marihuánát. Nem véletlen, hogy a „fű” elménkre gyakorolt hatása a kutatókat is foglalkoztatja. Egy friss tanulmány szerint nem biztos, hogy alaptalanok a félelmek…

mari2

A többnyire „fűként” emlegetett, és a kenderből (cannabis) előállított marihuána a fiatalok által leggyakrabban használt kábítószer. A Nemzeti Drog Fókuszpont fent idézett jelentése szerint a középiskolások majdnem 20%-a már kipróbálta. Ráadásul ma már nem mondhatjuk, hogy jellemzően a fiúk füveznek: a nemek közötti különbség már alig kimutatható.

Azt az állítást, hogy a cannabist mindenféle következmény és a függőség kialakulásának a veszélye nélkül, nyugodtan ki lehet próbálni, némileg árnyalja a tény, hogy a leszokási szándékkal kezelést kezdők közel 55,5%-a marihuánát jelöli meg, elsődleges szerként.  A kezelésbe lépőknél egyébként már markánsabb a nemek közötti eltérés: közel 91,7% a férfiak aránya. Ami (szintén) ijesztő, hogy zsenge életkoruk ellenére (25,7 év) már átlagosan 7,7 éves „fogyasztói” múlt áll a hátuk mögött, tehát kb. 18 éves koruk óta szerhasználók.

Górcső alatt a cannabis

Ez az egyre növekvő (és egyes országokban jogilag egyre elfogadottabb) cannabis-használat a kutatókat is foglalkoztatja. A Columbia Egyetem kutatói ebből a megfontolásból vizsgálták meg alaposabban a marihuána agyi folyamatokra gyakorolt hatásait.

A kutatást a Columbia University Medical Center (CUMC) laboratóriumaiban végezték Anissa Abi-Dargham vezetésével. Az eredményeket márciusban publikálták a Molecular Psychiatry című szaklapban.

A kutatásban 11 súlyosan függő és 12 szert nem használó kontrollszemély vett részt. Előbbiek átlagosan 16 évesen kezdték el a „füvezést”, 20 évesen lettek függők, és 7 éve küzdöttek a szenvedélybetegséggel. A kutatók pozitron emissziós tomográfia (PET) segítségével: egy radioaktív izotóppal jelölt, dopamin-receptorhoz kötődő molekulát követtek, hogy mérjék a striátum területén kibocsátott, „boldogsághormonként” is ismert dopamin mennyiségét, azaz, megfigyeljék, hogy a marihuána fogyasztása károsítja-e a dopamin-rendszert. Ugyanezt megtették többek között a talamusz és a középagy területén is.

A striátumról ebben a sikertelen fogyókúrákról szóló cikkünkben írtunk bővebben.

A droghasználó csoport egyébként egy hetet kórházban töltött, hogy biztosan absztinensek maradjanak, és a PET vizsgálat ne a marihuána akut hatását mérje.

A tanulmány szerzője szerint az eredmények legfontosabb tanulsága az, hogy a hosszú távú marihuána-függőség károsítja a dopaminerg-rendszert, aminek számos negatív hatása lehet a tanulási képességekre és a viselkedésre, többek között csökkenhet a figyelem és a memória.

Az alanyokon egyébként kétszer végezték el a PET vizsgálatot: az előtt, és az után, hogy amfetamint kaptak, ami serkenti a dopamintermelést. Hogy követni is tudják e hormon kibocsátásának mértékét, a kutatók azt figyelték, hogy a fent említett, „lekövetett” molekula milyen arányban köt be a dopamin-kötőhelyekre.

Füstbe ment figyelem és memória

Arra jutottak, hogy függők esetében a dopamin jóval kisebb arányban kerül kibocsátásra a striátumban, olyan területeket érintve, amelyek a tanulás több típusához (pl. asszociatív tanulás) is köthetőek, ami negatívan hat e területek működésére.

Tehát feltételezhető, hogy ha a valaki rendszeresen füvet szív, rosszabbul teljesít a vizsgákon, vagy legalábbis nehezebben készül fel azokra.

Ráadásul fontos megjegyezni, hogy a striátumot a figyelmi kapacitáshoz és az impulzív, avagy lobbanékony viselkedéshez is kötjük. Hasonló hatást mértek a motoros (mozgató) funkciókban fontos szerepet betöltő, és a bazális ganglionokhoz tartozó globus pallidus területén is, ami azt jelenti, hogy a marihuána fogyasztóknál akár a mozgást érintő problémák is jelentkezhetnek.

A bazális ganglionok szerepéről ebben az alvás és mozgás teljesítményre gyakorolt hatásairól szóló cikkünkben olvashatsz többet.

A kutatók eztán azt tesztelték, hogy ez a csökkent dopamintermelés hogyan befolyásolja a kognitív teljesítményt tanulási és munkamemória-teszteken. Ugyan a két csoport teljesítményében nem volt szignifikáns különbség, a kevesebb dopamin csökkent teljesítménnyel járt mindkét feladat során.

Az igazsághoz tartozik, hogy a kutatók sem tudják egyelőre, hogy a csökkent dopamin-termelés valóban a cannabis hatása-e, vagy már előtte is fennállt.

Via: The Columbia Psychiatry Newsroom; Index

Fotó: itt és itt

 

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest