Gyerek mellett dolgozni, gyerek mellől frontra menni − Anyák hétköznapi kihívásai a karantén idején

Bár a karanténhelyzet okozta bezártság senkinek sem volt könnyű, az egyik legnagyobb kihívás bizonyára azokat a szülőket érte, akiknek egyszerre kellett a gyerekekről gondoskodni, tanulni, játszani velük, miközben a munkájuk ugyanolyan teljesítményt várt el, mint amikor tárva-nyitva állnak a bölcsődék, óvodák, iskolák kapui. Akadt, aki egész nap home officeolt, miközben igyekezett kézben tartani a gyermeke/gyermekei napirendjét, kéréseit. Másokat pedig éppen az a nehézség ért, hogy reggelente el kellett indulni otthonról, hiszen a saját családjaik mellett a mi biztonságunkért, igényeinkért is feleltek. Domokos Kata, anyacoach és dr. Györei Eszter, a Pécsi Gyermekklinika orvosa mesélt nekünk a karanténidőszak legnagyobb logisztikai, mentális és lelki kihívásairól.

Domokos Kata, anyacoach, három gyermek édesanyja

Anyaként bizonyára mind kerültünk már olyan helyzetbe, amikor egyszerre több fronton kellett helyt állnunk: kicsik mellett dolgozni, három-négy szerepet összehangolni, egy jól megtervezett rendszer összeomlása után igazodni a helyzethez. A képesség mindannyiunkban ott van, de az idő, amely különös megoldási módszereket kíván most nem egy-két hét, vagy egy hétvége: hanem több hónap. Az igazi nehézséget tehát a bizonytalanság és a túlterheltség együttese adja. Domokos Kata, anyacoach maga is home officeban dogozik három gyermek mellett. A szakértő azt mondja, az otthoni munkában való tapasztalata sokat segít most, vannak azonban, akik még sohasem dolgoztak hasonló helyzetben.

„Azon édesanyáknak, akiknek még maga a home office is új, szoknia kell, hogyan is lehet hatékonyan megosztani az időt a munka  a gyerekekkel foglalkozás és a háztartási teendők végzése között. A kicsik sokszor nem értik, anya miért nem velük foglalkozik . A lefoglalásuk, a fókuszált figyelem megteremtése, a megszakítások nélküli munkavégzés mind-mind olyan tényezők, amik önmagukban is nehézségeket jelentenek, összeadódva pedig sok feszültséget okozhatnak a családban” − magyarázza Domokos Kata. Persze az sem mindegy, hogy mindkét szülő otthon van-e és megosztható a gyerekekkel való foglalkozás, vagy az egyikük egész nap egyedül áll helyt.

„Az első és legfontosabb a szülők közötti kommunikáció: a saját igények őszinte megfogalmazása és kifejezése mindenképpen szükséges a családi logisztika összehangolásához”− szögezi le a szakértő.

Idősávok és rugalmasság

Ahogy Domokos Kata mondja, ő saját és kliensei tapasztalatai alapján is  a rugalmas tervezésben hisz. „Fontosak a kijelölt idősávok, a reggeli rutin, a közös játék, tanulás, a kicsik alvás ideje, a szülők nyugodt munkaidejének helye, de plusz feszültséget okoz, ha nagyon mereven határozzuk meg a kereteket. Amikor kicsit is lazábbra tudjuk venni a dolgokat, alapvetően gördülékenyebben menedzselhetőek a napok. Persze a kijelölt meetingek, határidők megkötik a kezünket, de amiben csak lehet, engedjük szélesebbre a gyeplőt magunknak.”

A rugalmasság talán a gyerekeinket is nagyobb nyugalommal tölti el, és emiatt okozhatnak számunkra kellemes meglepetéseket. „Lehet, hogy a gyerekek így nem minden nap ugyanabban a percben alszanak el, de esetenként meglepetésszerűen el tudnak játszani, amikor nem is számítanánk rá. Ha pedig csak az egyik felnőtt van otthon, megbeszélhetjük, hogy a másikuk délután hazaérve teljesen átveszi a szülőszerepet, és fókuszáltabban dolgozhatunk” – fűzi hozzá Kata, aki maga is egyedül végzi a munkáját a gyerekei mellett.

Ahogy mondja: sok édesanya visszajelezte a közösségében, és a saját tapasztalata is az, hogy a kezdeti döbbenet, majd újratervezés után viszonylag gyorsan beállt a “rendszer”, amivel sikerült a családtagok igényeit összehangolni. „Persze nem megy minden lemondások és áldozatok nélkül, én például 5 órakor kelek minden reggel dolgozni, konzultációkat a legkisebb fiam ebéd utáni alvásidejében és kora esti időpontban tudok csak vállalni. Mivel egyedül vagyok napi 12 órát a gyerekekkel hétközben, hétvégén vonulok el, akkor a párom tölt időt velük”  – osztja meg saját tapasztalatait az édesanyákat segítő coach.

Amikor az ajtón túlra hív a kötelesség

Boltosok, járművezetők, postások, futárok. Meg persze mentősök, nővérek és orvosok. Ők egészen másfajta terhet cipeltek, mint a home office nehézségei: épp, hogy nem maradhattak otthon. Bár dr. Györei Eszter kétgyermekes édesanya, a Pécsi Gyermekklinika orvosa azt mondja, az ő intézményükben nagyon emberségesen álltak a kisgyermekes szülők helyzetéhez, érthetően eljött a pillanat, amikor a hivatástudata őt is munkába küldte. „

Az elején távmunkában segítettem a klinikát: infografikákat, tájékoztató táblákat gyártottam. Végül pár átvirrasztott éjszaka után arra jutottunk, hogy heti egy-egy munkanapot itthon maradok, a többin visszamegyek dolgozni. A férjem maradt home officeban. Ő webfejlesztő mérnök, a munkája egy része (leszámítva az online meetingeket) átcsoportosítható délutánra, éjszakára. Így aztán amikor hazaértem, akkor állt neki igazán a feladatainak” – meséli Eszter az új rendszer kialakításáról, amely köszönőviszonyban sem volt a régivel, a fiúk ugyanis oviba, bölcsibe jártak.

Eszter és családja eddig ismeretlen túraútvonalakat is felfedeztek

„Nekem nehezebb volt elmenni hazulról, mint otthon maradni a gyerekekkel. Megfordult a kocka, teljesen. Az elmúlt hat évből én ötöt gyesen voltam, a férjem dolgozott. A gyerekeknek nem volt nehéz elmagyarázni, miért kell itthon maradni. Nagyon aranyosan, értően fogadták. Inkább az jelentett kihívást, amikor visszamentem majdnem két együtt töltött hét után. A hatévesem aggódott miattam: nehogy elkapjam a koronavírust. Sokat kellett beszélgetnünk, hogy a szorongását csökkenteni tudjuk. Aztán belerázódtunk a megcserélt szerepekbe” – magyarázza az édesanya, akit azért orvosként is elkapott az aggodalom a kezdeti időkben. Mindkét fiú igazán beteg volt, amikor lecsapott a járvány és a kijárási korlátozás: ez különösen rányomta a bélyegét a helyzetre. „Olyan igazi válsághangulat lett úrrá rajtam. Persze ezt velük igyekeztem nem éreztetni. Az aggódás meg a gyötrő gondolatok maradtak éjszakára.

Mindeközben azt éltem meg: sehol sem vagyok elég. Anyaként ülök a számítógép előtt, orvosként nem vagyok benn a klinikán, éjszaka a háztartás után futok” – idézi fel Eszter.

Lehetőséget keresni a kényszerben

„Nemcsak az ügyfeleimnek javaslom, de én is aszerint a szemlélet szerint próbálom kezelni a kihívásokat, hogy lehetőségként tekintsek rájuk. A karantéban például úgy, hogy a kötelezően együtt töltött „miidőt”, megpróbáltuk minél több értékes, élvezhető programmal kitölteni. Sokat sütöttünk együtt a gyerekekkel, balkonkertészkedtünk, karanténkoncerteztünk” – mondja Domokos Kata. A szakértő szerint nem könnyű lépés, de valahol fejben kell változtatni, hogy alkalmazkodni tudjunk. „Magamnak is az kellett, hogy átállítsam az agyam és kívülről ránézzek: ebből a helyzetből mi a legtöbb, amit ki tudunk hozni” − teszi hozzá.

Eszter a kezdeti válság után, amelyet a szülei iránti aggodalom, a férje otthoni munkájának lassabb beindulása és a saját hivatása kapcsán felmerülő kérdések okoztak benne, szintén arra a következtetésre jutott, hogy neki most a legszűkebb körön és az adott helyzeten belül kell keresnie a megoldást.

„Rá kellett jönnöm, hogy lehetünk boldogok válsághelyzetben is, ha a tőlünk független és nem befolyásolható dolgokon nem rágódunk. Elkezdtünk itthon kirándulni, jártuk a kis utcákat, felfedeztük,a klasszikus túrázó helyeken kívül micsoda túraútvonalak vannak a Mecsekben. Dobozból ettük a fagyit és piknikeztünk a teraszon”

– emlékszik vissza.

Számukra most véget ér a rendkívüli helyzet: a gyerekek oviba, bölcsibe mennek, de azért egy-két dologgal kapcsolatban fognak nosztalgiázni. „Lesz, ami hiányzik ebből a furcsa tíz hétből. A kávézós nyugodt reggelek, amikor csak nekem kellet időre elkészülni. A délutáni plusz egy közös óra, ami nem arra ment el, hogy a városban kell összeszedni a csapatot. Az esti séták, amikor ráérősen elkanyarodtunk még jobbra is, mert reggel nem kell a gyerekeknek korán kelni. De az életnek meg vissza kell állnia a normál kerékvágásba, és ez a jó. Sokkal jobb, mint még hónapokat karanténban tölteni” – fogalmazza meg az orvos édesanya.

Kapjon helyet az énidő!

Öröm, ha olyan családban élünk, ahol szeretetteljes a légkör és egymásban is találunk feltöltődést. Azonban nagyon fontos, hogy a gyerekekkel közös kikapcsolódás mellett, első körben kapjanak helyet az instant feltöltő módszerek. „Ebben az időszakban, amikor az édesanyák mind mentálisan, mind fizikailag is terheltebbek, különösen fontos rendszeresen beiktatni kisebb pihenőidőket, amelyek segítenek újra energiát nyerni. Van, akit az kapcsol ki, ha a gyerekek pihenőidejében olvasgat egy kicsit, megiszik egy kávét, miközben kapcsolódik egy másik szülőtárshoz, telefonon beszél a barátnőjével. A sorsközösségből sokan erőt tudnak meríteni: jé, neki is ugyanazok a kihívásai, nem csak nekem nehéz” – magyarázza a coach.

A gyors és rövid kikapcsolódás persze hosszú távon nem elég: az lenne a legjobb, ha heti egy-kétszer néhány órában lehetőség lenne a gyerekek nélkül csak magunkra fókuszálva töltődni.

A szakértő szerint érdemes megfigyelni, mi is az, ami ilyenkor valóban tölt minket, mire vágyunk igazából: kimozdulni otthonról, sétálni egyet, kocogni a környéken? Vagy épp azt szeretnénk, hogy a család menjen levegőzni és egyedül molyolhassunk otthon a saját dolgainkkal.  „Hogy csak egy példát mondjak: ha más nem, este a fürdőkádban megvalósul az énidőm. De ebben az időszakban többször hallgatok vezetett meditációt, és szépen gyarapszik a karantén-könyvek száma is, amelyeket elolvastam” – teszi hozzá Domokos Kata.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Három gyermek édesanyja. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest

Share This