Összetört szív, remegő térd és repkedő pillangók – így hatnak az érzéseink a testünkre

Szerző: | 2016. 09. 09. |

Gyakran mondjuk valakire, hogy „forrófejű”, „jégszívű”, vagy azt, hogy egy élmény hatására „libabőrös” lesz, esetleg „pillangók repkednek a gyomrában”, vagy „végigfut a hátán a hideg”. Sokszor használjuk ezeket a kifejezéseket, hogy leírjuk érzéseinket. De vajon tényleg van kapcsolat az egyes érzelmek és a különböző testtájak között? Érzéseink valóban kapcsolódnak bizonyos testi területekhez?

Egy csapat orvosbiológiai mérnök is erre kereste a választ. A finn kutatók mintegy 700 finn, svéd és tajvani résztvevő érzelmekre adott testi reakcióit térképezték fel. A vizsgálat során 14 különböző érzelmet és a hozzájuk asszociált testtájakat monitoroztak.

Függetlenül attól, hogy a résztvevők Nyugat-Európából vagy Kelet-Ázsiából származtak-e, megegyező mintákat találtak, ami arra enged következtetni, hogy az érzéseink bizony hatással vannak testünk meghatározott részeire.

Univerzális érzelmek

“Úgy gondoljuk, az érzelmek kultúráktól függetlenül, univerzális módon szomatoszenzorosan, azaz érzőrendszerben is megnyilvánulnak. Ezt azt jelenti, hogy

az érzelmek által kiváltott testi változások valószínűleg kulcsszerepet játszanak a tudatosan megélt érzések kialakulásában is”

írják a szerzők.

A kutatók úgy vélik, hogy ezek a testi érzetek – mint a fokozott szívdobogás, izzadás, bénultság –  az érzékelésükkor az érzelmek erősebb felszíni megnyilvánulásához vezetnek. Ha például a gyors szívverésből a félelemre következtetünk, a szívverés felgyorsulása adott szituációban a félelem érzésének megjelenését, megélését eredményezheti.

body1

A kutatás során használt agytérképezés és a külső szenzorok alkalmasak az idegi és fiziológiai változások (például izzadtság, testhőmérséklet-változás) mérésére. A kutatók e mérések mellett megkérték a résztvevőket, hogy az emberi testet mintázó két sziluetten jelöljék meg pontosan, hol érezték a különböző testérzetek módosulását egy-egy érzelem hatására.

A kísérlet során a kutatók szavak, filmek, arckifejezések és rövid történetek segítségével igyekezték kiváltani – közvetett módon – az alapérzelmek (öröm, bánat, düh, meglepődés, félelem és undor), illetve az összetettebb emóciók sokaságát. Ezzel azt vizsgálták, hogy a résztvevők a képek, szavak és történetek hatására egy-egy testtájon érzékelik-e a szenzitivitás növekedését vagy csökkenését, és mely testtájhoz mely érzelem kapcsolható.

Érzelmeink és a testi reakciók

Eredményeik szerint bizonyos érzelmek csoportosíthatók a testi reakciók tekintetében.

A harag, félelem és szorongás mind a mellkasban és a felsőtestben okoznak megnövekedett testi aktivitást. A mellkas szorítása és a megnövekedett szívritmus összekapcsolódik ezekkel a negatív érzésekkel. A büszkeség szintén aktivitást okoz az említett területen, és a fejben is, azonban ez jó érzéssel párosul.

A harag érzése emellett a karokban koncentrálódott, valószínűleg a harc (“fight or flight – harc vagy menekülés”) reakciójaként. Ezzel ellentétben a szégyen és a szomorúság csökkent aktivitást mutat a végtagokban, ami a gyengeség érzését eredményezi. Különösen a depresszió esetében jelent meg a mellkas és a végtagok érzelmi erőtlensége, mely fizikai gyengeségében is megnyilvánult. A mellkas mellett a karokban és a lábakban egyaránt az aktivitás csökkenését tapasztaltak a résztvevők, ami arra utalhat, hogy az egyén átmenetileg “lefagy” egy depresszív helyzet hatására. A megvetés a mellkas és a felsőtest területén csökkenti a szenzitivitást, az undor érzésekor pedig megnövekedett aktivitást találunk a nyakon. Ahogy arra számíthattunk,

a boldogság az egész testre kiterjedő megnövekedett aktivitást jelentett („úszik a boldogságban”), amihez nagyon hasonló volt a szerelem megélése is, ám ez utóbbi elgyengült lábakkal járt együtt – (mert “levették a lábáról”).

érzéseink hatása a testünkre Érzéseink nem csak testi, de kognitív, tudatos szinten is jelen vannak. Ezek megélésében kezelésében a naplóírás nagy segítséget nyújthat számunkra a mindennapokban.

Univerzális érzeteink

Az emberi alapérzelmek tehát kapcsolatban állnak bizonyos testrészekben megélt érzetekkel. Sőt, a kutatók felfedezése szerint az olyan kifejezések, mint a “forrófejű”, vagy az “összetörték a szívét” egyfajta fogalmi keretet adnak a megélt érzéseknek, így a résztvevők az említett testtájakhoz fogják társítani a felmerülő érzelmeket. Ezt az elképzelést támasztják alá a fenti eredmények is: ha a szerelem példáját nézzük, a lábakban érzékelt aktivitás csökkenését, az “elgyengülő térdek” kifejezés érzékletes módon szemlélteti ezt. A félelem hatására a végtagokban megjelenő aktivitáscsökkenés pedig leírható a „megdermed a félelemtől” szóképpel.

Az a tény, hogy az eredmények három nemzetiség esetében is egyértelmű egyezést mutattak, azt valószínűsíti, hogy a testi érzékelés térképe egyfajta univerzális mintázattal bír, ezek tehát nem csupán kultúraspecifikus fogalmi előfeltevések és asszociációk, hanem biológiailag is meghatározottak.

Érdekes lehet, hogy vajon honnan származnak ezek a fogalmi asszociációk. Lehetséges, hogy éppen azért alakultak ki, mert az érzékletek általánosan elterjedtek voltak?

Új távlatok

A testi érzékelés és az érzelmek közötti kapcsolat megértése új kapukat nyithat a tudósok előtt az érzelmi zavarok kezelésében. A kutatók úgy gondolják, hogy a testtérkép segíthet a különböző zavarok biológiai jegyeink fejlesztésében. Szerepet játszhat a felépülésben is – a faciális feedback (arcon megjelenő visszajelzések) teóriája szerint például az érzelmek módosíthatóak a fizikai reakciók segítségével.

A fenti eredmények meghatározóak lehetnek a különböző hangulati zavarok, így a depresszió és a szorongás jobb megértésében, hiszen ezeket megváltozott érzelmi feldolgozás, automatikus idegrendszeri aktivitás, illetve szomatoérzékelés jellemezheti.

Fotók: itt, itt, itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Makai Míra
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This