Bár a legtöbben barátaikkal mennek a Szigetre, van, hogy a jó fej szülők a gyerekeikhez csatlakoznak, mondván: „ugye milyen jó buli lesz?” vagy „régen is együtt jártunk mindenhova!”. De biztos, hogy a gyerekükkel együtt bulizó szülők annyira jó fejek? Mit okoz a gyermek lelkében a túlzott engedékenység, és miért olyan fontos az ilyen szülőknek, hogy ennyire jó fejek legyen? 

lst

L. Stipkovits Erika Szeretettel sebezve című könyve alapján cikksorozatot indítottunk, melyben a szerző által kategorizált szülőtípusokat mutatjuk be. A szerző számára fontos, hogy segítse a szülőket elég jó szülővé válni – ahogy ő fogalmaz: „Jó szülőnek lenni ma egy fejlődési út.” -, és ehhez a fejlődéshez nyújt nagy segítséget a pszichoterapeuta könyve. A borostyán és a mártír szülőről már olvashattatok korábbi írásainkban. Jelen cikkünkben a jó fej, avagy a barát szülő típus jellemzőit ismertetjük.

Fontos megjegyeznünk, hogy jelen cikkünk csak a felszínt karcolgatja, és annak elolvasása nem jelenthet alternatívát a könyv minden részletre kiterjedő fejezeteivel szemben. Ugyanakkor bízunk benne, hogy ajánlónk alapján kedvet kaptok a könyv elolvasásához, amelynek vonatkozó fejezetéből nemcsak az derül ki, hogy Mi jellemzi a jó fej szülőt? – hanem az is, hogy

  • Milyen hatással van a jó fej szülő gyermeke gyermek- és felnőttkorára?
  • Mi jellemzi a jó fej szülő gyermekét a munkában?
  • Mi jellemzi a jó fej szülő gyermekének párkapcsolatát?
  • Mi jellemzi a jó fej szülő gyermekét szülőként?
  • Hogyan fejleszthetjük szülői viselkedésünket jó fej szülőként?
  • Hogyan élhetünk felnőttként boldogabb életet, ha a szüleink jó fej szülők?

A fent felsorolt kérdések részletes megválaszolására mi most nem vállalkoznánk, de arra mindenképpen, hogy a könyv bemutatóján elhangzott, valamint az abban olvasott gondolatokon keresztül röviden összefoglaljuk nektek a jó fej szülőtípus jellemzőit.

Honnan ismerhető fel a jó fej, avagy a barát szülő?

A jó fej szülő inkább minősül barátnak, mint szülőnek, mivel nem vállalja a szülőséggel járó felelősséget. Gyermekének azzal próbál megfelelni, hogy a korlátozó, irányító szerepet nem ölti magára. Engedékenység jellemzi, nem szívesen mond nemet.

Általában nem a gyermek szükségleteire reagál, hanem a saját igényeit tartja szem előtt: vagyis nem akkor ölelgeti, puszilgatja a gyermekét, amikor ő igényelné, hanem amikor a szülő maga szeretné – mindezt persze nem tudatosan teszi.

Együtt jár el vásárolni, kikapcsolódni, csajozni/pasizni gyermekével. Öltözködésben is a gyermekére igyekszik hasonlítani, mindent megtesz, hogy fiatal és trendi legyen. Nemcsak csemetéje, hanem gyermeke barátai előtt is jó fejnek szeretne mutatkozni. Álmai mondata ez lenne: „Anya a legjobb barátnőm./Apa a legjobb haverom”.

A gyermeket partneri szintre emeli, nem veszi figyelembe mentális és lelki fejlettségi szintjét, így életének olyan részleteit is megbeszéli gyermekével, amelyek nem rá tartoznak – például a szülő partnerkapcsolatát, szexuális életét.

Miért is olyan fontos a szülőnek, hogy jó fej legyen?

Jellemző, hogy fél gyermeke szeretetének elvesztésétől és általánosságban a magánytól, de az is magyarázata lehet ennek a szülői működésmódnak, hogy tudattalanul lázad az életkora és a szülői szerep ellen.

Gyakori, hogy válás esetén az egyik szülő átmegy jó fej szülőbe, így a másik gyakran arra kényszerül, hogy a túl szigorú szülő szerepét öltse magára. Ugyanakkor mindkét szülő felveheti a laza, “barátszülő” attitűdöt. Előfordulhat, hogy ennek a túlzóan megengedő viselkedésnek a hátterében az ő szüleik túlzott szigorúsága áll, amelyet a világért sem szeretnének továbbvinni. A gyerekként megélt gyötrelmek azonban szélsőséges tagadásba csapnak: átesnek a ló túlsó oldalára, és túl engedékeny, laza elvek szerint nevelik a gyermeket, vagy gyermekeket, ami hasonlón nagy károkat okozhat.

Hogy érzi magát a jó fej szülő gyermeke?

Azzal, hogy egy szülő lemond a felelősségvállalásról, egyúttal a biztonságot jelentő oltalmazó szülői szerepről is lemond.

Így két fejlődési út képzelhető el a jó fej szülő gyermeke számára:

  • Az egyik, hogy a gyermekben sem fejlődik ki a felelősségtudat, így hajlamosabb lehet öndestruktív életet élni (alkohol, drogok, felelőtlen szexuális élet). Gyermekkorban magatartási problémákkal küzdhet. A beilleszkedés, a szabályok betartása nehéz számára, agresszív viselkedés is megjelenhet.
  • A másik út esetében a gyermek kénytelen felelősséget vállalni a szülő helyett. Előfordul, hogy a gyermek parentifikálódik, és ő látja el a szülői feladatokat, például ő gondoskodik a kisebb testvérekről. Az ilyen gyermekeket jellemezzük koravénként: megbízhatóak, gondoskodóak, kiszámíthatóak. Mindent igyekszik kontroll alatt tartani. A későbbiek során megjelenhet szorongás, kényszeresség, alacsony önértékelés. Saját kortársaival nehezen találja meg a közös hangot, így a beilleszkedés is problémát jelenthet.

Mit tanácsol a könyv a jó fej szülőknek?

Attól függetlenül, hogy magunkra ismertünk-e a jó fej szülőtípusban, mindannyiunknak érdemes eltűnődni, miért is olyan fontos jó fej szülőként a gyermekünk elégedettsége. Vajon a saját gyermekkori hiányainkat szeretnénk pótolni azzal, hogy mindent megengedünk a gyermekünknek? Fontos átgondolni, mire is lenne igazán szüksége gyermekeinknek.

  • A korlát biztonságot ad

A korlátok, és a nemet mondás a gyermek számára biztonságot adnak. A szabályok nem sértik a gyermek jogait, sőt, segítenek abban, hogy megtanulják elfogadni a határokat. A gyermek-szülő kapcsolatban az alá-fölé rendeltség a gyermek számára azt üzeni, hogy szeretve van, és fontos annyira az őt nevelő felnőttnek, hogy fáradozzon a nevelésén.

  • Kortárskapcsolatok számvetése

Szülőként igyekeznünk kell saját kortárskapcsolatokat is kialakítanunk, ápolnunk azokat, és végiggondolnunk, mennyivel jobban érezzük magunkat egy felnőtt társaságában, milyen támogatást kapunk tőlük. Egy romantikus partner támogatása érzelmi biztonságot nyújt, a „szerethető vagyok” érzését erősíti, ami fontos a gyermek érzelmi biztonságának megteremtéséhez is.

  • Megfelelő beszédtéma

Ha saját kortársakkal sikerült a kapcsolatot kiépíteni, akkor figyelnünk kell arra, hogy a gyermekkel korának megfelelő témákról beszélgessünk, illetve várjuk meg, míg maga a gyermek szeretne beszélgetni, arról, ami neki fontos.

  • Az empátia fejlesztése

Igyekezzünk észrevenni, mire van szüksége gyermekünknek. Próbáljunk meg adekvátan reagálni a gyermek aktuális szükségleteire. A szükségleteknél gondoljunk az érzelmi és a fizikai szükségletekre is. Egyúttal magunkat is figyeljük meg, hányszor kezdeményezünk úgy, hogy nekünk esne jól, és hányszor a gyermekünknek. Érezzük-e, mikor mire van valójában szüksége a gyermeknek.

Ha szeretnéd megtudni, hogy mi jellemzi a jó fej szülő gyermekét a munkában, a párkapcsolatban, leendő szülőként; illetve hogyan élhetünk boldogabb életet, ha a szüleink jó fej szülők, akkor figyelmedbe ajánljuk L. Stipkovits Erika Szeretettel sebezve című könyvét.

Fotó: itt és itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest