„De hát azt mondtad…” – A megszegett ígéretek romboló hatása

A bizalom a legtöbbször nem jön automatikusan egy kapcsolatban. Mind a felépítése, mind a megőrzése folyamatos munkát jelent. Ennek a munkának pedig fontos része az is, hogy megtartjuk-e az egymásnak tett ígéreteinket, hiszen ha nem tesszük, az alááshatja a bizalmat kettőnk között.

Abban persze a legtöbben különbözünk, milyen súllyal esik latba nálunk egy megszegett ígéret. Akad, akit a legapróbb csalódás is érzékenyen érint, és már attól is úgy érzi, sérült a bizalma, ha a másik nem szentel elég figyelmet egy számára fontos dolognak. Van, akinek viszont csak akkor kezd rosszulesni a társa megbízhatatlansága, amikor a sorozatos szószegés miatt gyökeret ver benne a nehéz sejtelem: „nem is törődik velem igazán”.

A megszegett ígéretek mögött gyakran nem rossz szándék áll; sokszor akaratlanul, vagy rajtunk kívül álló körülmények miatt bántjuk meg a másikat azzal, hogy nem álljuk a szavunkat. Azonban minél gyakrabban ismétlődik meg ez a helyzet, annál inkább rombolhatja bizalom érzését a kapcsolatban.

30 % kedvezmény Pszichoforyou olvasók részére a HVG Könyvek valamennyi párkapcsolati témájú kötetére! Használd ezt a kuponkódot: PFYLOVE30 | A teljes könyvlista ide kattintva elérhető!

Nem a tökéletesség a cél

Fontos leszögezni: nincs olyan kapcsolat, ahol valamilyen formában ne sérülne időről időre a bizalom.

Az ígéretek megtartása terén sem a tökéletesség a cél, hiszen mindenkivel előfordulhat, hogy előre nem látható okok, vagy egy fejlesztendő készség (mint például az időgazdálkodás vagy az asszertivitás) miatt megszegi a szavát. Arra viszont érdemes figyelni, hogy ha ez velünk is előfordul, ne söpörjük a szőnyeg alá a problémát, hanem beszéljük meg, engedjünk teret a feldolgozásnak, a bocsánatkérésnek és a megbocsátásnak is.

Ez különösen akkor fontos, ha a másik jelzi, hogy megbántottuk őt az ígéretünk megszegésével. Ugyanis ha nincs változás, és újra és újra előfordul a bántó viselkedés, az idővel nyomot hagyhat a kapcsolaton.

Annak érdekében, hogy az esetlegesen sérült bizalmat mihamarabb helyreállítsuk, és ne okozzunk további töréseket, nem csak a társunkkal szemben kell őszinteségre törekednünk, hanem önmagunkkal szemben is. Ez elsősorban azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk reálisan látni a jelenbeli problémákat, próbálni bejósolni azt, ahogy a jövőben viselkedni fogunk, és a lehető legtisztábban kommunikálni ezt a másik felé is. De hogyan is érdemes ezt csinálni?

A megszegett ígéret mögött

Sokat segíthet az, ha közösen feltérképezzük a megszegett ígéretek hátterében álló leggyakoribb okokat, és megpróbáljuk ítélkezés nélkül elfogadni őket mind magunkban, mind pedig a társunkban. Ha tudjuk, mi az, ami miatt a leginkább hajlamosak vagyunk megszegni az egymásnak tett ígéreteinket, könnyebben előzhetjük meg azokat a helyzeteket, amelyekben akaratlanul is csalódást okoznánk egymásnak.

Az amerikai klinikai pszichológus és családterapeuta, Randi Gunther szerint a leggyakrabban az alábbi okok állnak a megszegett ígéretek hátterében:

1.Tisztázatlan feltételek

Kivel ne fordult volna már elő: te úgy emlékszel, megbeszéltetek valami, ő viszont azt állítja, szó sem volt arról, amit most számonkérsz rajta… A magyarázat olykor tényleg kézenfekvő: lehet, hogy egyszerűen félreértettétek egymást. A hasonló ígéretszegések azonban annak a jelei is lehetnek, hogy eltérő, mi jelenti számotokra a prioritást, és ami az egyikőtöknek fontos, a másiknak nem jelent annyira sokat.

2. Passzív-agresszív viselkedés

Aki hajlamos a passzív-agresszív viselkedésre, az jellemzően mindent megígér, majd kifogások garmadájával áraszt el, amikor mégsem állja a szavát. Az ígéretét akkor sem vonja vissza, amikor még számára is világos, hogy nem tudja, vagy egyszerűen nem akarja elintézni, amire megkérted. A magyarázkodás a végtelenségig folytatódik, és a helyzet újra és újra megismétlődik.

3. Túlzott optimizmus

A túlzottan optimista emberek azok, akik őszintén hisznek abban, hogy lesz idejük/energiájuk arra, amit megbeszéltetek. A valóság azonban az, hogy ők azok, akik valószínűleg így is sokszorosan túl vannak terhelve, és egyszerűen képtelenek belátni, hol érnek véget az erőforrásaik.

4. Félelem a „nem”-től

Nemet mondani valószínűleg senki nem szeret, vannak azonban, akiknek ez még az átlagosnál is nehezebben megy. Attól való félelmükben, hogy ha nemet mondanak, megbántják vagy magukra haragítják a másikat, inkább mindenbe beleegyeznek, majd lelkiismeret-furdalással telve kérnek bocsánatot, amikor megszegik az ígéretüket.

5. Félelem a kritikától

A konfliktusoktól, illetve a kritikától való félelem szintén oda vezethet, hogy az illető gondolkodás nélkül igent mond olyasmire, amit nem tud, vagy nem is akar megcsinálni. Ez a viselkedés persze óhatatlanul veszekedésbe és csalódásba torkollik a végén.

6. Váratlan akadályok

Időnként mindannyiunkkal megesik, hogy a főnöknek éppen abban a pillanatban volt ránk halaszthatatlan szüksége, amikor a társunk is számított ránk. Azonban ha ezek a váratlan akadályok valami különös módon mindig éppen a korábban tett ígéretek útjában állnak, az alááshatja a másikba vetett bizalmunkat – és ez nem is csoda.

Ígéret szép szó…

Miután sikerült azonosítanotok, a ti esetetekben mi áll a megszegett ígéretek hátterében, nincs más hátra, mint megbeszélni, ennek fényében mit várhattok egymástól. Próbáljatok olyan stratégiákat alkalmazni a mindennapokban, amik segítenek elkerülni az újabb szószegést, és az azt követő csalódást. A túlzott optimizmus, a nemet mondástól való félelem, sőt, még a passzív-agresszív viselkedés terén is hasznos lehet, ha gyakoroljátok az asszertív kommunikációt a kapcsolatban. Ha számotokra ez működőképes megoldás lehet, akár közös (papíralapú vagy online) naptárban is vezethetitek, milyen elintéznivalóitok, fontosabb programjaitok vannak. Így csökken annak az esélye, hogy egyikőtök megfeledkezik valamiről, és a váratlan akadályokat is könnyebb lehet kiküszöbölni.

Amikor arról hoztok döntést, ki miért vállal felelősséget a kapcsolatban, fontos, hogy figyeljetek arra, hogy a vállalások egyensúlyban legyenek.

Ha egyikőtökre aránytalanul nagy teher hárul („Inkább elintézem én, rád úgyse lehet számítani…”), az ha nem is a megszegett ígéretek miatt, de a kimerültség és idővel a harag, a keserűség útján kezdheti ki a kapcsolatot.

Mégis megbotlik

Időnként persze még a leggondosabb felkészülés ellenére is megeshet, hogy valamelyikünk ismét megszegi a szavát. Mivel ezeket a helyzeteket gyakorlatilag lehetetlen elkerülni, a legfontosabb az, hogy ha már megtörténtek, úgy kezeljük őket, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzák a másikba vetett bizalmunkban és a kapcsolatban. A már említett szakértő, Randi Gunther ehhez a következő lépéseket javasolja:

1. Ismerd be, hogy hibáztál, és vállald érte a felelősséget.
2. Kérj bocsánatot, ha félreértettél valamit, vagy ha nem kezeltél fontos ügyként valamit, ami a másiknak sokat jelent.
3. Kérdezd meg a társadtól, úgy érzi-e, ez gyakran előfordul veled – és ha igennel válaszol, próbálj meg dolgozni rajta.
4. Ne érvénytelenítsd az érzéseit, ha csalódott vagy dühös: egyszerűen fogadd el, hogy természetes és jogos így éreznie.
5. Ha legközelebb megígérsz valamit, írjátok fel közösen egy darab papírra, és tegyétek olyan helyre, ahol mindketten láthatjátok.
6. Csak olyat ígérj meg, amiről tudod, hogy valóra is tudod váltani. Így biztosan nem okozol csalódást a jövőben sem magadnak, sem a másiknak.

Időről időre minden kapcsolatban előfordulnak olyan helyzetek, ahol sérülhet a bizalom. Nem csak az a fontos, hogy próbáljuk elkerülni ezeket a kisebb-nagyobb töréseket, hanem az is, hogy ha már megtörténtek, ne söpörjük őket a szőnyeg alá. Beszéljük meg, miért alakult így, és mit csinálhatnánk másként – a kapcsolat megóvásának ugyanis az őszinte kommunikáció az egyik legfontosabb eszköze.

Forrás: itt

Fotó: itt