„Soha ne add fel!”, „Csak engedd el!”, „Kövesd az álmaid!” – elég, ha körülnézünk kicsit az interneten, máris láthatjuk: az egymondatos igazságok korát éljük. Minduntalan szembejönnek velünk, olykor naplementés háttérre nyomtatva, vagy díszpárnára, pólóra, olykor beszélgetések záróakkordjaiként… De mi ezzel a baj?
A feladásról és az elengedésről már korábban is írtunk, sőt, az örök klasszikust, a „Minden fejben dől el”-t is górcső alá vettük egy cikkünkben. A lista gyakorlatilag végtelen, és most Melissa Kirk, a Psychology Today egyik szerzőjének gondolatai nyomán egy másik gyakran hangoztatott bölcsességet, a „Kövesd az álmaid!”- at is szeretnénk kicsit alaposabban körüljárni.
Egy mondatban az igazság
Bár a fentiek kicsit fenyegetően hangozhatnak, és azt a benyomást kelthetik, hadjáratot indítunk az egymondatos életvezetési tanácsok ellen, a valóságban nem ennyire komoly a helyzet. Mert mik ezek a mondatok valójában? Tömör, de alapvetően pozitív, biztatásnak szánt üzenetek; biztosak lehetünk benne, hogy nem akarnak rosszat sem azok, akik tárgyakra, képekre írják őket, sem azok, akik esetleg egy beszélgetés végén útravalóul említik meg nekünk.
Miért érdemes hát róluk bővebben is szót ejteni? Pontosan ezért: mert
ezeket a mondatokat a leggyakrabban olyan helyzetekben hallhatjuk, amik korántsem egy mondattal megoldhatóak. Sem feladni, sem elengedni, sem fejben eldönteni nem annyira egyszerű, mint ahogy az egymondatos igazságok tömörsége sejteti.
Az álmainkat követni pedig talán mind közül a legnehezebb – bár még így is elképzelhető olyan helyzet, amikor valóban van létjogosultsága ennek a mondatnak.
Amikor tényleg ennyire egyszerű
Mert van, amikor tényleg csak ennyi kell, és nincs szükség önsegítő könyvre, komplett monológokra – elég csak az az egy mondat, hogy emlékeztessen minket arra, mi az, amit szeretnénk megvalósítani. És ha ez egy motivációs poszterként, vagy a telefonunk háttérképeként kísér minket végig az általunk választott úton, mert számunkra sokat jelent, az ellen senkinek nem lehet egy rossz szava sem.
A „Kövesd az álmaid!” mottó éppen ezért önmagában nem egy rossz dolog, hiszen arra inspirál minket, hogy ne ragadjunk bele azokba a helyzetekbe, ahol nem érezzük jól magunkat; hogy merjünk változtatni, ha kell, és ne féljünk belevágni valami újba, valami ismeretlenbe se, ha ez az ára. Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen az a helyzet, hogy egykor a Pszichoforyou is „csak” egy álom volt, és valami hasonló lendületből született annak idején. ♥ Miért érdemes hát mégis többet beszélni erről?
Mert nehéz.
Az álmainkat követni nem könnyű út. Gyakran olyan elemi dolog áll a megvalósításuk útjában, mint például az, hogy az álom-munkánk, vagy az álom-projektünk eleinte nem jelentene biztos bevételt. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy adott pillanatban mindent eldobva semmi mással ne foglalkozzanak többé, mint a régóta dédelgetett vágyukkal a saját vállalkozásuk, vagy egy idegen országban kezdett új életük iránt.
„Gondoljunk a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkre is, vagy azokra, akik valamilyen krónikus, sok költséget felemésztő betegséggel küzdenek. Esetleg azokra, akik idősebb, beteg családtagjaikról gondoskodnak” – figyelmeztet Melissa Kirk.
Álmai nem csak azoknak lehetnek, akik számára a lehetőség is rögtön adott, hogy tető alá hozzák őket.
Ha valaki egyébként is egy hasonlóan nehéz helyzettel küzd, mint amit a szerző említett, annak biztosan kidolgozottabb szervezésre lesz inkább szüksége, mintsem egy egymondatos jótanácsra, és kifejezetten frusztrálónak találhatja, amikor a környezete ennyivel intézi el, ha hangot ad a terveinek.
Mi van akkor, ha nincs is álmom?
Ha megvan az álmunk, már csak a hozzá vezető utat kell megtalálnunk, még ha nehéz is lesz – ez még mindig egy egyszerűen hangzó képlet, de már jobban egyénre szabható, akár kis lépésekre, apróbb célokra lebontva. De mi a helyzet azokkal, akik még nem tudják, mi is lesz az áhított álom?
A közösségi oldalakon, a híreken keresztül a nap huszonnégy órájában nonstop értesülhetünk arról, hogy mindenki újabb és újabb csúcsokat hódít meg a munkában, magánéletben, vagy akár szó szerint – ami igencsak lehangoló lehet, ha közben minket még nem ért utol az ihlet, nem éreztük a hívást, ami utat mutatna, milyenné szeretnénk majd formálni az életünket. A „Kövesd az álmaidat!” felszólítás helyett ilyenkor biztosan nagyobb hasznát vesszük az önismeretnek (akár professzionális támogatással is), ami segíthet megtalálni a helyünket, feltérképezni a képességeinket és az erősségeinket – már ha egyáltalán szeretnénk ezzel többet foglalkozni.
Nyugalomról álmodom
A helyzetet ugyanis még bonyolultabbá teszi, ha olyasvalaki találkozik lépten-nyomon ezzel az üzenettel, aki nem – a szó közismert értelmében véve – „nagy” álmokat dédelget. Mert a „Kövesd az álmaid!” üzenet a legtöbbünk számára valami igazán nagy lépést, egy hatalmas, mélybe való ugrást jelent, az egész korábbi életünkkel való szakítást, magát az ismeretlenbe való utat. Csakhogy sokan vannak közöttünk, akik úgy érzik, egyszerűen nem rendelkeznek ilyen álmokkal, vagy úgy általában, álmokkal – pedig lehet, hogy csupán arról van szó, hogy nem érzik elég jelentőségteljesnek a céljaikat.
„Mostanában minden akörül forog, hogy megtaláljuk A CÉLt, ami valódi jelentést ad az életünknek, amiben a takarítás, a gyereknevelés, vagy a munkánk csak afféle mellékkörülmény. De mi van akkor, ha nincs nagyobb cél – az élet egyszerűen ennyi, és ez rendben is van így?”
– teszi fel a kérdést Melissa Kirk. És valóban: ha valaki megtalálta a boldogságot abban, ahogyan él, miért is bátorítanánk arra, hogy dobja el mindezt egy merész célért cserébe – különösen, ha ő maga nem érzi szükségét ennek?
Te miről álmodsz?
„Az én álmom az, hogy teljes életet éljek, tanuljak, fejlődjek, és támogassam a körülöttem élőket abban, hogy ezt ők is megtehessék. Mindez annyi energiát emészt fel, hogy mellette nem is marad erőm igazán ‘nagyot’ álmodni” – írja Kirk. Az írónő számos kudarcba fulladt álmon túl fogalmazta meg magának, miért nem keresi többé a „nagy” célt: úgy érzi, számára fontosabb, hogy azokban a dolgokban találja meg a boldogságot, a szenvedélyt, amelyek körülveszik, nem azokban, amelyeket talán soha nem érhet el.
Ha azt halljuk, „Kövesd az álmaid!”, érdemes tehát fontolóra vennünk, mennyi mindent takarhat ez az egyetlen mondat, és mit jelent valójában a mi életünkre nézve. Van-e mit követnünk, vagy keressük-e még a nagy célt? Egyáltalán, el akarunk-e indulni? Ha a válasz igen, ne vágjunk bele alapos átgondolás és tervezés nélkül, hiszen az álomból könnyen rémálom válhat, ha kifizetetlen számlákkal kell küszködnünk. Ha pedig nem – nos, lehet, hogy akkor az álmaink követése, a nagy ugrás helyett már most is minden előttünk van, amire szükségünk lehet.
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.