Nektek is ismerős ez címben kiemelt mondat? A minap éppen a villamosra felszállva csíptem el, egy beszélgetés záróakkordjaként; ekkor tudatosult bennem, milyen sokszor hallottam már. De vajon mi van mögötte? Mi állhat annak a hátterében, hogy gyakran inkább évekig élünk együtt kellemetlen vagy fájdalmas tünetekkel, ahelyett, hogy – a szó szoros értelmében – orvosolnánk a problémát? Dr. Márky Ádámmal, az életmód-orvoslás szakértőjével kerestük a válaszokat.

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben elsősorban arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat: az életmódunk, a döntéseink ugyanis meghatározó szerepet játszanak abban, egészségesek maradunk-e.

Kék zónák

“A világban sok példa van arra, hogy valaki krónikus betegségek nélkül éli le akár az egész életét. A National Geographic “kék zóna” kutatása azt vizsgálta, hol élnek világszerte a legtovább az emberek, és rengeteg olyan területet talált, ahol a százéves élettartam sem ritka. Ilyen például a kaliforniai Loma Linda, a japán Okinava térsége, vagy – egy közelebbi példát említve – Európában Szardínia szigete” – idézi szakértőnk.

A “titok” ezekben a térségekben az életmódba ágyazott megelőzés: a nagyrészt természetes, nem feldolgozott alapokra épülő növényi étrend, a rendszeres testmozgás, a közösségeket átható spiritualitás, illetve az erős szociális háló, élethosszig tartó barátságokkal, ismeretségekkel átszőve.

Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhessük azokat a betegségeket, amelyek megnehezíthetnék az életünket, méghozzá nem is csak időskorunkban. Ez azonban még nem minden.

Borzasztó élmény

“Ha a születéskor várható élettartamot próbáljuk kiszámolni, az látszik, hogy a tényezők felét-60%-át a döntéseink teszik ki” – folytatja Dr. Márky Ádám. “Ám az ‘egyenletnek’ része a genetika is, valamint az is, hogy hol élünk, és milyen minőségű ellátórendszer vesz körül minket, ha megbetegszünk. A legjobb rendszerekre az jellemző, hogy kiválóan működik a megelőzés, a szűrés, maga az ellátás, és később az utánkövetés is.”

Ahhoz tehát, hogy a lehető legtovább megőrizzük az egészségünket, az is hozzájárul, hogy amikor szükség van rá, belépjünk az egészségügyi ellátórendszerbe – azaz orvoshoz forduljunk, ha felmerül valamilyen probléma. Ez az a lépés, amit a legtöbben, ha tehetnénk, a végtelenségig halogatnánk – és ez bizony, különösen Magyarországon, nem is véletlen.

“A nagy kérdés mindig az, miért halogatjuk azt, hogy orvoshoz menjünk. Itthon például sajnos egyértelműen azért, mert borzasztó élmény” – mondja szakértőnk.

“Amikor észrevesszük magunkon egy betegség tüneteit, az egy óriási bizonytalanságba taszít minket: mi van velünk, mi fog történni, mik lesznek a következmények; félek, hiszen történt valami a testemmel, amit nem tudok kontrollálni.

Az ember pedig igyekszik elkerülni, hogy ezt a bizonytalanságot tovább növelje az újabb szorongató döntésekkel: kihez forduljak, kinek csúsztassam azt a bizonyos borítékot, ki lesz velem goromba… Amíg csak lehet, próbáljuk kitolni azt az időpontot, amikor érintkeznünk kell a rendszerrel – ez pedig nem jó.”

A tünet is számít

A halogatásban az is nagyon fontos szerepet játszik, pontosan milyen tünetekkel küzdünk. Dr. Márky Ádám két olyan területet emel ki, ahol a fenti bizonytalanság mellett további tényezők nehezítik annak az elhatározását, hogy mihamarabb orvoshoz forduljunk.

“Nagyon nehezen mozdulunk akkor is, amikor ‘biztonságos’ testtájakat érint a betegség, de még bonyolultabb a helyzet, ha olyasmiről van szó, vagy olyan testrészeinket érinti a probléma, amiről nem szívesen beszélünk mások előtt.

Ilyenek a tipikus férfi-női betegségek, amikről egyszerűen kínosnak érezzük beszélni, a tüneteket megnevezni; azt, hogy urológushoz, nőgyógyászhoz forduljunk a panaszainkkal, a szokásosnál is hosszabb ideig igyekszünk elodázni” – mondja a szakértő. “A kultúránknak, a neveltetésünknek nem igazán része, hogy mások előtt ilyesmiről beszéljünk, és ez sajnos egy másik nagy területre, a mentális betegségekre is igaz, amik a társadalom szemében sokszor stigmatizáltak.”

Köztes megoldás

A megelőzés érdekében, vagy éppen a gyógyulás reményében sokan próbálunk ki különböző gyógynövényeket, étrend-kiegészítőket, bízva abban, hogy így elkerülhetjük, legalábbis elodázhatjuk a pillanatot, amikor orvoshoz kell fordulnunk. A vény nélkül kapható készítmények, valóban jó megoldást jelentenek, hiszen rengeteget segíthetnek nem csak akut, de a krónikus megbetegedések esetében is. Ez azonban elsősorban akkor igaz, ha gyógyszerészek (akik maguk is képzett egészségügyi szakemberek) segítségét kérjük a választáshoz. Sokszor azonban eddig a lépésig is nehezen jutunk el – a halogatás pedig ekkor is ronthat a helyzeten, ugyanis az otthoni praktikák, innen-onnan hallott gyógymódok bizony nem mindig hatékonyak.

“Azok a gyógymódok működnek igazán jól, amelyek illeszkednek ahhoz a közeghez, társadalomhoz, kultúrához, amelyben élünk, és amelyben – adott esetben – megbetegedtünk”

– hangsúlyozza Dr. Márky Ádám. “Ha például az életmódunk a nyugati civilizációkra jellemző módon veszi igénybe a testünket, sok stresszel, rohanással, előbb-utóbb a gyógyulásunkban is helyet kell kapnia a nyugati orvoslás eszközeinek is.”

Nem szabad feladni

Annak a halogatása, hogy orvoshoz forduljunk, egyetlen betegségnek sem tesz jót, hiszen valószínű, hogy amíg egyedül próbálunk megküzdeni a tünetekkel, az állapotunk tovább romlik, és később annál nehezebb lesz helyreállítani az egészségünket. A “recept” tehát egyszerű: a bizonytalanságon, szégyenlősségen túllépve bizony muszáj nagy levegőt vennünk, és ellátogatnunk a rendelőbe. Hogy hogyan csináljuk?

“Ha már betegek vagyunk, érdemes minél több oldalról, minél részletesebben informálódnunk az állapotunktól. Ennek a legjobb módja, ha megkeressük azt az orvost, akiben meg tudunk bízni, és aki tud ebben segíteni nekünk” – javasolja Dr. Márky Ádám. “Találni valakit, aki partnerként kezel és meghallgat minket – ez nyilván nem könnyű, és sokszor időigényes folyamat, de ha az egészségünkről van szó, nem lehet kérdés, hogy bele kell vágnunk.”

Ha úgy érezzük, egyedül túlságosan nehéz és szorongást keltő feladat belépni a rendelő ajtaján, szakértőnk tanácsát követve kérhetjük a családunk, barátaink segítségét.

“A társas támogatás, a közösségi kapcsolatok kiemelkedő jelentőségűek ezekben a helyzetekben. Már az is rengeteget segíthet, ha valaki elkísér minket, és nem egyedül érkezünk az orvosi váróba” – hangsúlyozza Dr. Márky Ádám. “Ha valakinek történetesen hiányzik ez a fajta támogatás az életéből (mert ez bizony sajnos sokakra igaz), ez jó alkalom lehet arra, hogy új kapcsolatokat építsünk, akár egy klubba, vagy online közösségbe ellátogatva. Ha pedig ezt a bizonytalan helyzetben túl nehéznek érezzük, nyithatunk a professzionális segítők felé: kérjük pszichológus, mentálhigiénés szakember támogatását.”

A cikk az Urostemollal együttműködésben készült. Ha szívesen tudnátok meg többet a termékekről, kattintsatok ide.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!
Herendi Kata

Herendi Kata

Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.
Herendi Kata

Pin It on Pinterest