Alapélmény: bizalmatlanság és gyanakvás – A paranoia arcai

Szerző: | 2021. 03. 28. |

A paranoia állapotára általánosan jellemző a bizalmatlanság, gyanakvás a külvilággal, egy csoporttal vagy egy konkrét személlyel szemben. A bizalmatlanság miatt gyakran megtörténhet a másik indítékainak, jó szándékának megkérdőjelezése. Ezekben az állapotokban a beteg által megélt veszélyérzet irreális, a félelem érzése az indokoltnál jóval hatalmasabb, az ezek következtében fellépő reakciók pedig túlzóak. Utóbbiak megnyilvánulhatnak többek között nyílt ellenségeskedésben, agresszív viselkedésben, perlekedésben, állandó gyanúsítgatásban.

Paranoia: a logikusan felépített téveszmerendszer

A paranoia középpontjában egy tartósan a kialakulástól akár egész élethosszig fennálló, jól kidolgozott, logikusan felépített téveszmerendszer figyelhető meg.

A téveszmerendszer gyakran mentes a bizarr elemektől (tehát nem „hall hangokat”, és nem lát mások fejébe sem), azaz az érintett személy megőrzi a világos és rendezett gondolkodását, és a mindennapi feladatait el tudja látni. Ezekben az esetekben tartalmában, megfogalmazásában akár valóságosnak is tűnhet ez a téveszmerendszer. A valóságtól való elrugaszkodás abban áll, hogy a veszély érzése irreális, egyáltalán nem indokolják a körülmények a fokozott készenlétet, bizalmatlanságot, gyanakvást és a túlzó reakciókat.

A téveszmerendszer és a paranoid kórképek

A paranoid kórképek egy-egy ilyen téveszmerendszer köré csoportosulnak. Attól függően, hogy a tünetek középpontjában milyen központi „téma” (betegség, féltékenység, külső üldöző stb.) jelenik meg, a szakemberek a paranoid állapotok különböző típusait írják le.

  • Üldöztetéses paranoid reakciók

Megjelenhet egy külső úgynevezett „üldözőben”, akár a szomszéd, az egyik kolléga, főnök, vagy más személyében, de akár egy csoport formájában is, akikkel kapcsolatban a betegnek az a megélése, hogy állandóan keresztbe tesznek neki, követik és figyelik őt, sőt, üldözik, az életére törnek, mérgezik őt, vagy nyomoznak utána.

  • Házastársi vagy féltékenységi paranoia

A téveszme kizárólag a párkapcsolatot érinti, a partnerre vagy házastársra vonatkozik. Jellemzően a kapcsolattal, partnerrel való kisebb elégedetlenségek gyanakvássá fokozódnak, majd kialakul a téveszme, mely a megcsalatás körül forog.

A beteg partnerét folyamatosan megcsalással vádolja. A folyamatos bizalmatlanság és az alaptalan vádaskodás megmérgezi a kapcsolatot, ami elhidegüléshez és gyakran a kapcsolat megszakadásához vezet, mivel a folyamatos féltékenység, a túlzó reakciók, a beszűkült kapcsolati tér a másik fél számára egyre terhesebbé és kezelhetetlenné válik.

  • Hipochondriás paranoid pszichózis

A hipochondria súlyosabb esetekben paranoiává fokozódhat. Az orvostól orvosig járó beteg attól tart, hogy valamilyen komoly, esetleg gyógyíthatatlan betegségben szenved, amit orvosai nem vesznek észre, vagy nem vesznek komolyan. A megéléseiből fakadó frusztráció ellenséges hozzáállássá is fokozódhat: általában szerteágazó és homályos testi panaszokkal jelentkezik a beteg az orvosnál, amikor a vizsgálatok alapján szervi okot, betegséget nem találnak a tünetek mögött, viselkedése ellenségessé válhat, dühöng és további alapos kivizsgálásokat követel. A személy figyelme annyira beszűkül a testi tüneteire, hogy eltávolodik barátaitól, nem képes fenntartani kapcsolatait és gyakran munkáját sem tudja ellátni.

  • Erotikus paranoid reakció

A téveszmerendszer központi eleme az az elképzelés, hogy valaki – általában híres, ismert közéleti szereplő – szereti őt és ennek különböző jeleit is mutatja felé, azonban a szerelem megélése rajta kívülálló okok miatt nem teljesülhet be, nem vállalhatja fel érzéseit valamilyen külső tényező miatt.

  • Nagyzásos paranoid reakció

Ritkábban fordulnak elő, mint az üldöztetéses téveszmék. A beteg megélése az, hogy ő egy híres feltaláló, tudós, de politikai vagy vallásos színezet is megjelenhet (például próféta), illetve ő maga fontos személyiségekkel áll kapcsolatban, esetleg egy híres ember, történelmi alak leszármazottjának tekinti magát.

  • Pereskedő paranoid reakció

A beteg sértve érzi jogait az élet különböző területein vagy egy konkrét témában, és folyamatosan a hatóságokhoz fordul vélt sérelmei orvoslása érdekében. E téveszmerendszer kialakulását sok esetben megelőzi egy a beteg által megélt igazságtalanság.

  • Indukált paranoia

Általában olyan személyeknél jelentkezik, akik szoros kapcsolatban élnek egy kifejlett paranoid pszichózisban szenvedő beteggel, akinek betegsége indukálja a vele együtt élő(k) tüneteit, azaz átveszik a kapcsolatban általában domináns félként jelenlévő, paranoid pszichózisban szenvedő beteg viselkedésének kóros elemeit. Amint a kapcsolat megszakad, a pszichotikus egyén hatása és ezáltal a tünetek is megszűnnek. Az indukált paranoia gyakran egymással szoros kapcsolatban élők között alakul ki, például olyan családokban, párkapcsolatokban, ahol viszonylagos elzártságban élnek a külvilágtól.

Élet a paranoiával

A paranoiában szenvedő személy a világot, esetleg annak bizonyos elemeit fenyegetőnek éli meg, és e vélt veszélyforrások állandó készültségre kényszerítik. Az érintettek sok esetben képesek a napi feladataikat, munkájukat ellátni és szellemi képességeiket sem éri visszavető hatás, azonban gondolkodásuk jelentősen beszűkül a téveszmére, inkább fókuszálnak a negatív jelenségekre és döntéseiket ezen korlátozott információk alapján hozzák meg.

Ez hatást gyakorol társas kapcsolataikra is. Egyrészt kevesebb figyelmet szentelnek barátaiknak, partnerüknek, másrészt a másik szándékait és érzelmi állapotait torzítottan vagy helytelenül mérik fel, ítélik meg – támadónak, agresszívnak, veszélyeztetőnek, vagy éppen igazságtalannak látják a másik felet, vagy azt élik meg, hogy a másik cserbenhagyja, nem veszi komolyan őket –, így kapcsolataik az idő előrehaladtával leépülnek.

A betegségbelátás a legtöbb esetben nem alakul ki a paranoiával küzdő személynél.

A kapcsolatok sérülése

Mivel a paranoiában szenvedő ember az általa kialakított téveszmét éli meg valóságnak, így e mentén reagál a környezetére is. A környezet, érzékelve a beteg torzított gondolkodásmódját, megtapasztalva heves reakcióit, ami akár ellenük is irányulhat, nincs könnyű helyzetben. A paranoiában szenvedő személy viselkedése, gondolkodásmódja a többiek számára gyakran furcsának, bizarrnak tűnik. A külvilágból érkező győzködés, logikus magyarázatok nem segítik a problémabelátást, sőt fokozhatják a bizalmatlanságot a környezettel, a másik személlyel szemben.

A beteg beszűkült érdeklődési köre, a téveszmerendszer köré szerveződő problémafókuszú gondolkodásmódja, ellenséges, gyanakvó viselkedése, összeférhetetlensége nagyban nehezíti az őt körülvevők számára a kapcsolódást, a kapcsolat fenntartását és az együttélést, ami a baráti és családi kapcsolatok komoly sérüléséhez, megszakadásához vezet.

Hajlamosító faktorok

Amennyiben valakiben vélt vagy valódi okkal egzisztenciális fenyegetettség érzése lép fel, a környezetét fokozottan és bizalmatlanul szemléli, ébersége fokozódik. Bizonyos élethelyzetek, illetve korszakok kedveznek a bizalmatlanság, gyanakvás kialakulásának, olyan személyek esetében is, akik erre nem hajlamosak. Többek között súlyos stresszhelyzetek megélése, a kisebbségi lét, kivándorlás és egy másik országban való letelepedés nyomán megjelenhet beilleszkedési nehézség, elszigetelődés, a magányosság érzése, ami fokozza a külvilággal szembeni bizalmatlanság megélését, és megnöveli a paranoid reakciók, téveszmék kialakulásának esélyét.

Paranoid kórképek kialakulhatnak érzékszervi károsodás (például halláskárosodás), időskori demencia, idegrendszeri károsodás következtében is. A szerhasználat, illetve alkoholizmus is növelheti a paranoia megjelenésének esélyét, illetve súlyos depresszió, schizofrénia is együttjárhat a paranoid kórképekkel.

Forrás:

APA, (2014). DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft., Budapest

Füredi J., Német A., Tariska P., (2009). A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest



LESZEL AZ ÚTITÁRSUNK?

Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Porpáczi Júlia
Pszichológus, de jártas a kommunikáció területén is. Mindig tanul valamit. Saját magát is. Család, barátok, mozgás, fejlődés, vidámság, természet – ezek szerinte a fontos dolgok.

Pin It on Pinterest

Share This