A rák és a lélek (3. Rész): „Egy hosszú és rögös út elején tartunk ma Magyarországon a daganatos betegség integrált kezelésében”

Magyarországon az összes haláleset negyedéért a daganatos megbetegedések tehetők felelőssé, állíja egy 2012-ben végzett kutatás. Ez az arány európai, és világviszonylatban is a legmagasabb. A nemzeti rákellenes nap alkalmából orvosok, pszichológusok, és betegek szemüvegén keresztül vizsgáljuk meg azt, hogy miként változott a daganatos megbetegedések gyógyulási aránya napjainkban. Ki, vagy mi tehető felelőssé egy tumor kifejlődéséért? Van-e kapcsolat a rák kialakulása, és a lelki háttér között? Mit tehet ma Magyarországon egy beteg a gyógyulásáért, ha megkapta a végzetes diagnózist? És valóban végzetesnek kell lennie ennek a diagnózisnak? 

A cikk első részét, amelyben a rákbetegség kialakulásának tényezőiről, valamint a diagnózis elfogadásának nehézségeiről írtunk, itt olvashatod. A második részben az egészségügyi ellátásba itthon, és külföldön bekerülő rákbetegek lehetőségeit vizsgáltuk meg az orvos, a terapeuta, és a beteg szemszögéből. A folytatásban pedig egy onkológiai osztály pszichológusával, és szakértő terapeutánkkal térképezzük fel az onkoterápiás technikák gyógyulásra gyakorolt hatásait. A Pszichoforyou rák és lélek kapcsolatát feltérképező KÓR-körképének utolsó részét olvashatjátok.

A betegek igényeinek megfelelően

Ritteródesz Erzsébet az Országos Korányi Intézetben dolgozik, mint klinikai szakpszichológus. Több évtizedes kórházi tapasztalata alapján elmondta: a kórház bármely osztályára bekerülő súlyos betegek figyelmét az orvosok felhívják arra, hogy kérhetik pszichológus segítségét a betegségük elfogadásában, érzelmi feldolgozásában és a kezelések átbeszélésében. Emellett előfordul olyan eset is, amikor az orvos, a gyógytornász, vagy akár az ápoló kéri a szakmai segítségemet egy-egy beteg lelki támogatásában. Munkája során

részt vesz a betegek műtéti felkészítésében és lelki megerősítésében, amit a betegek igényeinek megfelelően, a beavatkozás után tovább folytat egyéni terápiában.

A vidékről hozzánk érkező betegeket nehéz nyomon követni, illetve segíteni, miután véget ér a kezelésük. A kórház vonzáskörzetében élő betegek azonban bármikor visszatérhetnek hozzám ambuláns terápiás beszélgetésekre – mondta el pszichológus szakértőnk.

Ritteródesz Erzsébet hozzátette: a betegek segítése mellett, a kórház a hozzátartozók lelki támogatásából is kiveszi a részét.

Sok hozzátartozó esik abba a hibába, hogy csak pozitívan beszélnek a betegségről, és nem engedik meg a betegnek, hogy a félelmeiről, vagy a halál lehetőségéről beszéljen. Ha a barátok, rokonok meghallgatják a szerettük érzéseit, azzal az aggodalmai feldolgozásban és a gyógyulásában segítik. Ha azonban csak a pozitív gondolatoknak hagynak teret, azzal csak bűntudatot keltenek a betegben, ami visszavetheti a betegsége elfogadásában, és feldolgozásában

– ezt már Dr. Valló Ágnes állítja, aki daganatos betegeknek nyújt terápiás segítséget.

Az én ereje

Szakértőink egybehangzó véleménye, hogy a terápia legfontosabb célja, megtanítani a betegnek elfogadni a betegségét, küzdeni ellene és elhitetni vele, hogy az én ereje segítségével teheti a legtöbbet a gyógyulásáért. Megtanítják a betegeknek, hogyan tudják érvényesíteni a saját érdekeiket, és hogyan kezeljék a konfliktusaikat, valamint a stresszt az életükben.

A terápiás ülések során a betegek saját gyógyulásukba vetett hitével dolgozunk a legtöbbet, aminek bizonyítottan is immunerősítő hatása van. Emellett nagyon fontos, hogy a páciensek rövid-, közép-, és hosszú távú célokat is merjenek kitűzni maguk elé.

Saját magukban is erősítve ezzel a gyógyulási folyamatokat – mondta el Dr. Valló Ágnes. Az a beteg, aki nem osztja meg közvetlen hozzátartozóival a betegségét, nem hisz igazán a saját gyógyulásában. Ő maga válik ezzel a terápiás gyógyulásának legfőbb hátráltatójává – teszi hozzá szakértőnk.

A daganatos pszichoterápia egyik legelfogadottabb módszere a Simonton tréning, ami relaxációs gyakorlatokkal, és a képzelet erejével támogatja a betegeket a gyógyulásban.

Ezt a módszert számos kórházban alkalmazzák országszerte, jellemzően csoportterápiában, például Budapesten az Országos Onkológiai Intézetben, Miskolcon a Megyei Kórházban, vagy Egerben a Mentálhigiénés Csoport helyszínén. Megkérdezett szakértőink is ezzel a módszerrel dolgoznak az egyéni terápiás üléseiken.

„Egy hosszú és rögös út elején tartunk”

A klinikumban dolgozó pszichológusoknak a szocializációban van a legfontosabb szerepe az orvosok, és a betegek felé egyaránt. Az orvosokat azon az úton kell segíteni, hogy az onko-team részeként tekintsenek a pszichológusra, és a betegre egyaránt. A betegeket pedig edukálni kell arra, hogy merjék szakember segítséget kérni, és képesek legyenek beszélni a félelmeikről, kérdéseikről, és higgyenek abban, hogy tehetnek a gyógyulásukért – összegezte az ellátásban betöltött szerepét Ritteródesz Erzsébet.

A betegek, és az egészségügyben dolgozó szakemberek is egyre nyitottabbak a betegségek lelki hátterének kezelésére. De egy hosszú és rögös út elején tartunk ma Magyarországon a rákos betegség integrált kezelésében

– zárta le gondolatait a szakértő pszichológus.

Orvosok, pszichológusok, és betegek egybehangzó véleménye, hogy a legnagyobb probléma az egészségügyben a túlterheltség, és az időhiány. És bár az onko-team minden résztvevője látja ezt a problémát, és nyitottak ennek a közös, egymást támogató kezelésére, éppen az orvosok időhiánya szab gátat abban, hogy megszakadhasson ez az ördögi kör.

Fotó: itt és itt