“Örülök, ha a holnapot látom előre” – 3 inspiráló TED Talk a hosszú távú tervezésről

Szerző: | 2022. 01. 26. | Pszicho&Light | Olvasási idő: 7 perc

Olyan az életed, mint amilyennek 10 évvel ezelőtt elképzelted? Hagyok egy kis időt, hogy ezt tényleg átgondold. Bizonyára vannak olyan területek, amelyek hasonlítanak az elképzeléseidre, mások pedig egészen máshogy néznek ki, mint ahogyan megálmodtad őket. Hosszú távra tervezni, vagy egyszerűen csak álmodozni a jövőről nem is olyan egyszerű dolog, főleg úgy, hogy kívülről rendre azok az üzenetek érkeznek felénk, hogy “most azonnal kell megoldani mindent”, vagy hogy “éljünk a mának”, és “csak a most létezik”.

Pedig a jövő elképzelése, a hosszú távú tervezés segíthet abban is, hogy mederben tartsa a jelenbéli cselekedeteinket és döntéseinket. Ehhez persze vágyak, álmok kellenek, amelyeket kitűzünk célul magunk elé. Sőt, ha igazán hosszú távra tervezünk, akkor nem is csak magunk, hanem akár az utánunk következő generációk elé is – például a ma meghozott környezetvédelmi döntések már leginkább a gyermekeink vagy az unokáink életére lesznek óriási hatással.

Most vs. hosszú távú tervezés

Amikor a mentális egészségünkről van szó, rengetegszer említik szakemberek, hogy meg kell tanulnunk jelen lenni az életünkben, az itt és mostban, ez a nyugalom és az elégedettség egyik kulcsa. Ellentmondásosnak tűnhet, hogy mégis a hosszú távú tervezésre biztatunk, pedig a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt!

Hosszú távra tervezni és a jelenben ezt figyelembe venni ugyanis egyáltalán nem azt jelenti, hogy a jövőn aggódunk vagy rágódunk. Mindössze azt, hogy tudatában vagyunk a tetteink következményének, és képesek vagyunk ezekkel együtt jelen lenni a mostban.

A mindfulness gyakorlatok például a tudatos jelenlétről szólnak. Mit is jelent tudatosan jelen lenni? Besenyő Pista bácsi jut eszembe, aki azt mondja, hogy tudatosan táplálkozni azt jelenti, hogy evés közben végig tudom, hogy eszek. Ez persze vicc, és mégsem az. Mert a tudatos jelenlét gyakorlatilag pont ezt jelenti: tudom, hogy vagyok, és azt is tudom és elfogadom, hogy hogyan vagyok jelen az életemben éppen most. Belátható, hogy ebbe a szemléletbe bőven belefér, hogy hosszú távú, sőt, nagyon hosszú távú terveinkkel együtt legyünk jelen a mostban. Hiszen a jelenlét nem hedonizmus vagy “teszek rá”-hangulat, hanem önmagunkkal való azonosulás.

Három inspiráló TED Talk

Ahelyett, hogy hosszas elemzésbe kezdenék a jövőről és a múltról, inkább ajánlok három rövid TED Talkot, amelyek érdekes aspektusokat mutattak számomra a hosszú távú tervezésről.

1. Több jövő is létezik!

Az első videóban Ari Wallach gondolatait hallhatjátok, aki maga is azért dolgozik, hogy felsővezetőknek mutassa meg, hogyan építhetik tudatosabban és etikusabban a jövőt. (A videóhoz nem készült magyar felirat, de minimális angol nyelvtudással remekül lehet érteni.)

Ari Wallach szembesít minket a rövid távú gondolkodás veszélyeivel. Például ha csak arra gondolunk, hogy a gyerekünk ötöst kapjon egy tantárgyból, lehetséges, hogy elsiklik a figyelmünk az ő hosszú távú mentális egészsége felett, ami sokkal nagyobb problémákat eredményezhet a jövőben. De más területeken, például a politikában, az építészetben vagy akár a pénzügyekben is ugyanilyen negatív hatással lehet az életünkre a rövid távú gondolkodás.

Wallach három olyan fontos elvet sorol fel, amelyeket érdemes figyelembe vennünk akkor, amikor hosszú távra tervezünk. Ha ezeket szem előtt tartjuk, biztosan olyan döntéseket hozunk, amelyek nem csak ma és holnap, de a távoli jövőben is minket szolgálnak majd:

  1. Transzgenerációs gondolkodás: Gondoljunk arra a mindennapi döntéseink során, hogy mit szeretnénk örökül hagyni a gyerekeinknek – ehhez nagyfokú tudatosság és jelenlét szükséges, hogy ne a rövidtávú legjobbat, hanem a hosszú távon is kifizetődőt válasszuk.
  2. Jövőkben gondolkodás: Tudatosítsuk, hogy nem csak egy jövő létezik, hanem minden egyes életterületünknek van jövője, amelyek másként és másként alakulhatnak.
  3. “Mi a vége” gondolkodás: Gondoljunk arra, hogy mi lesz a vége a cselekedeteinknek, gondoljunk a következményekre, és hogy mit szeretnénk hátrahagyni magunk után, ha meghalunk.

2. Neked van 200 éves terved?

Raghava KK kedves és felszabadult TED előadása arra emlékeztet minket, hogy nem csak a mi életünk létezik ezen a bolygón, hanem előttünk és utánunk is vannak mások, és ezt akár saját életünk tervezése során is figyelembe vehetjük.

Az előadó rendszeresen készít 200 éves terveket a feleségével, aminek éppen az előző videónál is említett transzgenerációs gondolkodás az alapja – vagyis tudatosítani, hogy a döntések, amiket mi most meghozunk, hatással lesznek mások életére is.

Izgalmas nézőpont az is, hogy vajon mi haladunk-e a jövőnk felé, vagy éppen ellenkezőleg, a jövőnk halad felénk, akik stabilan állunk egy ponton? Ha az utóbbi nézőpontból szemléljük az életünket, akkor saját stabilitásunk miatt jobban tudunk koncentrálni arra, ami jön, így jobban fel is tudunk készülni rá. Sőt, hagyhatjuk is a felénk közeledő jövőnek, hogy hatással legyen mai cselekedeteinkre.

3. Hogyan nyírjuk ki az álmainkat?

A hosszú távú terveink között – a hátrahagyott örökségek mellett – a saját álmaink is szerepelnek. Bel Pesce humorral beszél arról, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ne akadályozzuk az álmaink megvalósulását. A vicc a feszültségeinket is képes oldani, és segítségével olyan tényeket is elfogadunk, amelyeket komoly körülmények között lehet, hogy visszautasítanánk. És éppen ez az eszköz ennek a TED Talknak az erőssége.

Ha ugyanis azt a tanácsot kapjuk, hogy “Higgyük el, hogy hibáinkért csak mások felelősek!”, akkor egy jót nevetünk, miközben elfogadjuk, hogy gyakran mi magunk hibázunk, és hogy a körülményeink ellenére is cselekvőképesek vagyunk. Míg ha azt hallanánk, hogy “Ne másokat hibáztass!”, könnyen előtörhet belőlünk az, hogy de igenis, vannak helyzetek, amikor nem rajtunk múlnak a dolgok. A nézőpontváltás, a könnyedség, a humor gyakran a tervezés során is a segítségünkre lehet.

Készíts 200 éves tervet!

Ha van kedved, próbáld ki te is hosszú távú tervezést a fenti TED előadások tanulságainak fényében.

Fogj egy papírt és egy íróeszközt! Engedd meg magadnak a valódi érzéseidet, bátran írj le mindent, ami eszedbe jut (nem kell, hogy elsőre tökéletes legyen), és készíts 10-50-100-200 éves terveket! Oszd fel a lapot annyi részre, amennyi életterületet szeretnél megtervezni! Hagyd, hogy szárnyaljon a fantáziád és előtérbe kerüljenek a valódi vágyaid. És hagyd azt is, hogy a 200 éves terved hasson arra, ahogyan ma cselekszel!

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Bokor Ági
Szövegíró, improvizációs tréner, imprószínész és drámapedagógus. Szerinte a komolyan vett játék tulajdonképpen maga az élet. Szövegíróként és improvizációs tréneri munkája során is azt szeretné elérni, hogy minél többekhez és minél egyszerűbben jusson el az a tudás, amitől egyszerűen kicsit jobb az élet. Szeret bringázni, szereti a nyarat, és a kutyáját, Bobeket.

Pin It on Pinterest

Share This