Noha az időjárás eddig igyekezett becsapni minket, 2018 bizony megállíthatatlanul csordogál a december felé. A tél beköszöntével pedig lassan előkerülnek a csizmák, a télikabátok… és a végtelenített karácsonyi lejátszási listák. De vajon milyen hatással van ránk az aznap tizedszer felcsendülő All I want for Christmas, és a boltokból áradó alma- és fahéjillat?

All I want for Christmas is SILENCE

Tegnap este biztos voltam benne, hogy mindent előkészítettem a rekord-gyorsaságú bevásárláshoz: listával és vászontáskákkal felszerelkezve, a hazaindulás időpontját megmásíthatatlanul a 19:30-as buszhoz kötve léptem be az áruházba… és akkor meghallottam…

A Frosty The Snowman betöltötte a csokihegyekkel, karácsonyi díszekkel és adventi naptárakkal agyonzsúfolt sorokat, és egy pillanatra tényleg elgondolkoztam, hogy biztosan nem december eleje van-e. Nem mintha én lennék a Grincs (a csokihegyek ellen pedig végképp nem tiltakozom), de kissé aggaszt, hogy így

karácsonyra már jó eséllyel gyomorgörcsöm lesz ugyanezektől a számoktól – a tudomány szerint pedig aggodalmam nem is alaptalan.

Ahogy azt például Victoria Williamson, a Goldsmith’s University pszichológiával foglalkozó munkatársa is kiemelte egy, az NBC-nek adott interjúban, az összefüggést aközött, hogy hányszor hallottunk egy számot és hogy mennyire kedveljük azt, egy U-alakú görbével lehet legjobban leírni.

Azaz, míg kezdetben kellemesen elandalgunk Michel Bublé karácsonyi albumának dalaira és egy ponton kifejezetten rajongunk értük, az ünnepek idejére már valószínűleg a falat kaparjuk, ha felcsendülnek ugyanazok a dallamok. (Ugye, emlékszünk még a Despacito-effektre?)

Persze a karácsonyi zenék nonstop áradatának elviselésében az aktuális pszichés állapotunk is szerepet játszik. Ha például már most a körmödet rágod, ha eszedbe jut a karácsonyi teendő-lista, valószínűleg hamarabb eljutsz a fent említett “falkaparós” szakaszhoz.

Ezzel szemben, ha az ünnepek kapcsán nem a pánik az első reakciód, hanem a téli szezon nyugalommal kapcsolatos oldalaira irányítod figyelmedet (például, hogy ilyenkor a legjobb bekucorodni egy pléd alá a kanapén, és forró csokoládét szürcsölni, miközben odakint süvít a szél), vagy inkább a kellemes karácsonyi emlékekre fókuszálsz, talán kevésbé teszik próbára idegeidet a különféle Jingle Bells variációk.

Ha a munkaidő nem lenne amúgy is túl hosszú…

Miközben vásárlóként legrosszabb esetben is csak egy-két órát töltünk a karácsonyi zene társaságában, a boltokban dolgozók napi minimum nyolc órában hallgatják ugyanazt a lejátszási listát, csaknem két hónapon át. Minden. Nap. Épp ezért Linda Blair pszichológus is felhívta az érintettek figyelmét, hogy

a dolgozók mentális egészsége érdekében fontos lenne legalább a változatosságra törekedni a boltokban a lejátszási listák kiválasztásakor, különben az alkalmazottak minden energiája arra fog elmenni, hogy megpróbálják kizárni a zenét – ami ugyebár senkinek sem érdeke.

Marketing a topon

Ugyanakkor a boltok nem csupán a szezon miatt váltanak karácsonyi díszletre rögtön azután, hogy eltüntették a halloweeni töklámpásokat. A College of Business at Washington State University kutatójaként dolgozó Eric Spangenberg és munkatársai is kimutatták egy kutatás során, hogy

a kellemes karácsonyi zene és a hozzá illő „ünnepi illatok” – fahéj, alma, narancs – megnövelik a boltban töltött időt és a vásárlási kedvet.

Spanberger kiemelte, hogy a lassabb számok hatására a vásárlók is lelassítanak, több időt töltenek a boltban, és több pénzt hagynak a kasszánál, míg a gyors számok inkább siettetik a vevőket.

És hogy mennyire hatékony ez a taktika? Nos, maradjunk annyiban, hogy az a 19:30-as busz bizony nélkülem indult el…

Via: SkyNewsUnilad

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest