Rég elmúltak azok az idők, amikor a „troll” szót meghallva A Gyűrűk ura vagy a Harry Potter varázslatos világa jutott eszünkbe. A trollok ma már köztünk élnek, és gyakran pusztán a szavaikkal több kárt képesek okozni, mint mesebeli társaik híres furkósbotjaikkal. De hogyan válik valakiből troll? A névtelenség illúziója, esetleg elfojtott agresszió áll a háttérben? A legújabb kutatások szerint a választ a személyiségvonásokban kell keresnünk.
Ki számít tulajdonképpen trollnak?
Definíció szerint a troll olyasvalaki, aki kizárólag azért kapcsolódik be egy online párbeszédbe, hogy kommentjeivel bosszantson másokat, vagy tönkretegye a beszélgetés menetét. A cél kifejezetten az indulatok kiváltása, a troll pedig nem válogat az eszközökben, ha kell hazudik, túloz, sérteget, hogy elérje a kívánt reakciót.
Mégsem tekintünk trollnak mindenkit, aki valaha posztolt már indulatos kijelentéseket, esetleg gyakran vitázik másokkal a kommentszekciókban.
A troll számára ugyanis a lényeg mások feldühítése, abban talál örömöt, ha minél erősebb negatív érzelmi reakcióval „jutalmazzuk”. Ez az esetek többségében be is következik, a trollok pedig egyre gonoszabbak, és egyre többen lesznek.
Beyonce és a betört ablak elv
Mielőtt rátérnénk a trollok személyiségének elemzésére, nézzük meg, milyen okok állhatnak annak hátterében, hogy egyre több van belőlük.
2016-ban a híres énekesnő, Beyonce kislányával, Blue Ivy-val együtt jelent meg egy díjátadó gálán. Összeillő ruhában, boldog mosollyal álltak a kamerák kereszttüzében. Az internetre felkerült fotók alatti kommentek azonban már korántsem ilyen idilliek: a Twitteren és számos más felületen kommentelők százai tettek gonosz megjegyzéseket a négyéves kislány külsejére, amelyek közül a „bűnronda” és a „rusnya, mint a pokol” még a szelídebbek közé tartozik.
Jogos a kérdés: hogyan süllyedhet valaki odáig, hogy egy kisgyereket bántson? Vagy ami még fontosabb: miért tenne ilyet?
Az online környezet egyik fontos sajátossága, hogy nyugodtan lehetünk „rosszak”, hiszen nem kell tartanunk a következményektől.
Mivel nem látnak bennünket, és mi sem látunk másokat, sokkal könnyebben gonoszkodunk, mint ha a valóságban kellene szembenéznünk mások megbántottságával vagy rosszallásával. A trollkodásra pedig szintén érvényes a kriminológiában használt „betört ablak”-elv, amellyel az egyes városrészekben elterjedő vandalizmust indokolják. Az elmélet szerint ha valahol javítatlanul marad egy betört ablak, az emberek úgy érzik, nyugodtan betörhetnek még egyet, majd még egyet, hiszen senki sem vonja felelősségre őket. Egy idő után eluralkodik rajtuk a „mindent szabad” érzése, amely egy negatív spirált indít el.
Hasonló jelenség zajlott le Beyonce kislányának képeivel kapcsolatban is: elég, ha csak egyetlen gonosz megjegyzést tesz valaki, a többiek számára máris szabad a vásár. Ha ez a bizonyos ablak online környezetben törik be, percek kérdése, hogy megjelenjen valaki egy újabb kővel a kezében.
Nárcisztikus és szadista
A trollok viselkedését azonban nem csupán az online környezet jellegzetességei indokolják. A legújabb kutatások arra világítanak rá, hogy a trollkodás oka bizonyos személyiségjegyek meglétében keresendő.
Az eddigi egyik legjelentősebb vizsgálat 1200 fő bevonásával készült. A résztvevők személyiségtesztet, valamint online kommentelési viselkedésükkel kapcsolatos kérdőívet töltöttek ki. Az eredményekből kiderül, hogy azok, akik saját bevallásuk szerint is szívesen trollkodnak, másoknál jóval magasabb pontszámot érnek el a „sötét tetrád” személyiségvonásaiban, azaz a szadizmust, nárcizmust, machiavellizmust és pszichopátiát mérő skálákon. Ahogyan az egyik kutató megfogalmazta:
„A trollok tipikus szadisták, akik jól érzik magukat, ha szenvedést okozhatnak másoknak. A szadisták mindig jól akarják érezni magukat – erre pedig az internet a legjobb terep.”
Negatív szociális potenciál
Egy tavaly novemberben megjelent kutatás szintén megerősíti a trollok szadizmusra és pszichopátiára való hajlamát, kiegészítve azt egy újabb faktorral. Ez nem más, mint az úgynevezett „negatív szociális potenciál”, amely annak mércéje, mennyire hajlamos valaki a kegyetlenségre és mások kihasználására. A legújabb eredmények szerint ez a trollokra leginkább jellemző vonás. A negatív szociális potenciál esetükben azt jelenti, hogy élvezik, ha úgy kapnak figyelmet, hogy közben másokat bántanak. A vizsgálat azért is kiemelten fontos, mert eddig ez a vonás bír a legnagyobb bejósló értékkel a jövőbeni trollkodásra nézve.
Ne etessük a trollt. Tényleg ne.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a troll-lét hátterében sokkal mélyebb problémák állnak, mint hogy valaki egyszerűen szórakoztatónak tartja mások bosszantását. Mivel az online környezet különösen kedvező a trollok számára szadista és nárcisztikus hajlamaik kiéléséhez, fontos tudatosítanunk magunkban, hogyan kerülhetjük el, hogy magunk is trollok áldozatává váljunk.
Az online trollok nem dermednek meg a napfénytől, és ritkán van kéznél egy varázspálca, hogy ártalmatlanná tehessük őket. Az egyetlen fegyverünk az egyszerű, már-már unalomig ismételt mondat: ne etessük a trollt.
Ne szálljunk vitába vele, ne próbáljuk meggyőzni az igazunkról, ne reagáljunk semmilyen módon, bármennyire kifinomult módszerekkel is próbálja felhívni magára a figyelmet. A végén ugyanis elkerülhetetlenül veszítünk, hiszen a troll abban a pillanatban legyőz minket, amint elveszítjük az önuralmunkat.
Via Psychology Today
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.