Te is érezted már magad tehetetlenül a munkahelyeden a kollégáddal vagy a főnököddel szemben? Veled is előfordult már, hogy nem mertél kiállni magadért és a jogaidért? Vagy épp ellenkezőleg: senki és semmi nem érdekel, ha egy megoldandó feladatról, vagy a te problémádról van szó? Vajon melyik utat érdemes járni? Úgy tűnik, az igazság valahol középen van, és úgy hívják, hogy asszertivitás.

Startup Stock Photos

Dr. Juhász Márta munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológust arról kérdeztük, hogyan lehet hatékonyan kezelni a munkánk során felmerülő érdekütközéseket, miként tudjuk megvédeni a határainkat a munkáltatóval, kollégákkal szemben, és egyáltalán milyen technikák lehetnek a segítségünkre a konfliktusaink asszertív – egyenrangú – kezelésére.

Az áldozat és az agresszor

Nehezére esik kifejezni és nyíltan megfogalmazni az érzéseit, gondolatait egy meetingen. Legszívesebben elkerül minden konfliktust, legyen szó a kollégákról, vagy a főnökről. Otthon viszont forr benne az indulat, és még napokig rágódik egy-egy szóváltáson. Többek között ez jellemző a munkanapokat áldozatként, passzív megfigyelőként megélő emberekre, akik

  • a viselkedésükben, és kommunikációjukban egyaránt visszafogottak,
  • általában nem állnak ki a jogaiért,
  • kevés önbizalmuk van.

A fenti állítások egyike sem jellemző viszont az agresszív emberekre, akik

  • konfliktushelyzetben támadnak és nem védekeznek,
  • nem bíznak meg senkiben,
  • megállíthatatlanul törnek előre,
  • minden szempontból és mindenkinél többre tartják magukat,
  • bármit képesek megtenni a hatalomért – és ebben az sem zavarja őket, ha át kell lépniük mások határait.

Bár ez a fentiek tükrében kicsit meglepő, de fontos látni, hogy mindkét viselkedési mechanizmusnak vannak pozitívumai is. Az, aki passzívan, inkább a háttérből figyeli a cég vagy szervezet működését, a legtöbb esetben kiváló hallgatóságnak bizonyul, tisztelettudó és érzékeny mások problémáira. Aki pedig a munkájában agresszíven lép fel a céljai elérése érdekében, azt – amellett, hogy kommunikációjában nyers, letorkoló, vagy akár támadó is lehet – céltudatosság, határozottság, erős akarat, és kimagaslóan eredmény-orientált látásmód jellemzi.

Arról, hogy egy introvertált visszahúzódó személyiség hogy érhet el sikereket, és miként érvényesülhet a mindennapokban, itt olvashattok.

Startup Stock Photos

Empátiával beleállni

Céljainkat akkor érhetjük el a leghatékonyabban, ha képesek vagyunk a bennünk lakó agresszor eltökéltségét, és megrendíthetetlen hitét ötvözni az áldozat szerepben élő, passzív részünk empatikus odafordulásával. Ez az asszertivitás, vagyis önérvényesítés, amikor a passzív, és az agresszív viselkedés pozitívumait egyszerre mozgósítjuk magunkban

 mondta el Dr. Juhász Márta, aki hozzátette: az asszertivitás hatékonysága abban rejlik, hogy a másik fél érdekeit szem előtt tartva érvényesítjük a saját akaratunkat. Az önérvényesítés során én-üzeneteket küldünk, vagyis nem arról beszélünk, hogy a másikkal mi a bajunk, hanem arról, hogy a viselkedése, reakciója milyen érzéseket vált ki belőlünk.

Arról, hogy milyen tulajdonságok segíthetnek a jó vezetővé válás útján ebben a cikkünkben olvashatsz részletesebben. 

Gondold végig, hogy mit szeretnél, ahelyett, hogy mit nem szeretnél!

„Olyan lassan dolgozol, hogy az hihetetlen!”  „Szedd már össze magad!” „Már megint nekem kell helyetted megcsinálni!” Ilyen és ezekhez hasonló, a másik félben azonnal ellenállást kiváltó mondatok jellemzik mindennapjaink kommunikációját. Mindannyian hallottunk, netán mondtunk is már hasonló mondatokat kollégáinknak, gyerekeinknek, vagy a beosztottjainknak.

Ez a fajta kommunikáció, vagyis az úgynevezett te-üzentek nem célravezetők, ugyanis a másik emberből rossz érzéseket, – leginkább bűntudatot, megalázottságot – váltanak ki, ami rombolja a másik én-képét, egyúttal ellenállásra, védekezésre vagy éppen támadásra késztetik.

Ha a vitákat, illetve veszekedéseket szító te-üzenetek helyett, az érzelmeinket tudatosan megfogalmazó én-üzenetekkel kommunikálunk, akkor a problémát is meg tudjuk határozni és hatékonyabban meg tudjuk oldani.  

A nyíltan és őszintén kimondott probléma elindítja a beszélgetést két egymással konfliktusban álló ember között – mutat rá szakértőnk. Ha például a „már megint miattad kellett túlóráznom” fordulat helyett, azt mondjuk, hogy „megterhelő volt számomra, hogy plusz két órát azzal a feladattal kellett töltenem, ami nem az enyém lett volna”, az kevésbé hat támadólag a másik félre, ráadásul a saját érdekeinket érzésinket helyezi előtérbe.

A hatékony önérvényesítés másik kulcseleme az önismeret, ami abban segít, hogy tudatosítsuk a céljainkat, a lehetőségeinket, a kialakult érzéseinket. Emellett pedig segít, hogy tisztán lássuk egy konfliktus megoldásában a másik helyzetét is a saját érdekeink elérése mellett – teszi hozzá Dr. Juhász Márta.

stocksnap_pz80co2l38-light

Az önérvényesítés útján – avagy lássuk, hogy néz ki mindez a gyakorlatban!

  • Tudatosítsd magadban, az érzéseid, amit a másik ember viselkedése vagy reakciója kiváltott benned!
  • Az én-üzenetek segítségével fogalmazd meg őszintén,és nyíltan a benned kialakult érzelmeket!
  • Ne minősíts, és ne ítélkezz a másik felett!
  • Vállalj felelősséget az érzéseidért, véleményedért és a tetteidért!
  • Légy tekintettel a másik fél érzéseire is!

Mit nyerhetünk az asszertivitással?

Bár nem könnyű megszabadulni a berögzült viselkedésmintáktól, szófordulatoktól, mégis merjünk bátran szembenézni az érzéseinkkel, és mondjuk ki azokat őszintén és egyértelműen konfliktusaink során – tanácsolja Dr. Juhász Márta, aki szerint

ha képesek vagyunk a bennünk rejlő agresszor, és a megértő, de inkább csak a háttérből szemlélődő passzív énünk pozitív energiáit hajtóerőként aktivizálni, akkor úgy érhetjük el a céljainkat, hogy közben a különböző érdekeket közelíteni tudjuk egymáshoz.

Ha a változás érdekében megtesszük a szükséges erőfeszítéseket, akkor a jutalmunk növekvő önbizalmat, és pszichés jóllét lesz.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó forrás: itt, itt és itt

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest