Úgy tűnik ma már a dohányzás, a nassolás és az alkohol mellett  a Facebookról is le kell(ene) szokni. A rossz hír, hogy a legfrissebb kutatások alapján ez egyáltalán nem egyszerű feladat: arról, hogy mennyire nem az, sokat elárul például az a tény, hogy egyes vizsgálatok szerint könnyebb leszokni a dohányzásról, mint a Facebookról. És ez még csak a kezdet…

36nrvt6ep2i-gabriel-santiago

Üdvözlünk a Facebookon!

A Facebook a világ legnépszerűbb közösségi oldala, melynek 1,59 milliárd aktív felhasználója van szerte a világon. Egy 2015-ös reprezentatív felmérés szerint a magyarországi felhasználók egy átlagos hétköznapon 86 percet töltenek az oldalon. A Facebook-használat életünk több terültén is fontos szerepet tölthet be: nemcsak, kommunikálunk egymással, hanem informálódunk és szórakozunk is.

A Facebook már nem csak egy közösségi oldal, inkább egy komoly kulturális jelenség, melyből filmek, könyvek készülnek, vizsgálatok alapját vagy eszközét képezi több tudományterületen.

Jelentőségét bizonyíthatja, hogy már a pszichológusok figyelmét is felkeltette a közösségi médiával kapcsolatos viselkedés, számos kutatást végeztek ezzel kapcsolatban az elmúlt években.

Profilkép

A Facebookon általában megkülönböztetjük a heavy, medium és light (azaz a „nehéz-, a közép- és a könnyűsúlyú”) felhasználókat, a használat gyakorisága és intenzitása szerint. A heavy facebookozók körében a nők Magyarországon felülreprezentáltak, ahogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak is. A kevésbé intenzív, vagyis a light felhasználók többségében férfiak, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és 30 év felettiek.

A felhasználók nagyobb részen nők (76 %), a férfiak kevesebben vannak (66%).

i_xvfntqjwi-eaters-collective

Függőség: igen vagy nem?

Elsőre nem is gondolnánk, hogy mennyire behálózta a hétköznapjainkat Zuckerberg találmánya, de arról, hogy milyen mértékben meghatározza a mindennapjainkat ez a platform, sokat elárul, egy korábbi vizsgálat, amely szerint

könnyebb leszokni a dohányzásról, mint a Facebookról.
Olyankor döbbenhetünk rá, hogy mennyire nélkülözhetetlen vagy éppen nélkülözhető a közösségi média, ha pihentetjük kicsit online aktivitásunkat, akár egy digitális detox során.

Nem véletlen, hogy az Internet függőség keretein belül a kutatókat elkezdte érdekelni a Facebook addikció is. Felmerülhet a kérdés: mikortól számítunk Facebook-függőnek? Ennek megállapítására kidolgoztak egy Bergen Facebook Függőség Skálát, mely az alábbi pontokból áll:

  1. Sok időt töltesz azzal, hogy a Facebookra gondolsz, vagy tervezgeted a használatát.
  2. Késztetést érzel, hogy egyre többet és többet használd a Facebookot.
  3. Arra használod a Facebookot, hogy megfeledkezz a személyes problémáidról.
  4. Próbáltad visszafogni a Facebookozást, sikertelenül.
  5. Nyugtalan leszel, ha eltiltanak a Facebooktól.
  6. Olyan sokat Facebookozol, hogy az negatívan befolyásol a munkádban vagy a tanulmányaidban.
Ha a 6 tételből legalább 4-re az a válaszunk, hogy gyakran, vagy nagyon gyakran, az jelentheti azt, hogy függőségről beszélünk.

Andreassen és kollégái, akik a skálát készítették úgy gondolják, hogy ez a jelenség a fiatalokat és nőket veszélyezteti inkább. Gyakoribb olyan személyek körében, akiknek alacsony az önértékelése, és/vagy bizonytalanok a társas helyzetekben.

hmw698crnhe-clem-onojeghuo

Mi jár a fejedben?

Azt már több helyről hallhattuk, hogy a közösségi média hatással van testképünkre, olyan új jelenségek is köthetők hozzá, mint  FOMO. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy

a túlzott Facebook használat hasonló agyi jelenségeket produkál, mint a kokainhasználat.

Egy kérdőíves módszerrel kombinált MRI vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy a heavy felhasználók, akárcsak a kokainfüggők, gyorsabban reagáltak a Facebookkal kapcsolatos ingeranyagokra, mint semleges ingerekre, illetve a hibás reakciók száma is túlsúlyban volt. A kutatók a fentieket a közlekedésre vonatkoztatva úgy találták, hogy ezek a személyek a forgalomban gyorsabban reagálnak a bejövő üzenet hangjára, mint például egy eléjük lépő gyalogosra.

Mi történik ilyenkor az agyban?

Az MRI vizsgálatok a kérdőívek alapján a Facebook függőnek bizonyuló személyeknél magasabb fokú aktivitást mértek az amygdalában (az érzelmi reakciók feldolgozásában és tárolásában szerepet játszó struktúra) és a striatumban (az agyi szürkeállomány része), akárcsak a kokainfüggők esetében. A fenti területeket az impulzív viselkedéssel is összefüggésbe hozhatók.

Az egyetlen lényeges különbség a kokainfüggők és a facebook függők agyában, hogy az utóbbiaknál a gátló funkciók egyáltalán nem sérülnek vagy csökkenek, ami azt jelenti, hogy képesek megálljt parancsolni a domináns vagy automatikus viselkedésüknek, így például ha a helyzet megköveteli, képesek nem megnézni új értesítéseiket.

A prefrontális kéreg, amely többek között az impulzív reakciók gátlásáért is felelős normális aktivitást mutat tehát a heavy facebookozóknál.

Megosztva

Ahogy a cikkből is látszik a Facebook-függőség még nem egy jól körülhatárolható konstruktum, inkább csak egy szelet az Internet tortájából. Bár most inkább a negatívumokat hangsúlyoztuk, fontos kiemelni, hogy a közösségi médiás felületeknek számtalan előnye is van a hétköznapi helyzetekben, kommunikációban, kapcsolattartásban. A kulcsszó – ahogy annyi más területen – ebben az esetben is a mérték és a tudatos használat.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Forrás: hvg.hu Brandwatch Psychology Today Medicalnewstoday Livescience

Fotó: itt, itt és itt

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest