Időzavarban vagy? 3 instant technika, ami segíthet jól kihasználni a napot

Szerző: | 2018. 03. 20. |


„A kiválóság nem egyszeri cselekedet, hanem jó szokás” – tartja Arisztotelész. Ennek a gondolatnak különösen nagy hasznát vehetjük, ha a legdrágábbról, az időnkről, és arról van szó, hogy azt miként osztjuk be.

Vélhetően a sokak életében állandósult időzavarnak is köszönhető, hogy manapság már rengeteg alkalmazás, vagy idő- és feladatkezelő közül válogathatunk, ha szeretnék jól strukturálni az életünket: rengeteg mindent intézhetünk online: a repülőjegytől, az ebéden át sok mindent megrendelhetünk az okostelefonunk segítségével, még arra is van lehetőség, hogy előjegyeztessük a gyógyszerünket, időpontot foglaljuk az okmányirodában, vagy a fodrásznál.

Vannak azonban olyan időszakok, amikor a legmenőbb feladatkezelő, vagy a leginnovatívabb megoldások sem érnek semmit, amikor egész egyszerűen több dolgunk van, mint amit emberileg lehetséges elvégezni. A nemet mondani képtelen, vagy éppen túlontúl optimista emberek ilyenkor hajlamosak a végsőkig hajszolni magukat.

Annak érdekében, hogy ne jussunk el eddig a pontig, Limpár Imrét, az időgazdálkodás témájában jártas tanácsadó szakpszichológus szakértőnket arról kérdeztük, hogy milyen technikák, vagy azonnal alkalmazható megoldások jöhetnek szóba, ha elúsztunk a feladatainkkal.

  1. A Pomodoro technika

Ennek az egyszerű, de nagyszerű, több évtizedes múltra visszatekintő időmenedzsment technikának a lényege az, hogy a napot 25 perces egységekre osztjuk. A 25 perc egy pomodoro, (a technika Olaszországból származik, és egy Francesco Cirillo nevű ember a paradicsom alakú konyhai időzítőről nevezte el.) és a szabály az, hogy egy „pomodoronyi” ideig, vagyis 25 percig csak és kizárólag az adott feladattal kell foglalkozni.

Erre az időre ki kell kapcsolni és/vagy le kell némítani mindent: a Facebook-ot, a telefont, az összes zavaró körülményt. Ha letelt a 25 perc, akkor tarthatunk 5 perc szünetet, majd „megint hozunk egy döntést, hogy a követező 25 percet mivel fogjuk tölteni” – fogalmaz szakértőnk. Aztán megint tartunk egy szünetet, és így haladunk tovább szépen a feladatainkkal.

Azáltal, hogy a napot tudatosan egységekre bontjuk, és minden egység előtt hozunk egy döntést azzal kapcsolatban, hogy mire szánjuk az időnket, jelentősen megnöveljük a hatékonyságunkat. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy ezzel az előzetes döntéssel és azzal, hogy végig csak egy dologra koncentrálunk, tehermentesítjük a belső figyelmünket. Szakértőnk szerint ez azért is jó, mert, bár a multitasking divatos kifejezés, ám sokkal többet árt, mint használ. “Azon túl, hogy sokan képtelenek rá, folyamatosan pörget, siettet minket, s ez más pszichés diszfunkciók kialakulásához vezet – vélekedik Limpár Imre.”

  1. A GY3-as technika

Amikor nagyon összejönnek a dolgok, akkor is érdemes egy gyors mustrát tartani nap elején az előttünk tornyosuló feladatok között. Ha szemügyre vesszük a teendőket, akkor nagy valószínűséggel találunk közöttük olyat, amihez nagyon nincs kedvünk. Mondjuk ki, irtózunk a gondolattól is, hogy belekezdjünk. Szakértőnk szerint

szedjük össze rögtön nap elején három ilyen „gyűlölt feladatot”, amihez egyáltalán semmi kedvünk nincs – majd csináljuk meg.

A GY3 (gyűlölt 3-as) technika segítségével, már nap elején letudhatjuk a legutálatosabb teendőket, amivel két legyet ütünk egy csapásra: ezek már biztosan nem nyomasztanak minket a nap hátralevő részében, ráadásul egy nagy pohár tejeskávénak megfelelő lendületet adhatnak a többi feladat legyűréséhez, ami ezek után már egy sétagaloppként is értelmezhető.

  1. M=M avagy a MAJD egyenlő a MOST-tal

Valószínűleg a te TO DO listádon is akadnak olyan tételek, amelyeket „majd, egyszer meg kell csinálni”, de az a bizonyos majd nem nagyon akar eljönni… Lecserélni a téli a gumit, felfúrni a polcot, átültetni a virágokat, átíratni a lakcímet. Dolgok, amelyek nem égetőek, de csak-csak el kellene intézni…

Ha alaposabban szemügyre vesszük a listánkat, akkor jó eséllyel találunk közöttük legalább egy napra való ilyen típusú teendőt. Ha már egyszer úgyis el kell intézni ezeket a dolgokat, akkor miért nem szánunk azokra egy napot? Szakértőnk M=M napoknak nevezi azokat a dedikáltan ráérő feladatokra szánt napokat, amikor ezeknek a régóta halogatott teendőknek a végére jár.

„Bökjünk le a naptárban egy napot, mondjuk június 29-et, amikor beírjuk, hogy az lesz a mi MAJD egyenlő MOST napunk!”

– tanácsolja szakértőnk. Ilyenkor kitakaríthatjuk a garázst, kiválthatjuk a recepteket, elmehetünk az okmányirodába, elvihetjük végre a cipészhez azt a pár lábbelit, „amit olyan kár lenne kidobni” és így tovább. Ha azon kapjuk magunkat ezen a napon, hogy kimondjuk /vagy gondoljuk/ a majd szót, akkor rögvest cselekednünk kell az M=M jegyében.

Ebben a „tömbösített” formában akár még felüdülést is jelenthetnek ezek a szürke hétköznapokból kiszakított, a listánkat és a lelkiismeretünket is régóta terhelő feladatok.

+1 Intézd online!

A nagy kapkodásban sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mennyi minden van, amit manapság már online is el lehet intézni. Sokat írtunk már arról, hogy a virtuális világ és a közösségi média nem igazán tesz jót a hatékonyságunknak és az emberi kapcsolatoknak. Ezt továbbra is fenntartjuk, ugyanakkor adódnak helyzetek, amikor éppen az internet és az okoseszközök segíthetnek abban, hogy időt takarítsunk meg a számunkra fontos dolgokra és arra, hogy minőségi időt töltsünk a számunkra fontos emberekkel.

Az olyan alapvető és napi rutinnak számító, időrabló feladatok, mint a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, vagy a könyvtári könyv meghosszabbítása, ma már mind-mind online is megoldható. Ez persze nem jelenti azt, hogy a feltöltődésként is értelmezhető piaci bevásárlást iktassuk ki az életünkből, de egy-egy ilyen terheltebb időszakban érdemes átgondolni, hogy ezeknek az alkalmazásoknak a segítségével hogyan tudjuk egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a zsúfolt hétköznapokat.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel  ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó forrás: itt, itt és itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This