Alig néhány napja Donald Trump beiktatási ceremóniájától visszhangzott a média, mostanra pedig az újdonsült elnök döntései és azok előkészületei kerültek fókuszba, amelyek közül a tudományos világot érintő, meglehetősen sokkoló hírek is napvilágra kerültek.

1lfi7wkgwz4-nasa

Úgy tűnik, az USA tudósait, és velük együtt a klímaváltozással kapcsolatos tényeket egyszerűen megpróbálják elnémítani – mintha csak egy zavaró rádióműsorról lenne szó, amit egy gombnyomással kikapcsolunk, vagy csatornát váltunk. Csakhogy jelen esetben a szomszéd csatorna sok esetben az „alternatív tényeket”, azaz a tényeknek álcázott valótlanságokat sugározza…

Szemellenző fel, avagy Apokalipszis most!

Az Egyesült Államok új elnöke alig mondta ki az elnöki eskü utolsó szavát, amikor a Fehér Ház hivatalos honlapjáról eltűnt minden klímaváltozással, környezetvédelemmel kapcsolatos tartalom, nem sokkal később pedig a témával foglalkozó kutatóintézetek finanszírozásának beszüntetéséről szóló tervezet is napvilágot látott.

Azonban nem csak a pénzcsapokat zárják el, de úgy tűnik, a kutatók felől érkező információs csatornákat is: több tudományos szervezet Twitterjét cenzúra alá vonták, és több kutatót is óva intettek attól, hogy a kutatásaikról nyilatkozzanak, vagy hogy szaklapokon kívül más sajtóorgánumokon információt közöljenek az eredményeikről.

Noha a kutatók által indított „Twitter-hadjárat”, és a tervezett tüntetések, petíciók előbb-utóbb talán célra vezethetnek, szintén erős fegyver lehet a kezünkben, ha tudjuk, hogyan lehet „beoltani” az embereket a médiából áradó álhírekkel szemben. Még szerencse, hogy alig néhány napja pár (valószínűleg látnoki képességekkel megáldott) kutató egy ilyen mentális csodafegyverről publikált a Global Challenges című szaklapban.

Egyes kutatók tehát előrelátók voltak, és alaposan megvizsgálták, miként lehet mentálisan felvértezni, „beoltani” az embereket az álhírek, tévhitek ellen.

q1js5z4tkla-william-bossen

Mert 10-ből 9 szakértő is megmondta…

A szociálpszichológusokból álló kutatócsoport a védőoltások analógiájára építette fel vizsgálatát.

 „A hamis hírek megragadhatnak elménkben, és ugyanúgy terjednek, akár egy vírus”

– nyilatkozta a kutatást vezető Dr. S. van der Linden.

Ugyanúgy, ahogy az oltás gyakorlatilag a kórokozó egy legyengített törzsét használja arra, hogy szervezetnek esélyt adjon az adott vírus elleni „védvonal” kiépítésére, a kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon lehetséges-e „megfertőzni” az emberek hozzáállását, véleményét az igazság apró csíráival, hogy azt követően ellenállóbbak legyenek a hamis hírekkel szemben.

Arról, hogy a kritikus gondolkodás hogyan segíthetne abban, hogy megküzdjünk ezekkel a tévhitekkel, ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

A szerzők először is azt próbálták meg feltárni több mint ezer résztvevő bevonásával, hogy mi az az érv, amivel az emberek globális felmelegedéssel kapcsolatos véleménye alapjaiban inog meg.

Úgy találták, hogy ha felhívják az alanyok figyelmét arra, hogy a szakértők 97%-a egyetért a témában, könnyebb volt megváltoztatni a klímaváltozás-tagadók véleményét. Ugyanakkor ez egy kétélű fegyver.

Ha az emberekkel elhitetjük, hogy a kérdésben még a szakértők sem értenek egyet, könnyedén kételyeket ébreszthetünk bennük.

Erre az eredményre alapozva 2000 résztvevőt faggattak a klímaváltozással kapcsolatos véleményükről, és mindenkit megkértek, hogy becsüljék meg, mekkora a szakértői egyetértés a témában.

Ezt követően egy részük a valódi adatokat látta (kördiagram formájában), aminek eredményességét mutatja, hogy az első tippjüknél átlagosan 20%-al becsülték magasabbra a konszenzust.

Ugyanakkor azok esetében, akiknek egy létező, Oregon Global Warming Petition névre hallgató projekt weblapját mutatták meg, amely szerint 31 000 kutató tagadja, hogy az emberi tevékenység okozta széndioxid kibocsátás egyértelműen klímaváltozáshoz vezetne, 9%-kal alacsonyabbra becsülték a kutatók közti egyetértést az álhír megtekintése után.

A résztvevők egy harmadik csoportja először a valós tényekkel ismerkedhetett meg, majd ezt követően a hamis hírrel találkozott. Ez esetben semmi változás nem történt a véleményükben, tehát a fals hír képes egyszerűen kitörölni a valós hír értékét.

Hülyeség ellen beoltva

A kutatás fókuszában azonban az a két csoport állt, akiket „immunizáltak” a tévhitekkel szemben. Az egyik csoportba került alanyokat egyszerűen figyelmeztették róla, hogy „néhány politikai motivációval rendelkező csoport megtévesztő taktikákat alkalmaz, hogy meggyőzze őket a kutatók közti egyetértés hiányáról”, míg a másik csoportban ezen felül részletesen bemutatták, hogy az Oregon petíción szereplő aláírások jelentős része hamis, és az aláírók kevesebb, mint 1%-a rendelkezik tudományos háttérrel. Ezt követően ők is találkoztak a klímaváltozást tagadó információval, azonban az ő esetükben ez nem nullázta le a „pszichológiai vakcina” hatékonyságát: míg előbbi csoport becslése átlagosan 6,5, addig a részletes figyelmeztetésen átesetteké 13%-ot emelkedett az eredeti véleményükkel szemben.

Az egyetértés ereje

Az, hogy ez a „beoltás” mennyire kivitelezhető a valóságban, óriási kérdés, pláne, ha ilyen méretű „cenzúra-kerítésen” kell átdobni, és az is igaz, hogy nem lehet mindenkit meggyőzni. Ahogy azt Dr. van der Linden is kiemelte:

„mindig lesznek olyanok, akik ellenállnak a változásnak, de úgy fest, mindig akad út arra, hogy legalább egy kicsit hassunk a többség véleményére.”

Márpedig egy ilyen fontos kérdésben, ahol nem csak egy véleményről, hanem egy, az egész bolygó jövőjére kiható kollektív viselkedésformáról van szó, minden felnyitott szempár fontos.

Forrás: neurosciencenews.com

Fotó forrás: itt, itt és itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest