A kritikus gondolkodás jobbá tehetné a világot

Szerző: | 2016. 11. 06. | Social&Smart | Olvasási idő: 7 perc

Megvizsgálni és fenntartással kezelni minden felmerülő lehetőséget. Csak megbízható információkat felhasználni. Megkérdőjelezni másokat, a döntéseinket, ha kell, saját magunkat is. Ezek mind-mind előfeltételei a kritikus gondolkodásnak, amelyre sajnos egyre kisebb igény mutatkozik manapság. Pedig az olyan horderejű kérdésekben, mint például a néhány évvel ezelőtti kvótanépszavazás, vagy az amerikai elnökválasztás – fontos lett volna, fontos lenne, hogy valóban megalapozott, átgondolt döntéseket hozzunk. Ha sokan választanák ezt az utat, egy sokkal ésszerűbb világban élhetnénk.

stocksnap_hurw977o9v

De hogyan kell kritikusan gondolkodni?

Egy átlagos nap során rengeteg döntést kell meghoznunk. Kávé vagy tea, busz vagy villamos, sapkában vagy sapka nélkül – és ez még csak a reggelünk első néhány perce. Ezeknek a döntéseknek egy része viszonylag egyszerű, így nem érvelünk magunkban hosszú órákig a busz vagy a sapka mellett, hiszen mi a legrosszabb, ami történhet? Késünk pár percet, esetleg fázunk, vagy éppen melegünk lesz. De mi történik, amikor a döntésünknek valóban súlya van? Amikor a saját, és a minket körülvevő emberek választásán országok sorsa, a jövőnk múlik?

Szavazni, választani, jó döntést hozni nem egyszerű, különösen napjainkban, amikor nem kis teher nehezedik a demokratikus világ választóira. Csaknem két éve, hogy az amerikai elnökválasztással véget ért Hillary Clinton és Donald Trump csatája, de közelebbi példának említhetnénk a BREXIT-et, vagy akár a 2016-os magyar népszavazást is a menekültkvótáról, vagy a budapesti olimpia megrendezése kapcsán felmerült kérdéseket – és az ezeket kísérő kampányokat.

A kampányidőszakokban talán a legnehezebb, hogy a minket érő információáradatból, beszédekből, vitákból, plakátokból a számunkra valóban lényeges dolgokat szűrjük ki. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a kritikus gondolkodás.

De mit értünk ez alatt?

A kritikus gondolkodás képessége lehetővé teszi, hogy az információk rendszerezésével minden helyzetben a lehető legmegfelelőbb döntést hozzuk, függetlenül attól, hogy egy új diétáról, vagy a politikáról, például egy népszavazásról van szó.

Segítségével elérhetjük, hogy ne csak azért tegyük le a voksunkat az egyik lehetőség mellett, mert azt helyesebbnek érezzük, hanem azért, mert valóban az a legjobb számunkra.

Samantha Agoos TEDEd videója a kritikus gondolkodásról bemutatja, mi az az öt lépés, amelyek mentén érdemes a döntéseinket felépíteni.

Lássuk, hogyan alkalmazhatjuk minél szélesebb körben ezt az ötlépcsős folyamatot.

  1. Fogalmazd meg a megfelelő kérdést!

A kritikus gondolkodás folyamatát mindig azzal kell kezdenünk, hogy megfogalmazunk egy kérdést, méghozzá a megfelelő kérdést. A videóban bemutatott példa szerint így eldönthetjük, ideális-e számunkra a legújabb divatos diéta.

Ugyanígy egy, az országunk sorsát meghatározó döntést is könnyebb úgy meghozni, ha tisztán látjuk, mi az, amit valójában el szeretnénk érni (nagyobb biztonság, jobb fizetés, környezetvédelem). Bármilyen horderejű döntésről legyen szó, a megfelelő kérdést feltéve könnyebben eldönthetjük, milyen irányba induljunk.

  1. Gyűjts információt!

Amiből rengeteg van… De ha rátaláltunk a helyes kérdésre, máris könnyebb kiválasztanunk, mi az, ami igazán fontos számunkra. Ha például egy új „csodadiétáról” olvasunk valahol, érdemes más forrásból is meggyőződnünk az állítások valóságtartalmáról. Ez ugyanígy igaz a napi politikával foglalkozó cikkekre, elemzésekre is. A diéta esetében kereshetünk szakértői véleményeket, vagy megkérdezhetünk másokat a tapasztalataikról, míg egy politikai döntés esetében érdemes megismerni a hangzatos és gyakran félrevezető, az igazságnak csak egy szeletét felvillantó szalagcímeken túlmutató részleteket.

  1. Mérlegeld az információkat!

Hogy hogyan? Kritikus kérdések segítségével. Kinek fontos, hogy ez az információ eljusson hozzám? Milyen feltételezésből indul ki? Hogyan értelmezem én ezt az információt? Ahogyan egy gyanúsan sokmilliós nyereményt ígérő email esetében is, a politikusok ígéreteit hallva is feltehetjük magunknak a kérdéseket: „Feltételezhetem, hogy igazat mond? Az eddigiek ismeretében elképzelhető, hogy az ígért dolgok meg is valósulnak?”

photo-1458419948946-19fb2cc296af

  1. Vegyük figyelembe a lehetséges következményeket!

Egy kampányidőszakban egymást érik a jövőre vonatkozó ígéretek. Magasabb fizetések, több nyugdíj – elsőre mindenképpen jól hangzik, ám ha kritikusan gondolkodunk, számításba kell vennünk, hogy az emelésekhez szükséges forrást akár magasabb adókból is tervezhetik megteremteni.

  1. Ismerjük meg mások nézőpontját is!

A kritikus gondolkodás talán legnehezebb lépése, hogy elfogadjuk, nem csupán a saját véleményünk lehet helyes.

Kérdezzük meg magunktól: miért támogatják annyian a másik jelöltet? Még ha mi magunk nem is értünk vele egyet semmilyen kérdésben, ilyen módon új perspektívákat találhatunk, és megalapozottabb döntést hozhatunk.

Voksolj a kritikus gondolkodásra!

A kritikus gondolkodás egy meglehetősen energiaigényes, ám hosszú távon megtérülő folyamat, ami nagy segítségünkre lehet a mindennapokban is. Ahol azonban a leginkább hasznát vehetjük, azok a területek, ahol nagy mennyiségű információt kell minél hatékonyabban feldolgoznunk egy nagy súlyú döntés meghozatalakor.

A politika, a szavazás, a választási kampányok pontosan ilyen területek. A kampányok arra buzdítanak, hogy éljünk a demokrácia adta lehetőségeinkkel, a szavazati jogunkkal. De ne feledjük: a választás nem a politikusokról szól, hanem rólunk, választókról, a mi életünkről és jövőnkről – ezért is érdemes alaposan és kritikusan átgondolni a döntést.

Fotó: itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This