“Elvesztettem a munkám, most mi lesz?” – 5 lépés, ami segíthet az álláskeresésben

Szerző: | 2020. 05. 17. |

A munkahely elvesztése, vagy annak kockázata bármely körülmények között jelentős stresszforrás az életünkben. Pandémia idején a feszültség fokozottan áthatja mindennapjainkat. A koronavírus terjedése nyomán kialakult járványügyi helyzetben az álláskereséssel és elhelyezkedéssel kapcsolatos bizonytalanság csak tovább fokozódik, hiszen nem egyértelmű, hogy a korlátozó intézkedések mikor érnek véget, hogyan alakul a gazdasági helyzet, ennek fényében pedig a korábbiaknál is nehezebb megjósolni, hogy mikor fogunk új munkahelyet találni.

A munka mint alapvető szükséglet?

A munkahely elvesztése vagy annak veszélye tehát komoly stresszt és szorongást okozhat az életünkben, súlyos hatást gyakorolva jóllétünkre. A munkanélkülivé válás együtt járhat az alapvető fizikai biztonságérzetünk megingásával, hiszen napjainkban a pénz az, aminek segítségével biztosíthatjuk a megélhetésünket. A megszokott és a mindennapokban iránytűként szolgáló napi rutin és ezzel együtt életünk eddigi, feladatokkal tűzdelt ritmusa megváltozik. Zavar keletkezhet az időnk strukturálásában, azt érezhetjük, hogy elfolyik a napunk, de nem tettünk semmi hasznosat, csökkenhet az aktivitásunk is. A kezdeti felszabadultság mellett megjelenhet a bizonytalanságtól való a félelem, az üresség és a hiányérzet, és meginoghat önbizalmunk is.

A veszteség élménye kapcsolati életünket is érinti, hiszen sok esetben munkahelyünkön egy összeszokott csapat tagjai voltunk.

Ha állásunk elvesztésével nem is szűnnek meg a kollégákkal, munkahelyi barátokkal való kapcsolataink, mindenképp lazulnak a hozzájuk fűződő szálak, szociális interakcióink beszűkülnek.

A kiszámíthatóság és előreláthatóság hiánya

A munkahely elvesztése tehát „egyéb nehezítő tényezők” hiányában is jelentős stressztényező és hatást gyakorol ránk, mind egzisztenciális, mind mentális és pszichés tekintetben. A jelenlegi körülmények között pedig nem vagyunk nehezítő tényezők híján. A napjainkra világméretűvé duzzadó járvány egészségügyi kockázatot jelent. Így most az egészségügyi veszélyhelyzet következtében megjelenő gazdasági, kereskedelmi visszaesés nyomán sokaknak munkájuk elvesztésével is meg kell küzdeniük.

Ebben a helyzetben a munkanélkülivé válás fent felsorolt jelenségei erőteljesebben éreztethetik hatásukat, hiszen napjaink megszokott rutinjára  az elmúlt hónapok történései jelentősen kihatottak, olyan hétköznapi tevékenységek tekintetében is, mint a bevásárlás, vagy utazás.

Az állásunk elvesztése nyomán gyakran megjelenő szeparáció érzését a kapcsolódási lehetőségeink beszűkülése csak tovább erősíti.

A munkanélkülivé válás és a pandémia által kiváltott bizonytalanságérzés és a kiszámíthatóság hiánya tovább fokozhatja szorongásunkat. Így az adott körülmények között nagyobb erőfeszítést jelent a jóllétünk fenntartása és a kialakult helyzettel való megküzdés.

Merre és hogyan tovább?

A járványhelyzet korlátozottabb munkaerőpiaci lehetőségei megnehezíthetik az elhelyezkedést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk meg célirányos dolgokat a jövőnk megtervezése és leendő munkahelyünk fellelésének irányába.

Az alábbi lépések áttekintése segíthet abban, hogy tudatosabban és felkészültebben vágjunk bele az előttünk álló feladatba:

1. A munkanélküliség tényének és hatásainak tudatosítása

Fontos, hogy el tudjunk indulni abba az irányba, mely segít a munkanélküliség problémájának kezelésében. Ennek pedig elemi része lehet megállni egy pillanatra, tudatosítani aktuális helyzetünket és azt, hogy a munkanélküliség milyen hatást gyakorol az életünkre mind érzelmi, mentális, kapcsolati és egzisztenciális szinteken. A szorult helyzetünkkel való szembenézés gyakran nem fájdalommentes, de a tényekkel szembesülve jóval könnyebben felmérhetjük céljainkat és lehetőségeinket.

2. Anyagi lehetőségek és egyéb körülmények

Kiadásaink csökkentése és a lehetséges támogatások, egyéb, akár átmeneti bevételi források – mint például munkanélküli segély – számbavétele valószínűleg az első gondolataink közé tartozik az állásunk elvesztését követően.

Fontos látni és tudatosítani azt is, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek nagyban meghatározhatják azt, hogy az álláskeresés során milyen célt tűzünk ki magunk elé, milyen stratégiát követünk.

Az anyagiakon túl számba kell vennünk azt is, hogy a pandémia idején otthoni munkavégzésre tudunk-e vállalkozni, vagy be tudunk járni akár a munkahelyre is. Ezt a fertőzéstől való félelmünk, aktuális egészségügyi állapotunk, de a távoktatás miatt otthonról tanuló kisiskolás gyermekek ellátása is befolyásolhatja.

3. Célok és továbblépési lehetőségek

A fentieket átgondolva érdemes áttekinteni céljainkat. Amennyiben az elhelyezkedés nem várhat, gondoljuk át, tájékozódjunk, hogy korábbi hivatási területünkön mekkora esély van rövid időn belül elhelyezkedni. Ha az adott területen aktuálisan kicsi a munkaerőkereslet, érdemes olyan területek irányába is nyitni, ahol nagyobb eséllyel tudunk akár hosszú távon, akár átmenetileg elhelyezkedni.

Előfordulhat az is, hogy anyagi lehetőségeink nem teszik sürgetővé az azonnali elhelyezkedést és úgy véljük egy-két hónap pihenő még jól is jön, esetleg szívesen képeznénk magunkat más irányba. Utánajárhatunk akár ingyenesen is elérhető tanulási lehetőségeknek a kényszerpihenőnk alatt.

4. Álláskeresés

A fenti célok, lehetőségek közül bármelyiket is érezzük közel magunkhoz, érdemes számításba venni, hogy a kiválasztási folyamat elhúzódhat, így e mentén tudjuk felmérni, mikor is érdemes belevágni az álláskeresésbe. Az álláskeresés során különböző stratégiákhoz folyamodhatunk. Egyrészt átböngészhetjük bizonyos álláskeresési portálok és közösségi portálok tematikus – a koronavírushelyzet nyomán létrehozott – csoportjaiban az aktuális álláshirdetéseket. Emellett természetesen érdemes egyéb álláskereső portálokon és tematikus csoportokban meghirdetett lehetőségeket is áttekinteni.

Ha konkrét elképzelésünk van arról, hogy milyen területen szeretnénk dolgozni, hatékony lehet az a megoldás, ha a területen tevékenykedő cégek karrieroldalait tanulmányozzuk át. Mindezen túl érdemes bevetni kapcsolati hálónkat is a keresés során. Előfordulhat, hogy családtagok, ismerősök, barátok, volt kollégák tudnak segíteni és lehetőségeket javasolni számunkra.

5. Pályázati anyag összeállítása

A legtöbb esetben az önéletrajzunk, amennyiben kérik, úgy a motivációs levelünk az első belépő a munkaerőpiacra. Szenteljünk időt egy, a céljainkat, tapasztalatainkat tükröző, az adott álláshirdetésben elvártakhoz igazodó önéletrajz és motivációs levél összeállítására! Az online térben számtalan minta és segédanyag érhető el mindkét témában. Az anyagok összeállítását követően

hasznos lehet, ha egy barát, családtag, vagy ismerős is átnézi az önéletrajzunkat és motivációs levelünket, hiszen olyan szempontokra, esetleg apróbb hibákra hívhatja fel a figyelmünket, amikre mi nem gondoltunk,

vagy éppen nem vettük észre őket. Pozitív visszajelzés esetén pedig nagyon fontos felkészülni magára az állásinterjúra is. Az álláskeresés, felkészülés során akár szakmai segítséget is igénybe vehetünk, az adott Foglalkoztatási Osztályon, de természetesen online felületen keresztül is felmérhetjük, milyen típusú szakmai támogatás elérhető számunkra, akár ingyenesen.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Porpáczi Júlia
Pszichológus, de jártas a kommunikáció területén is. Mindig tanul valamit. Saját magát is. Család, barátok, mozgás, fejlődés, vidámság, természet – ezek szerinte a fontos dolgok.

Pin It on Pinterest

Share This