„Döntéseink tesznek minket azzá, akik vagyunk” – Így születik a nehéz döntés

Életünk jelentős részét fordítjuk arra, hogy különböző lehetséges opciók között válasszunk. Amikor eldöntötted, hogy elolvasod ezt az írást, akkor is éppen így jártál el. Az a döntés született, hogy a felmerülő lehetőségek közül azt választod, hogy szánsz néhány percet ennek a cikknek a befogadására. Sok esetben nem is tudatosul bennünk, hogy éppen döntéshelyzetben vagyunk, annyira automatikusan cselekszünk. Például amikor öt perccel későbbre állítjuk az ébresztőórát, vagy elhatározzuk, hogy cukorral vagy cukor nélkül isszuk a reggeli kávét. Azonban vannak olyan döntéshelyzetek, amik nemcsak hogy tudatosulnak, de sokszor komoly fejtörést, sőt gyötrődést okoznak számunkra. De mitől válik egy döntés nyugtalanítóvá, nehézzé? Mi alapján döntünk a nehéz helyzetekben?

Mitől is nehéz egy nehéz döntés?

A bevezetőben említett kérdéseket Ruth Chang filozófia- és jogtudomány-professzor is feltette magának, és munkájával, valamint a témában tartott TED-előadásával segíti, hogy mi is megtaláljuk saját válaszainkat.

Amikor nehéz választásra gondolunk, valószínűleg sok esetben valami sorsfordító helyzet jut eszünkbe, úgymint a gyermekvállalás, a költözés, munkahelyváltás, házasságkötés, vagy éppen egy kapcsolat megszakítása.

Azonban nem feltétlenül attól nehéz egy választás, hogy sorsdöntő.

Gyakran előfordul az, hogy egy nagy változást hozó döntés egyszerű a számunkra, egy másik viszont nem.

Sőt, nem csak a nagy jelentőségű és sorsfordító választások okozhatnak vívódást. Gondoljunk csak arra, amikor egy új rutint szeretnénk bevezetni az életünkbe. Amennyiben az egészséges étkezést mint bevett szokást szeretnénk a mindennapjaink részévé tenni, folyamatosan döntéseket kell hoznunk étkezéseink során. Választhatunk például egy finomabb, de cukros ételt, vagy dönthetünk egy egészségesebb fogás mellett. Tehát a kisebb döntéshelyzetek is lehetnek nehezek. „És ez nem azért van, mert nem vagyunk elég hozzáértők, vagy éppen buták vagyunk” – hangsúlyozza Ruth Chang. „A választás nehézsége attól függ, hogy milyen a választási lehetőségek viszonya. A nehéz választások azért nehezek, mert nincs legjobb választás, összességében egyik sem jobb a másiknál.”

Jobb, rosszabb, egyforma

Azonban valószínűleg érezzük, hogy mindez nem jelenti egyben azt, hogy két egyformán jó lehetőségről van szó egy nehéz választás esetén. Hiszen ebben az esetben bármelyik opciót választhatnánk, és a vívódás sem lenne jelen a választás során. A számunkra gyötrő döntéshelyzetekben mérlegeljük a lehetőségeket, összehasonlítjuk a pro és kontra érveket, sokszor listát is készítünk, legyen szó két állásajánlat közti hezitálásról, költözésről, vagy éppen párkapcsolatról.

Tehát képesek vagyunk a két lehetőséget összemérni egymással. De mégis mi alapján tesszük mindezt? Sokan ismerhetik a Jóbarátok című sorozat fenti jelenetét, melyben az egyik szereplő, Ross nehéz párkapcsolati döntés előtt áll. Úgy érzi, nem tud dönteni két nő (Rachel és Julie) között. Nem tudja, mit tegyen, így listát készít a számára fontos tulajdonságokról, amik a két választottban fellelhetők, azaz összeveti a számára fontos értékeket.

Nehéz döntések esetén tehát értékeket hasonlítunk össze, amik nem számszerűsíthetők úgy, mint a távolság, a méret, vagy éppen a súly.

Itt nem három lehetséges kimenetel van, azaz, hogy az egyik lehetőség jobb, rosszabb vagy azonos, mint a másik.  „Ne gondoljuk, hogy a „van” világa, ami a hosszúságé és tömegé, ugyanúgy van felépítve, mint a „kellene” világa, ami a helyes cselekedeteké. Be kell vezetnünk egy új, negyedik kapcsolatot, ami más, mint a több-kevesebb-egyenlő, ami jellemzi, hogy mi történik a nehéz választáskor. Szeretem azt mondani, hogy az opciók „egy szinten vannak”. Amikor az alternatívák „egy szinten vannak”, nagyon is számít, hogy melyiket választjuk, de egyik lehetőség sem jobb a másiknál” – emeli ki Chang professzor.

Mi hozzuk létre saját döntéseink indokait

Abban a világban, ahol minden választás egyszerű, egyértelműen mindig a racionálisan legjobb megoldást választjuk, hiszen az éri meg számunkra a legjobban. Egy ilyen világban pedig nem kellene vívódnunk, hiszen a választás kézenfekvő, mindig a logikus érvek mellett döntenénk, ám választásaink nem is lennének választások, hiszen azonnal mindenre ott van a megoldás, megerőltetés, gondolkodás és egyben a döntés szabadsága nélkül.

Azonban amikor két választási lehetőség „egy szinten van”, az azt jelenti, hogy egy értékcsoporton belül helyezkednek el, de az értékek fajtái nagyon változatosak. És ki-ki maga tudja eldönteni, hogy mely értékek fontosak számára. Ez pedig az imént vázolthoz képest egy új világot nyit ki előttünk: a választások világát, hiszen itt nincs meg mindenre a legjobb megoldás, a külvilág nem kínálja tálcán azt.

S bár gyakran a külvilágban keressük választásaink indokait, ezek a döntések belőlünk fakadnak, mi hozzuk létre – a külvilág elemeiből építkezve – azt az indokot, mellyel megmagyarázzuk magunknak, miért az adott opciót választottuk.

„Itt, a nehéz választások világában tudjuk gyakorolni a normatív hatalmunkat, amellyel létrehozhatjuk saját indokainkat, hogy ezáltal azzá váljunk, akik vagyunk.” Például olyan emberré, aki cukorral issza a kávét és Rachelt választja. „A döntést, bár ésszerű, de nem rajtunk kívül álló okok határozzák meg. Amikor mi magunk határozzuk meg az okokat, hogy ilyen emberek lehessünk, és nem olyanok, akkor válunk teljes szívünkkel azzá, akik vagyunk.

Úgy is mondhatjuk, hogy szerzőkké válunk, a saját életünk szerzőjévé.”

A döntés felelőssége és felszabadító ereje

A nehéz választás egyik ismérve tehát, hogy nincsen legjobb megoldás, a különböző opciók „egy szinten” vannak, és nem tudjuk úgy méricskélni a lehetőségeket, mint két zsák lisztet. Az ok, ami miatt egyik vagy másik lehetőség mellett tesszük le a voksot, az tulajdonképpen mi magunk vagyunk, azonban ez gyakran nem tudatosul bennünk. A választás felelőssége és a lehetséges következményekből fakadó félelem miatt időnként úgy tűnhet, egyszerűbb nem dönteni, sodródni bizonyos kérdések kapcsán. És bizony sokunkkal előfordul, hogy egyes helyzetekben hagyjuk, hogy a külső körülmények döntsenek helyettünk: mások jó véleménye mentén vagy éppen a külvilág ítéletétől tartva cselekszünk, vagy éppen a félelem, esetleg a kényelem játszik szerepet cselekvéseinkben.

Ilyen helyzetekben azonban érdemes elgondolkodnunk Ruth Chang szavain: „A sodródók engedik, hogy a világ írja meg az ő történetüket helyettük. Tehát nem gyötrődés és félelem forrásai ezek; a nehéz választások értékes alkalmak arra, hogy azokká a személyiségekké váljunk, akik valójában vagyunk. Éppen ezért a nehéz választás nem átok, hanem áldás.”