Alig jöttél meg a szabadságról, és már visszamennél? Ismerős? Bizony, sokan birkózunk ezzel az érzéssel akár hetekkel a nyár vége után is. A napi problémák újult erővel bukkannak fel, szabi ide vagy oda, néhány óra is elég a megszokott környezetben ahhoz, hogy ugyanolyan zaklatottá váljunk, mint a várva várt pihenés előtt. De mit tehetünk a hétköznapokban azért, hogy a mókuskerék hajtása mellett is kipihentek és koncentráltak maradjunk? Megőrizhetünk valamit a szabadság hatásaiból az ősz folyamán is? Ha tudatosan megfigyeljük a gondolatainkat, akkor ez egyáltalán nem lehetetlen! Lássuk, milyen lépesek vezetnek a kiegyensúlyozott hétköznapok felé!
Ha minden igaz, mostanra már mindenki visszarázódott a napi rutinba: előre megszámoltuk az év hátralévő hosszú hétvégéit, bejelöltük az érdeklődésünkre számot tartó eseményeket a Facebookon, megtaláltuk a számunkra tökéletes edzésprogramot…
…aztán szépen lassan szembesülünk vele, hogy már megint nem sikerül sehová eljutni, a főnök szívat, a gyerek beteg, így az edzésnek is lőttek. Pörög a mókuskerék és pörögnek a zaklatott gondolatok is, aminek az a következménye, hogy ebben az űzött érzelmi állapotban testünk szimpatikus idegrendszeri hatások alá kerül: a stresszhormonok hatására üss vagy fuss hangulatban zakatoló elménk a legkülönfélébb menekülési útvonalakat és eszközöket keresi – újabban többnyire a Facebookon és a Google-ön.
Zavaró gondolatok kikapcs
Ez a „mennyi mindent kellene csinálnom, és soha nincs időm semmire” típusú, igencsak zaklatott állapot, amely a legkevésbé sem kellemes és egyáltalán nem hatékony.
Ha benne vagyunk, szinte lehetetlennek gondoljuk, hogy reális esélyünk van arra, hogy egy kiegyensúlyozott, összeszedett, nyugodt állapotba kerüljünk. Pedig nagyon is lehetséges, a „küldetés” nem egyszerű, de nem is reménytelen – a titok nyitja egy bizonyos kapcsolóban rejlik.
Nyugalom ON, zaklatottság OFF
Amikor elfog a „mindent és mindenkit a helyére kell tenned” érzés, akkor valójában mindig csak egy dolgot kell tenned: a saját gondolataidat a helyükre. Amikor ezt a döntést meghozzuk, és konkrét lépéseket is teszünk a megoldás irányába, azzal képesek vagyunk leállítani a stresszhormonok működését. Hogy mégis hogyan?
Idegsejtjeink szinte felfoghatatlan mennyiségű variációban képesek információt közölni egymással. Az elme a gondolkodásmódunk – az agyunk munka közben. Az agyunk pedig – hát, úgy dolgozik, ahogy mi akarjuk, amiből az következik, hogy a gondolatainkat tudjuk irányítani.
Az idegsejtek összekapcsolódásának mintázata kapcsolja be-és ki a hormontermelő folyamatokat, és az érzelmi állapotunkat is. A zaklatottság, a kimerültség, az állandó fáradtság és feszültség pedig a stresszhormonok megállás nélküli felszabadulásához, és így a már sokszor emlegetett „üss vagy fuss” reakció állandósulásához vezetnek.
A mókuskerékben töltött néhány hét után azt veszed észre, hogy a rengeteg terved helyett csak a tennivalók maradtak, nem érsz rá semmire, nem veszed észre az előtted heverő lehetőségeket és megoldásokat, ellenségesen reagálsz, fejvesztve, idegesen és céltalanul kapkodsz, azt érzed, menekülnöd kell.
A menekülhetnék késztetésére futsz vagy ütsz – fizikailag, lelkileg, szavakkal – VAGY, ha tudatosan döntesz, ezek helyett változtathatsz azon, AHOGYAN gondolkozol magadról, másokról vagy egy adott helyzetről.
A fizikai menekülés, vagyis a szabadság azért működik, mert egy hosszabb szabadság ideje alatt az életkörülményeid 3 összetevőjén egyszerre változtatsz:
1. környezet,
2. napi menetrend,
3. a személyek, akikkel naponta találkozol.
Mint tudjuk, az eredmény nagyon is élvezetes, de sokszor csak rövidtávú. Addig hat, amíg tart a szabi. Viszont a hétköznapok feszültségéből nincs lehetőség fizikailag menekülni, ezért bunkósbot híján az ember lelkileg üt.
Ne tedd!
Ne másoktól tartsd magad távol, hanem saját, megbetegítő gondolataidtól. Gondolkodásmódod megváltoztatásának „előnyei”, hogy nem kell hozzá sem pénz, sem különleges eszköz, sem különleges terápia, és nem kell felrúgni mindent magad körül, hogy megnyugodj.
Csak azért nehezebb ez a változat, mint a trópusokra utazni, mert a tipikus gondolataidhoz kapcsolódó hormonkiáramlás az életed során egy bizonyos kémiai állapothoz szoktatta a testedet. Ez az állapot pedig észrevétlenül a „legcsaládiasabb”, „legotthonosabb” „legismerősebb” és ezért „legbiztonságosabb” függőségeddé alakult, végül egyensúlyi helyzeteddé vált tested titkos laboratóriumában.
Amikor úgy döntesz, hogy elég a drámából, nem futsz és nem ütsz, vagyis általában összeszedett, teljes emberként szeretnél megnyilvánulni a napjaid során a különböző szituációkban, az alábbi négy lépést érdemes megtenni.
Hogyan csináld?
1.) Első lépésben FIGYELD MEG, hogy az életed helyzeteihez, szereplőihez milyen gondolatmenetet kapcsolsz. Kiről, miről, milyen állításokat fogalmazol meg magadban.
2.) Másodikként VEDD ÉSZRE, hogy harci készültségben vagy, és próbálj rájönni, hogy miért. Keresd az okot! Tuti fogsz találni, de a lényeg pont az, hogy valójában nincs ok. Az van, amit gondolsz, és semmi más. Ezeket a hiábavaló gondolatspirálok kell fülön csípni.
3.) ÁLLÍTSD LE MAGAD: Hozz egy döntést, hogy le akarsz jönni a stresszről, és szeretnéd összeszedni magad. Ülj le, lélegezz tudatosan, hogy az agy és szív ritmusának zaklatott tempója megtörjön. A légzés segít a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszeri hatásokat egyensúlyba hozni – engedd el a hiábavaló feszültséget okozó gondolatokat, hagyj időt magadnak, hogy kisimuljanak a dolgok.
Ne akarj semmit csinálni, csak legyél, és figyeld magad. Adj erre engedélyt magadnak, és meglátod, „elkezd működni a kémia”. A kitisztult gondolatok hatására más hormonokat termelsz, ami által más érzések kerülnek előtérbe, a gondolataid kisimulnak, rendezettebbé válnak.
4.) ENGEDD MEG, hogy mindig legyen időd arra, hogy időd legyen!
A belső változáshoz idő kell. Az autóvezetés sem úgy működik, hogy beülök, és nyomom a gázt. Ahhoz, hogy magad és mások biztonságát megőrizd, rutinos vezetővé kell válnod. Lehet, hogy eleinte percenként kell hoznod egy döntést, és az is lehet, hogy lesznek pillanatok, mikor úgy érzed, tévúton jársz. Ilyenkor mindig hagyj magadnak időt arra, hogy megerősítsd az új mintákat.
Gyakorlatilag újra kell majd tanulnod gondolkozni, miközben ellen kell állnod a tested rutinfolyamatainak. Újra kell írnod az agyad programjait, és folyamatosan megerősítened őket. Az információ és a hozzá kapcsolódó gyakorlat folyamatos ismétlésére lesz szükség. Nem tízszer, hanem életmódszerűen, a döntésedtől számítva már mindig.
Ha minden jól megy, lesz egy pillanat, amikor felismered, hogy nem mindegy, mivel és kivel töltöd az idődet, miről és kiről beszélsz. Legyél bátor. Már tudod, hogy milyen kapcsolódások vezetnek a zaklatottsághoz, és melyek a rendezettséghez.
Az időd értékes: ahelyett, hogy egy problémával birkóznál, a képességedet fordítsd arra, hogy elengedd a szükségtelen dolgokat, és fogadni tudd a nagyszerű megoldásokat. Ismételj, hogy az összeszedettség és harmónia az új szokásoddá váljon.
Néhány tipp, ami segít a fentiekben:
– Az információ akkor ér valamit, ha bevésed, és tudod alkalmazni.
– A testeddel is foglalkozz, de nem mindegy hogyan: mozogj tudatosan (javasolt mozgásformák: jóga, jógás légzőgyakorlatok, tai chi, chi kung).
– Miután kiválasztottál egy irányzatot, akkor kövesd szisztematikusan.
– A kevesebb több: mélyítsd el a tudásod! Ha több dolog között „ugrálsz”, nem lesz több tudásod, és érzelmileg sem leszel stabilabb.
– Ha döntöttél, legyél felelős a kapcsolódásért. Ne egyszerűen csak megszerezni akard, amire szükséged van, hanem add bele magad.
A helyes egyensúly megtalálásában sokat segíthet a jóga. Ha érdekel, mi kell a szervezetnek ahhoz, hogy ne csak jól induljon, hanem jól is folytatódjon a nap, akkor jó szívvel ajánljuk a Forrójóga központ óráit.
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
You must be logged in to post a comment.