Biztosan te is hallottad már filmekben, vagy akár valakitől a való életben: „minden rendben lesz, csak lélegezz mélyeket”. Régóta tudjuk, hogy a légzés sokkal többre képes, mint hogy egyszerűen oxigénnel láthatjuk el általa a szervezetünket – egy mély lélegzet valóban megnyugtat és ellazít. Egy új kutatás szerint pedig még az emlékezetünket is javítja.

A mély légzés lelassítja a szívverésünket, és aktiválja a paraszimpatikus idegrendszerünket, amely a nyugalmi reakciókért felelős. A gyakran hallott „lélegezz mélyeket és minden rendben lesz” mantra tehát nem túlzás. És még nagyobb hatást érhetünk el, ha hozzátesszük: „lehetőleg az orrodon keresztül”.

Az emlékek illata

Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy illat, egy étteremből vagy egy parfümériából elkapott apró fuvallat emlékek egész sorát idézi fel bennünk. Ez annak köszönhető, hogy a szaglásunk közvetlen kapcsolatban áll az agyunkban a limbikus rendszer területeivel, amelyek az érzelmekért és emlékezetért felelősek.

A Northwestern Egyetem neurológus kutatói arra voltak kíváncsiak, hogyan érinti a légzés ezeket az agyterületeket. Sorozatos kísérletek nyomán igazolták, hogy az orron át történő lélegzetvétel kulcsfontosságú szerepet játszik az amygdala (ami elsősorban az érzelmek megéléséhez kapcsolódik) és a hippokampusz (ami főként az emlékezet működéséhez kötődik) elektromos aktivitásában. Ám felmerült a kérdés: mi történik, ha kivesszük az egyenletből az illatokat?

Lélegezz, emlékezz

A kutatók kezdetben hét epilepsziás beteg agyhullámait vizsgálták, és azt találták, hogy az orron át történő légzés megnöveli az amygdala és a hippokampusz elektromos aktivitását.

A légzésünk tehát valahogy úgy hat, mint egy karmester a zenekar tagjaira: egyes agyterületeket alacsonyabb, míg másokat intenzívebb „játékra” ösztönöz.

Hogy jobban megértsék ezt a jelenséget, a neurológusok ezt követően 60 egészséges alany segítségével vizsgálták az orr-légzés emlékezetre és érzelmekre gyakorolt hatását. A kísérletben részt vevőknek először félelmet, valamint meglepődést kifejező arcokról készült fényképeket kellett nézegetniük, és amilyen gyorsan csak lehet, beazonosítaniuk a rajtuk szereplő érzelmeket. Az eredmények azt mutatták, hogy az alanyoknak (bár a meglepődést nem, de) a félelmet sokkal gyorsabban sikerült felismerniük a fotókon orron át történő belégzés közben, mint akár kilégzéskor, akár száj-légzés közben.

Ez az összefüggés később, a memória vizsgálatakor is fennállt: az alanyok sokkal könnyebben és pontosabban felidézték olyan, korábban látott képek tartalmát, amelyek első megtekintése közben az orrukon át lélegeztek.

Az agyunk távirányítója

A Northwestern Egyetem neurológusainak kutatási eredményei azt mutatják, hogy a légzésünk tulajdonképpen úgy működik, mint egy távirányító, amelyet tudatosan használhatunk az érzelmi intelligenciánk és az emlékezetünk fejlesztésére. Egy mély lélegzet az orrunkon keresztül hatással van az agykérgünk szaglásért felelős területeire, ami közvetve aktiválja az érzelmekhez és a memóriához kötődő képleteket. Így, ha szándékosan ezen a módon lélegzünk, pontosabban tudjuk majd azonosítani és megkülönböztetni az érzelmeket, valamint az emlékezetünket is nagyobb teljesítményre sarkalljuk.

Be… és ki…

A belégzés szerepe mellett azonban a kilégzésről sem szabad megfeledkeznünk. A lassú, nyugodt légzés a paraszimpatikus idegrendszerünk aktiválása által ugyanis csökkenti a stressz és a szorongás tüneteit – amire legalább akkora szükségünk lehet, mint a kognitív funkcióink javítására.

Nem kell „szakértőnek” lennünk ahhoz, hogy mi magunk is érezhessük ezeket a pozitív hatásokat. Elég, ha kipróbáljuk például a mindful légzés módszerét: irányítsuk a figyelmünket arra, ahogyan be-, majd kilélegzünk. Ezt megtehetjük bármikor, a nap egy nyugodt, csendes szakaszában, elhelyezkedve bárhogy, ahogy kényelmes, állva, ülve, fekve, nyitott, vagy akár csukott szemmel. Ne akarjuk görcsösen, hogy elérjünk valamiféle teljesen relaxált állapotot – egyszerűen legyünk jelen, és lélegezzünk. Minél sűrűbben gyakoroljuk, annál könnyebb lesz néhány mély lélegzet segítségével túllendülni a nehéz pillanatokon a jövőben is.

Via: mindful.org

Fotó forrás: itt, itt és itt

Tetszett a cikk? Ha szeretnél velünk személyesen is találkozni, akkor gyere el soron következő rendezvényünkre.

Szólj hozzá!
Herendi Kata

Herendi Kata

Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.
Herendi Kata

Pin It on Pinterest