“Ne most akarj a legerősebb lenni” – 10 dolog, ami segíthet krízis esetén

Szerző: | 2019. 08. 08. |

Krízis. Görög eredetű szó, amelynek kettős jelentése nagyon szépen tükrözi, hogyan is kap helyet az életünkben: a krízis egyben válság, és a változás lehetősége is. Nincs olyan ember, aki ne élné át élete során valamely formáját; fordulatokkal, nehézségekkel, betegségekkel időről időre mindannyian szembenézünk. Az igazán fontos azonban nem az, ami történik velünk, hanem az, hogy mi hogyan válaszolunk rá.

A krízis definícióját (a pszichológia szemszögéből) Gerald Caplan írta le, 1964-ben. Caplan szerint a krízis olyan, lélektanilag kritikus állapot, amelyben a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet, minden figyelme, erőfeszítése arra irányul, kénytelen vele szembenézni, és nem képes a szokásos problémamegoldó eszközeivel kezelni azt. Talán a fogalomnak ez az utolsó mondata ragadja meg leginkább sokak számára a krízis lényegét: a tehetetlenség, eszköztelenség gyakori érzését.

Mi segíthet?

“Nem számít, ki vagy, mennyit keresel, mennyire betonbiztosnak tűnik a világod, a kríziseket nem lehet elkerülni” – írja az amerikai pszichoterapeuta, Amy Morin. “Az egyetlen, amit megválaszthatsz az az, hogy hogyan reagálsz rájuk.”

Akár betegségről, akár munkahelyi vagy párkapcsolati válságról van szó, Morin szerint jó néhány olyan lépés van, amit krízis esetén megtehetünk, hogy megőrizzük az erőnket, és ami segíthet, hogy kicsivel talán könnyebben átvészeljük a nehéz időszakot. Fontos azonban megjegyezni:

egy krízis soha nem arról szól, hogy megmutassuk a világnak, vagy éppen magunknak, mennyire erősek vagyunk. Erősnek maradni egy krízis során a legtöbbször azt jelenti, hogy ha lehetőségünk van rá, igyekszünk aktívan tenni azért, hogy (akár egyedül, akár a szeretteink, barátaink, vagy éppen szakember támogatásával dolgozunk ezen) komolyabb sérülések nélkül kerülhessünk ki belőle.

Ebben Amy Morin szerint az alábbi módszerek lehetnek a segítségünkre:

1. Nézz szembe a valósággal.

A szakértő szerint a rossz hírekkel szembesülve sokan nyomban azon kezdünk rágódni, hogyan és miért történhetett ez éppen most, és éppen velünk. Azzal azonban, ha túl sokat aggódunk azon, mennyire nem “fair” az egész helyzet, a tényeken nem változtatunk, csupán értékes erőforrásokat veszíthetünk.

“Elfogadni a helyzetet nem azt jelenti, hogy egyetértünk vele, vagy hogy rendben van, hogy így történt”

– hangsúlyozza Morin. “De pozitív irányba csak akkor léphetünk tovább belőle, ha szembenézünk azzal, hogy ez bizony a valóság.”

2. Ne most akarj megerősödni!

“Ha egy krízis kellős közepén szeretnénk lelkileg megerősödni, az körülbelül annyit ér, mint ha közvetlenül azelőtt kezdenénk súlyzózni, hogy fel kell emelnünk egy nagy és nehéz dobozt” – vallja a pszichoterapeuta.

Ebben az időszakban a szakember szerint nem az újabb erőforrások kiépítésén kell hogy legyen a hangsúly, hanem sokkal inkább a meglévő erőink mozgósításán, ezért elsősorban az a fontos, hogy ehhez találjunk megfelelő eszközöket.

3. Keress támaszt!

A társas támogatás életünk szinte minden nehézségében felbecsülhetetlen értékű segítséget jelenthet. Ne féljünk a családunk, barátaink segítségét kérni, és nyíltan elmondani nekik, mire lenne pontosan szükségünk, kérdezni, és őszintén felelni nekik.

4. Ne feledkezz meg az öngondoskodásról!

Egy krízis során arról a legkönnyebb megfeledkezni, hogy megfelelően gondoskodjunk magunkról, még olyan alapvető szinten is, mint például az evés vagy az alvás.

“Tegyünk olykor egy rövid sétát, igyekezzünk egészségesen táplálkozni még akkor is, ha kevés az időnk, és ne feledkezzünk meg a pihenésről, bármilyen nehéz is” – javasolja Morin.

5. Adj baráti tanácsot – magadnak.

A krízis gyakori jellemzője, hogy nehéz döntéseket kell meghoznunk viszonylag rövid idő alatt.

Akkor, amikor érzelmileg egyébként is megterhelő helyzetben vagyunk, egy hasonló kaliberű döntést  – mint például hogy milyen orvosi kezelést válasszunk, vagy éppen hová költözzünk szükség esetén – megfontoltan végiggondolni szinte lehetetlen feladatnak tűnik.

A szakértő szerint ezen az érzelmi terhelésen könnyíthetünk egy kicsit azzal, hogy elképzeljük, milyen tanácsot adnánk hasonló helyzetben a legjobb barátunknak. Gondoljuk végig, mit javasolnánk neki – így könnyebben megtalálhatjuk a választ a saját helyzetünkre is.

6. Keress egy mondatot, ami erőt ad!

“Gondolj ki egy olyan mondatot, ami megerősít, ha szükséged van rá, és ismételd el magadban, amilyen gyakran csak szükségét érzed” – tanácsolja Morin. “Lehet például az: ‘Korábban is kerültem szembe nehéz helyzetekkel, és túléltem őket, ezt is túl fogom.’ Ez a mantra segíthet, ha úgy érzed, a gondolataid egy negatív spirálban pörögnek, egyre lejjebb és lejjebb.”

7. Állíts fel fontossági sorrendet, és írd le!

Egy krízis kellős közepén gyakran megfigyelhetjük, hogy csak kapkodunk az elintéznivalók között, és semmire sem tudunk igazán odafigyelni. Ilyenkor segíthet, ha írunk egy listát a tennivalóinkról (például feljegyezzük, mit szeretnénk megkérdezni az orvosunktól, vagy hogy ki kell nyomtatnunk néhány önéletrajzot). Így kevésbé valószínű, hogy megfeledkezünk valamiről, amit fontos (lett volna) elintéznünk.

8. Találj időt arra, hogy megéld az érzéseidet.

“Akut krízis esetén sokszor olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy végiggondolni sem marad időnk, mit is érzünk pontosan. Ha tehetjük, próbáljunk figyelni az érzelmeinkre” – figyelmeztet a szakértő.

“Ha a krízis idején nem is jut rá alkalmunk, nagyon fontos, hogy legalább később szánjunk időt arra, hogy megpróbáljuk feldolgozni a gyakran fájdalmas érzelmeket – ez ugyanis a gyógyulási folyamat elengedhetetlen része.”

9. Fókuszálj a kis lépésekre!

A tehetetlenség bénító érzése gyakran abból fakad, hogy a krízis során olyan problémákkal nézünk szembe, amelykben az eddigi megoldási stratégiáink nem bizonyulnak elégségesnek, vagy – mondjuk ki – teljesen csődöt mondanak. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy ne “dobjuk be a gyeplőt”; ehelyett próbáljuk meg kisebb lépésekre bontani a feladatot, ami előttünk tornyosul.

“Akár egy hozzátartozód személyes tárgyai között kell rendet tenned a szeretted halála után, akár egészségügyi okból diétába kezdened, mindig találj valamit, amin már ma elkezdhetsz dolgozni – mindegy, milyen kicsi a lépés” – javasolja a pszichoterapeuta.

10. Csinálj valami megszokottat!

A krízisek idején úgy érezhetjük, az egész világunk a feje tetejére állt: a megszokott mindennapok helyett hirtelen egy kórházi ágy mellett aggódva találjuk magunkat, vagy éppen reggeltől estig állásokra jelentkezünk, esetleg a holmijainkat csomagoljuk, hogy elköltözzünk a társunkkal közös otthonunkból.

Az, ha ilyenkor is igyekszünk visszacsempészni a napi rutinunkba valami apróságot a megszokott hétköznapjainkból, sokat segíthet abban, hogy ne érezzük úgy, teljesen kicsúszott a kezünkből az irányítás.

“Nézz meg egy részt lefekvés előtt a kedvenc sorozatodból, vagy tegyél egy sétát reggel, munka előtt, ha egyébként is így indult a napod” – tanácsolja Amy Morin.

“Keresd meg azt a dolgot, ami biztonságérzetet nyújt, amitől úgy érzed, az életed valahol a megszokott medrében folyik tovább.”

Túl-élni

Betegség, haláleset, válás, szakítás, kirúgás – a krízis számos formát ölthet, de mindig két arca van: válság és változás. Ez a változás nem mindig jó, és – bár ez is megtörténhet – az sem mindig száz százalékig biztos, hogy a krízis elmúltával úgy érezzük, megerősödve keveredtünk ki belőle. A hangsúly azonban a krízis idején elsősorban nem a fejlődésen van, hanem ezen a bizonyos kikeveredésen, a “túl-élésen”; azon, hogy miután megtaláltuk azokat a kapaszkodókat, amelyek átsegíthetnek a nehezén, mihez kezdünk a krízis végén.

Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma krízis, és gyógyulás sem. Sokszor nem tudhatjuk biztosan, ránk mi vár, mivel kell majd megküzdenünk a sötét fellegek elvonultával. Egyvalami azonban biztos: azért fontos, hogy a krízis során megpróbáljunk a felszínen maradni, akár a fent felsorolt kapaszkodók egyikének (vagy mindegyikének) a segítségével, mert szükségünk lesz majd az erőnkre, hogy a hullámok lecsendesülése után kijuthassunk a biztonságot jelentő partra.

Forrás: itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This