Mikor tettél valamit utoljára magadért? – Az öngondoskodás fontossága

Szerző: | 2018. 08. 17. | Test&Lélek | Olvasási idő: 13 perc

Amikor megkérdezem ismerőseimet, klienseimet, mikor volt utoljára, hogy kizárólag csak a saját kedvükért, a saját örömükre csináltak valamit, legtöbben hosszasan gondolkodnak, és ritkán válaszolnak azonnal. A mai túlhajszolt életünkben a munka, a család, a barátok, a közösségi média és az internet rengeteg időt és energiát vesznek el tőlünk – olyannyira, hogy emellett magunkra egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés marad.

A család és a barátok persze kicsit kilógnak ebből a felsorolásból, hiszen a velük való foglalkozást általában nem tekintjük idő- és energiaveszteségnek. A legtöbben egyébként is jobban szeretünk másokkal törődni, mint magunkkal foglalkozni; arra szocializálódunk, hogy másokról kell gondoskodnunk, így könnyen háttérbe szorul, vagy fel sem merül, hogy saját igényeinkre is reagáljunk. Pedig minden olyan tevékenység sokszorosan megtérül, amit a saját érdekünkben teszünk, az öngondoskodás jegyében.

Mi az az öngondoskodás?

Az öngondoskodás szó Magyarországon a nyugdíjrendszer átalakításának idején került a köznyelvbe, eredetileg annak kapcsán, hogy idős korunkban ne csak az állam finanszírozására bízzuk magunkat, hanem kezdjünk időben takarékoskodni a nyugdíjas éveinkre mi magunk is. Az öngondoskodás azonban nem kizárólag a pénzügyeinkben fontos, hanem életünk szinte minden területén szükségszerű.

Öngondoskodás minden olyan tevékenység, amelyet valamilyen formában a saját jóllétünkért teszünk. Ide tartozik a testi, szellemi egészségünk megőrzése, a fizikai környezetünkkel való törődés, a kapcsolataink ápolása, az érzelmeinkkel való foglalkozás, a kreativitásunk, tudásunk, képességeink, készségeink kibontakoztatása, spirituális fejlődésünk, pénzügyi helyzetünk megszilárdítása, és a világ jobbá tételéhez való bármilyen hozzájárulásunk.

Tágabb perspektívába helyezve nemcsak az az érdekes, mit teszünk magunkért, hanem hogy hogyan érzünk magunkkal kapcsolatban, hogyan gondolkodunk magunkról. Fontos felismerni a belső, rejtett igényeinket, szükségleteinket, és megtalálni a módot, hogy ezek kielégítést nyerjenek. Az önmagunkról való gondoskodás tehát az egyik legfontosabb dolog, amit magunkért tehetnénk, mégis erről feledkezünk meg a legkönnyebben.

Miért nem gondoskodunk magunkról?

Van, aki szerint önzés, ha magunkra gondolunk, vagy magunkat helyezzük előtérbe. Mások véleménye az, hogy az önmagunkról való gondoskodás időrabló, vagy „nincs nekem arra pénzem”-dolog, sőt, olyan is előfordul, hogy valaki azt mondja, szerinte nem teheti meg, hogy magára gondoljon, mert nem szolgált rá, nem érdemli meg. Pedig nem az a kérdés, hogy megérdemeljük-e.

Azt lenne fontos belátnunk, hogy elengedhetetlen a magunkról való gondoskodás, hiszen hosszútávon csak úgy tudunk jó teljesítményt nyújtani minden téren, kiegyensúlyozottan élni, ha jó karban tartjuk magunkat, ha törődünk magunkkal. Ahogy az autónkat is szervizbe visszük időnként, lemossuk, megjavítjuk, kicseréljük az elhasznált alkatrészeket, hogy rendesen működjön, ugyanígy saját magunkra is oda kell figyelnünk.

Úgy tűnik, annyira nincs benne a mindennapi gondolkodásunkban, hogy az sem mindig egyértelmű, mivel tudnánk örömet szerezni magunknak. Ha mi is hasonló cipőben járunk, elég lehet, ha kicsit visszagondolunk gyerekkorunkra, amikor még önfeledten bele tudtunk merülni valamibe. Felidézhetünk valamilyen tevékenységet, amibe valaha lelkesen belevágtunk, de abbahagytuk; vagy valamit, amire régóta vágyunk, hogy kipróbáljuk. Ha van, azt is megnézhetjük, mi szerepel a bakancslistánkon – és látni fogjuk, hogy rögtön előkerülnek az óhajtott, számunkra fontos tevékenységek.

Az öngondoskodás útjában állhat az is, ha megszoktuk gyermekkorunkban, hogy mások gondoskodnak rólunk, majd felnőttként nem vesszük észre, hogy most már nekünk kellene átvenni ezt a szerepet. Esetleg nem akarjuk, vagy nem merjük vállalni a felelősséget saját magunk választásaiért, döntéseiért, és azok következményeiért. Ilyenkor még mindig a szüleinktől, párkapcsolatban a párunktól, munkahelyünkön a főnökünktől vagy mástól várjuk, hogy gondoskodjon rólunk, így nem vesszük magunkra ezt a feladatot.

Hogyan kezdjünk hozzá?

Kezdésnek a legegyszerűbb, ha végiggondoljuk, milyen lépéseket tettünk eddigi életünkben az öngondoskodás útján. Valószínűleg már sok mindenbe belekezdtünk, sőt, biztosan vannak olyan részei az életünknek, ahol már jól működik. Ha áttekintjük az összes területet, felfedezhetjük, hol van még tennivalónk, és készíthetünk egy tervet, amely segít kialakítani azokat a szokásokat, tevékenységeket, amelyekkel jobban gondoskodhatunk magunkról. A tervezésben kihívást jelenthet, hogy az öngondoskodáshoz feltétlenül időt kell szakítanunk saját magunkra. Ez azt jelenti, hogy időnként nemet kell mondanunk, meghúzni a határainkat, segítséget kérni, ami eleinte nem könnyű, de ezt is lehet gyakorolni, tanulni.

Lássuk, milyen területei vannak az öngondoskodásnak, ahol megtehetjük az első lépéseket!

1. Fizikai jóllét

Testünk rengeteg gondoskodást igényel. Az elegendő alvás, a megfelelő mennyiségű víz, a szervezetünk számára ideális táplálkozás, egészséges ételek, vitaminok mind hozzájárulnak testünk jó működéséhez. A személyes higiénia ugyancsak segít testünk frissen tartásában. Egészségünk hosszútávú megőrzéséhez a rendszeres szűrővizsgálatok és az időben észrevett elváltozások, betegségek kezelése is elengedhetetlen. De ide tartozik az is, hogy rendszeresen sportoljunk, kiránduljunk, sétáljunk, pihenjünk, menjünk a természetbe.

2. Szellemi jóllét

Mentális egészségünk érdekében is sokat tehetünk. Mivel többnyire sokat használjuk az agyunkat a munkában, érdemes olyan tevékenységeket találni, amelyek valamilyen módon kikapcsolnak bennünket. Megtehetjük ezt valamilyen hobbi keretében, ami kreatív, vagy kutató tevékenység, esetleg játék, rejtvényfejtés, olvasás, írás, zenehallgatás, utazás, kertészet, tánc vagy társas tevékenységek. Minden számításba jöhet, ami az agyunk más területeit aktiválja, mint amiket a mindennapok során használunk.

A meditáció, relaxáció, vagy csak egyszerűen egy gyönyörű természeti helyen történő szemlélődés kiszakíthat a véget nem érő gondolkodási spiráljainkból, a pozitív gondolkodás elsajátításával pedig könnyebben vesszük majd az előforduló nehézségeket.

Ha egyedül nem boldogulunk valamilyen problémával, konfliktushelyzettel, vagy döntéssel, fordulhatunk az ismerőseinkhez, családtagjainkhoz, vagy szakemberekhez, hogy segítsenek túllendülni a bennünket foglalkoztató gondokon.

3. Érzelmi jóllét

Ha odafigyelünk érzelmeinkre, és hagyunk magunknak időt a megélésükre, akkor sokkal jobban érezzük majd magunkat a bőrünkben. Az érzelmeink gyakran, és gyorsan változnak, ezért igyekezzünk élvezni azokat a pillanatokat, amikor kellemes érzésekben, boldogságban van részünk, osszuk meg másokkal is ezeket. Keressük meg, mi okoz örömet számunkra, hiszen ez egyénileg nagyon eltérő lehet. Egy háziállat, vagy bármilyen szeretett személy, barát társasága, vagy éppen az egyedüllét, egy forró fürdő, egy tea is nyugtató hatással lehet ránk. Egy vidám film, egy kabaréest, vagy színházi előadás, egy jó könyv is megmozgathatja érzelmeinket.

4. Kapcsolataink

Beleszületünk egy családba, azután többnyire ugyancsak társaságban töltjük mindennapjainkat. Kollégáink, rokonaink, barátaink, szomszédaink, sporttársaink vagy szabadidős társaink mind befolyással vannak ránk, és mi is rájuk. A kapcsolatok sokszínűsége teret ad számos jó érzésnek (például nem vagyunk egyedül, hasznosak, érdekesek, fontosak, értékesek vagyunk), emellett visszajelzést kapunk másoktól, milyennek látnak bennünket.

Ha jó kapcsolatokat ápolunk, az érzelmi támaszt nyújt, amire szükségünk lehet, ha rossz passzban vagyunk, és ugyanúgy mi is lehetünk mások segítője hasonló helyzetekben.

Tartsuk és ápoljuk a kapcsolatainkat, amelyek inspirálnak, és amelyek által mi is többnek érezzük magunkat. Keressünk olyan közösséget, ahová szívesen tartozunk. Az évfordulók, sikerek megünneplése, vagy a közös programokon való részvétel mind jó alkalom erre.

5. Környezetünk

Talán nem is gondolnánk, de a fizikai környezetünk óriási hatást gyakorol ránk. A körülöttünk lévő rend, rendezettség, tisztaság, elegendő tér; a színek, fény-, hő-, és hanghatások mind-mind hatnak ránk. Igazán azonban csak akkor vesszük ezeket észre, amikor valamiből túl sok, vagy túl kevés van, és már kényelmetlenséget okoz. Figyeljünk tudatosan arra, hogy harmonikus környezetet teremtsünk magunk körül, amelyben kellemesen érezzük magunkat! Rakjunk rendet, rendszeresen selejtezzünk, takarítsunk, ültessünk virágokat, vagy gondozzuk kertünket.

6. Szakmai jóllét

Azért is tehetünk, nem is keveset, hogy a munkahelyünkön jól érezzük magunkat. Keressük meg, mi okoz örömet a munkánkban, mi motivál, mi jelent kihívást, hogyan fejlődhetünk szakmánkban. Ezzel együtt pedig tanuljuk meg letenni a munkát, ha vége a munkaidőnek, és napközben is iktassunk be szüneteket. A munkahelyen előforduló folyamatos túlterhelés ellen szisztematikusan védekezzünk, különben könnyen kiéghetünk. Egy szakmai közösséghez tartozás sokféle támogatást jelenthet mind szakmailag, mind emberileg. Itt is kereshetünk inspiráló kollégákat, ám igyekezzünk távol tartani magunkat az energiánkat elszívó munkatársainktól.

7. Pénzügyi helyzetünk

Anyagi helyzetünk megalapozásához számos döntést kell meghoznunk. Az életszínvonalunk kialakításához megfelelő pénzügyi erőforrást általában a munkánk révén találunk, amely (szerencsés esetben) viszonylag ritkán változik. Így könnyebb a kiadásainkat felülvizsgálni, eldönteni, mi az, ami fontos, mit engedhetünk meg magunknak. Bizonyos tartalékok felhalmozása egyfajta biztonságot teremthet, felkészülhetünk általa a nehéz helyzetekre. Ha tudatosan gazdálkodunk a pénzünkkel, figyeljük a kiadásainkat, próbálunk takarékoskodni, értelmes befektetéseket keresni, akkor nem érhetnek bennünket nagy meglepetések.

8. Spirituális jóllét

Időnként szükségünk van a befelé fordulásra, arra, hogy önmagunkban legyünk. És ez mindenkire vonatkozik, nem csak azokra, akik vallásosak; a spiritualitás kérdése mindannyiunk számára fontos. Belső nyugalmunk elérésében segít, ha kikapcsoljuk a külvilágot. Ilyenkor van lehetőségünk átgondolni, hogy mi az, amiben hiszünk, mik a céljaink az életben, milyen értékeket vallunk, mi van számunkra a mindennapi életen túl egy tágabb perspektívából nézve. Az imádkozás, a relaxáció, a meditáció vagy elvonulások, zarándokutak mind azt a célt szolgálják, hogy rátaláljunk belső hangunkra, amit a külvilág zaja és információáradata sokszor elnyom. De néha elég egy gyertyát meggyújtani és csendben lenni, vagy fáradtan megpihenni egy nagyobb munka után. A mások érdekében végzett önkéntes tevékenység, mások segítése szintén hozzájárul a saját spirituális jóllétünkhöz.

A kis dolgok is számítanak

Mint általában, az öngondoskodás esetében is érvényes, hogy nincs általános recept; mindenkinek azt kell megtalálnia, ami neki legjobban beválik.

Nem muszáj költséges megoldásokban, drága nyaralásokban, utazásokban gondolkodni: néha a legegyszerűbb dolgok is nagyszerűen működnek. Inkább arra ügyeljünk, hogy ne egy újabb tétel szerepeljen az amúgy is sűrű tennivalóink listáján, hanem a valódi szükségleteinknek megfelelő, a jóllétünkhöz hozzájáruló szokások, tevékenységek legyenek az öngondoskodásunk eszközei.

Nem véletlenül használom a szokás szót, hiszen az a legjobb, ha rendszeresen beiktatjuk ezeket a tevékenységeket az életünkbe, hogy szerves részévé váljanak. Emellett a meglévő szokásainkat ugyancsak felülvizsgálhatjuk, mivel lehet, hogy éppen arra volna szükség, hogy azokat megváltoztassuk, vagy elhagyjuk, ha túl sok energiát vesznek el tőlünk, útjában állnak személyes értékeinknek, céljainknak, netán érzelmileg megviselnek minket. Időről-időre kérdezzük meg magunktól, mi esne jól, mi szolgálja a jóllétünket.

Az átgondolt apró változtatások így napról-napra építenek bennünket, hozzájárulnak a jókedvünkhöz, egészségünkhöz, elégedettségünkhöz, önbecsülésünkhöz, összességében a jóllétünkhöz, a boldogságunkhoz és a sokak által vágyott kiegyensúlyozottsághoz. A magunkra fordított figyelem, idő és energia sokszorosan megtérül majd, különösen, ha az önmagunkról való gondoskodás tudatos, rendszeres formában ölt alakot. Végül, de nem utolsósorban másokról is akkor tudunk a legjobban gondoskodni, a munkánkat kiégés nélkül örömmel végezni, a kapcsolatainkat hosszú távon megtartani, magunkkal is összhangban lenni, ha megfelelően gondoskodunk saját magunkról.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Bereczki Ágnes
Közgazdász, pszichológus, coach. Végtelen türelme van, így szeret emberekkel foglalkozni, beszélgetni, kérdezni, meghallgatni másokat. Meghallja a ki nem mondott szavakat, és bátorítóan elgondolkodtat. Imádja a macskákat, csokifüggő, szenvedélye pedig az úszás, utazás. Pszichológusként segíti a hozzá fordulókat lelki egyensúlyuk, valós értékeik és motivációik megtalálásában, önmegvalósításukban, önismeretükben, relaxáció, meditáció segítségével pedig a stresszes helyzetekkel való megküzdésben.

Pin It on Pinterest

Share This