Manapság nagyon sokan képernyők mögött, a digitális térben élik életük nagy részét. A többszörös bestseller-szerző David McCallens összegyűjtötte azon „tech-nyavalyákat”, amelyben a közösségi médiát és a hírportálokat fogyasztó felhasználók legtöbbje magára ismerhetne, ha valóban betegségként, függőségként tartanánk számon őket. Lássuk, mit is takar például az „okos rángás”, az „információs gyomorrontás” vagy a „kritikus lankadtság”?

Képernyőbe zárt generációk

Az elmúlt évtizedben született gyermekek gyakorlatilag okos készülékekkel a kezükben nőnek fel, aminek, ahogy arról korábban is írtunk, még nem látjuk előre a következményeit. Ugyanakkor az előttük felnövekedett generációk tagjai is egyre inkább az online térben élik életüket, és az ő bevonásukkal készült kutatások eredményei már egyértelműen rávilágítanak, hogy a digitális világ milyen mértékben felforgatta kommunikációs szokásainkat, társas kapcsolatainkat, sőt, agyunk működését is. Már tudjuk, hogy a Facebook-ról nehezebb leszokni, mint a dohányzásról (amit egy rövidebb digitális detox alatt is megtapasztalhatunk), a gyermekeket pedig már inkább az online zaklatástól és érzelmi-lelki bántalmazástól kell félteni, mint a nagyszüneti bunyóktól.

Látva, hogy korunk „digitális bennszülöttjei” milyen akadályokba ütköznek a való világban, miután az online térben működő elvárásokkal és onnan hozott viselkedési mintákkal kerülnek ki a nagybetűs életbe, érdekes gondolat a függőségek, kényszeres viselkedések dimenziójában is elképzelni egy képzeletbeli (vagy talán máris valós) eltolódást a digitális „betegségek” irányába.

Ezt tette David McCallens, az Information is Beautiful (Az információ gyönyörű) és a Knowledge is Beautiful (A tudás gyönyörű) című bestsellerek szerzője, aki ugyan nem pszichológus és nem orvos, mégis rendkívül találóan tapint rá korunk tech-nyavalyáira.

Infografikával foglalkozó újságíróként McCandless egyértelműen tisztában van a felénk áramló információ szédítő mennyiségével, s a fent említett könyvek egyikének írása közben arra is rádöbbent, hogy a hírfogyasztás fő csatornáinak – nevezetesen a különféle képernyőknek –  intenzív bámulása elméjére, érzelmeire, viselkedésére is kihatott.

Megfigyelései alapján katalógust készített korunk „tech-és internethasználata által kiváltott betegségeiről”, melyet Inter Mental névre keresztelt. Az interaktív oldalon az olvasónak lehetősége van egy egyszerű kattintással jelezni, ha egy-egy „tech-nyavalyában” magukra ismernek, sőt, akár új, a listából esetleg hiányzó „betegséget” is javasolhatnak.

Tech-nyavalya-tár

McCandless katalógusa 7 kategóriában összesen 26 tech-nyavalyát sorol fel:

  1. A kognitív hatásokkal járó problémákat, ahová olyan „rendellenességek” tartoznak, mint a FOMO, avagy a Fear of missing out, amellyel már korábban is foglalkoztunk, s amely nem más, mint az attól való félelem, hogy lemaradunk valami fontosról, s emiatt folyton frissítjük a hírportálokat és a közösségi oldalakon hírfolyamát, hogy még véletlenül se mulasszuk el az „évszázad hírét”.

Ugyanebbe a kategóriába esik a „kritikai lankadtság” (Critical Flaccidity), és a „Wiki-izmus” (Wiki-ism) melyek gyakorlatilag egymás ellentétei. Míg előbbi követői minden szembejövő hírt tényként kezelnek, és az információ forrásának ellenőrzése nélkül is bármit elhisznek az összeesküvés-elméletektől a „csodatévő, mindent gyógyító” csodaszerek létezéséig, addig a „Wiki-istákat” egyfajta fokozott kritikai éberség jellemzi, s gyakorlatilag minden szembejövő álhírről azonnal lerántják a leplet (főként Wikipédia-szerű forrásokat igénybe véve).

  1. A második csoportot az impulzuskontrollal kapcsolatos problémák alkotják, például az „okos rángás” (Smart Tick), amely arra a késztetésre utal, hogy minden megüresedett pillanatot a telefonunk nyomkodásával töltsünk, például, amikor vacsorapartnerünk épp csak a mosdóba szalad ki, de mi máris nyúlunk a képernyő után, nehogy 2 percig inger nélkül maradjunk.
  1. A harmadik kategória a „módosult tudatállapotok” névre hallgat, s ide tartozik a „hírszemüveg” (Newsgoogles), amely arra az állapotra utal, amikor szinte érzelem és részvét nélkül futjuk végig a világban történt borzalmakról szóló híreket, és egy ponton túl már csak azt mérjük fel, hogy ez a tragédia vajon megér-e egy megosztást.

Esetleg előfordult már veled, hogy vacsorát akartatok rendelni, de a végén belefulladtatok a kismilliárd kiszállítós étterem értékelés-tengerébe, és egy ponton inkább az első megnyitott, értékelés nélküli, gyanúsan igénytelen, de legalább gyors kiszállítást ígérő honlapról rendeltetek valami ehetetlen fogást, mert a nagy hezitálásban eszméletlenül megéheztetek? Az ehhez hasonló, a rengeteg értékelés okozta döntésképtelenség jelenségét McCallens honlapján a „választási féregjárat” (Selection Wormhole) cím alatt találjuk.

  1. A következő rekeszbe az online identitásérzettel kapcsolatos „betegségek” kerültek, például az „értesítés-katlan” (Notification Trough), amely arra a hosszabb-rövidebb ideig tartó érzelmi mélyvölgyre utal, ami a posztod és a rá érkező legelső like/komment között jelentkezik.
  1. Újabb kategóriát alkotnak az információ túlfogyasztással járó betegségek, mint az „információs falánkság” (Infoglut), amely a folyamatos információéhségből fakadó hírfogyasztást jelenti, amely előbb-utóbb „információs szoruláshoz” (Infogestion) vezet, amely az a pont, ahol egyes, az információ feldolgozásában érdekelt szervek, testrészek mintegy túltöltődnek – például már vörös a szemed a képernyő pislogás nélküli bámulásától, vagy hasonló okból megfájdul a fejed.
  1. Az utolsó előtti csoportot a viselkedésminták alkotják, mint az „üres áramlat” (Hollow Flow), amely azt a kényszeres netezést takarja, amikor újra és újra csekkoljuk a gyakran látogatott honlapokat (Facebook, Instagram, e-mailek, hírportál, Twitter…).
  1. Az utolsó kategóriába a függőségek tartoznak, például az információfüggőség (Info-addiction), amelyet talán nem is kell bővebben magyarázni, ellenben az e-válással (Devorce), amely azokra a párokra utal, akik látszólag együtt töltik az estéiket, de valójában külön életet élnek a kütyüjeiken keresztül, miközben egymás mellett fekszenek az ágyban.

Sajnos cikkünk terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy mind a 26 „rendellenességet” bemutassuk, de a fenti (angol nyelvű) linkre kattintva bárki tesztelheti, hogy hány digitális rendellenésség “tüneteiben” ismer magára.

A “gyógyulásban” kezdetnek egy hosszabb vagy rövidebb digitális detox is segíthet – azt, hogy erről mit érdemes tudni, és mi milyen tapasztalatokat szereztünk, amikor kipróbáltuk, itt olvashatsz bővebben.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Via: Inter Mental

Fotó forrás: itt, itt és itt

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Pszichológia BA és Tánctudomány szakon végzett. Főleg a mozgás-és az idegtudomány érdekli. És a nyelvek. Talán ezért is tanul és kutat jelenleg Párizsban – noha szívében mindig pécsi marad. Szeret a szabadban lenni, futni, túrázni, olvasni.

Pin It on Pinterest