Nárcisztikus manipuláció a párkapcsolatokban – A gaslighting jelenségéről

Szerző: | 2021. 10. 27. |

A „gaslighting”, vagyis a gázlángolás olyan pszichológiai terror, aminek következtében az áldozat elveszíti a józan ítélőképességét, megkérdőjelezi saját normalitását, végső esetben elveszti a realitás érzékelését. Az elnevezést az 1944-es Gázláng (Gaslight) című film adta, amiben Ingrid Bergman játszotta a feleség szerepét. A történetben a nárcisztikus férj szofisztikált eszközökkel érte el, hogy felesége kételkedjen a valóság érzékelésében és a saját józan eszében. A lakásukban gázégők adták a világosságot, így a férj esténként a gázláng változtatását használta ahhoz, hogy elhitesse feleségével azt, hogy valami baj van az elméjével. Az alábbi cikkben körbejárjuk azt, hogyan lehet felismerni ezt a destruktív kommunikációs mintát, és milyen folyamat megy végbe az áldozatban a folyamatos manipuláció hatására.

Jelenet a Gázláng című filmből

Egy jól működő párkapcsolatban nem a hatalom és a dominancia megszerzése a cél, hanem a szereteten és kölcsönösségen alapuló egyenrangúság, partnerség kialakítása. A nárcisztikus kapcsolatban a bántalmazó saját hatalmi törekvéseihez különböző eszközöket használ – az egyik ilyen módszer a gázlángolás.

A gázlángolás olyan manipulatív, sokszor hazugságokkal és ígérgetésekkel teli kommunikáció, ami az áldozat mentális stabilitását ássa alá. A pszichológiai hadviselés során a bántalmazó sokszor szándékosan hazug, megtévesztő mondatokkal hat az áldozatára, aki olyannyira elbizonytalanodik a saját józan ítélőképességében, hogy egy idő után saját valósága helyett a partnere valóságával azonosul.

Erre példaként szolgálhat az a női kliensem, aki elmesélte, hogy a párja annyira elbizonytalanította a saját emlékezetében, hogy kénytelen volt hangfelvételeket csinálni a beszélgetéseikről, mert szüksége volt a bizonyosságra, hogy nem emlékszik rosszul. Volt olyan is, hogy Messengeren bekapcsolta a hang alapú rögzítőt, ami írásban jelenített meg minden kiejtett mondatot. A férje, amikor mindezt meglátta, azt mondta: „Szerintem el kellene menned egy pszichiáterhez, mert nem vagy normális, épeszű ember nem csinál ilyet!”

 A gázlángolás jellegzetes stratégiái

A következő mondatok talán nem tűnnek durvának, de jó példák arra, milyen is az, amikor nem egyenrangú párbeszéd zajlik a két fél között. Ha ezeket a mondatokat rendszeresen megkapjuk, egy idő után sajnos kifejtik hatásukat: elkezdünk kételkedni önmagunkban, és elhisszük, hogy mi emlékszünk rosszul, vagy valamit félreértettünk.

  • „Ennyire nincs humorérzéked?”
  • „Rosszul emlékszel!”
  • „Túlreagálod!”
  • „Már megint csinálod a cirkuszt, pedig nincs is igazad!”
  • „Te sajnáltatod magad? Nekem kellett megcsalnom téged, el sem tudod képzelni, mekkora áldozat ez a kapcsolatunkért. Mindezt azért, mert nem figyeltél rám!”

Nézzük, milyen bántalmazó viselkedésmintákat, manővereket használnak a gázlángozó partnerek!

1. Hazudozás

Az egyik legjellemzőbb manipuláció, amiben a gázlángozó a valóságot letagadja, ezzel kibújik a felelősségvállalás alól. Célja a a másik félrevezetése, aminek hatására az áldozat elbizonytalanodik a saját megérzéseiben, és a gondolkozás fókuszát áthelyezi a bántalmazóról saját magára. Ezáltal önmagát kezdi el ostorozni, így a bántalmazó fél „megússza” az áldozat éberségéből fakadó, jogos felelősségre vonást. Jellemző eset a megcsalás, amikor a bántalmazó tagad – még akkor is, amikor kézzelfogható bizonyítékok vannak. Egészen elképesztő jelenség, hogy a bizonyítékok ellenére az áldozat hisz a bántalmazónak, és eléri azt, hogy saját magában bizonytalanodik el.

2. Az érzelmek érvénytelenítése

A bántalmazó nem ismeri el a másik fél érzéseit, sőt, nevetségessé teszi őt azért, amiért sajnáltatja magát. Az áldozat azt érzi, nincsenek eszközei ahhoz, hogy érvényt szerezzen a saját, jogos érzéseinek. Reménytelenséget, eszköztelenséget és félelmet él át, és azt érzi, hogy ez a rémálom  csupán egy vízió, és biztosan vele van a baj.  A bántalmazott rendszerint nagy energiákat fektet abba, hogy megértesse a párjával azt,  mennyire nehéz érzéseket kelt a viselkedése, de a gázlángozó pont úgy söpri le a szavakat magáról, ahogy a morzsákat az asztalról.

3. A kivetítés

A bántalmazó az általa megélt negatív érzelmeket kivetíti partnerére, aki azonosul ezzel, és elkezd ő is nárcisztikus reakciókat adni. A nárcisztikus kapcsolatok jellegzetes dinamikája hogy egy idő után az áldozat is nárcisztikus viselkedésre vált.

Terápiákon nagyon gyakori, hogy az áldozat arról panaszkodik, hogy nem ismer magára, hiszen ordít, dührohamoktól szenved, majd szégyent él át, hiszen soha nem gondolta magáról, hogy így fog viselkedni. Azt is szokták mondani, hogy ez az ember, akivé vált a kapcsolatban, nem szerethető önmaga számára, mert idegen, durva és bántó.

Ez a bántalmazó viselkedésének kivetülése, aki szó szerint kicsinálja az áldozatát, akit megaláz, megvonja tőle a szeretetet, hamis vádakkal illeti.

4. Fókuszváltás

A bántalmazó bumeráng módjára az áldozatot gyanúsítja azzal, hogy túlérzékeny, és túlreagálja a dolgokat. Neki bezzeg semmi problémája nincs, az egész cirkusz természetesen a partner műve. Valószínű, hogy az áldozat is látja azt, hogy a nárcisztikus fél gyakorlatilag sohasem billen ki egyensúlyából, ő bezzeg annál inkább. Mivel a nárcisztikus személy általában nincsen kapcsolatban az érzelmeivel, ez a kibillenthetetlen állapot inkább apátia, ami könnyen összekeverhető az érzelmi stabilitással.

5. Eltérítés vagy figyelemelterelés

A jelenség során a bántalmazó a számára kínos helyzetekben hirtelen a párja hibáiról kezd el beszélni, elkerülve a saját felelősségvállalását. Ügyes fordulattal zavarba hozza az áldozatát, aki bizonytalanságot, fájdalmat és szégyent él át, és elfelejtkezik arról, hogy nem ő az elkövető. Ezzel a nárcisztikus fél eltereli a figyelmet a saját viselkedéséről, és eléri azt, hogy a másik fél mentegetőzzön. Kekeckedik és becsmérli az áldozatot, aki minden figyelmét és energiáját arra koncentrálja, hogy megvédje magát.

6. Lejáratás és „viccelés”

A gázlángozó főleg nyilvánosan, vagy társaságban ártalmatlannak tűnő, partnerére vonatkozó negatív megjegyzéseket ejt el. Sajnos az áldozat nem tud védekezni, mert ezek után kapja meg a második lejáratást, mégpedig azt, hogy nem érti a viccet, mekkora fapofa, hogy még nevetni sem tud. Ekkor megszégyenül, majd megsemmisül, lehetséges, hogy elhúzódik a társaságból, és úgy érzi, nincs ember, aki segítene neki, aki felé bizalommal fordulhatna. A megszégyenülés olyan mértéket is ölthet, amikor valóban úgy érzi a bántalmazott, hogy ő nem méltó a figyelemre, mindent rosszul ért, és igazat ad a bántalmazónak.

Ezen stratégiák miatt az áldozat egy idő után képtelenné válik arra, hogy kiszabaduljon a nárcisztikus partner hálójából, ugyanis ezek a támadások lerombolják önmagába vetett hitét. Ezért pont abba a kapcsolatba szippantódik be biztonságot keresve, ahol egyre súlyosabban bántalmazzák érzelmileg.

Hosszabb folyamat vezet el oda, hogy a bántalmazott fél képtelen kilépni a mérgező dinamikájú kapcsolatból. A következőkben ennek a folyamatnak a szakaszait mutatjuk be.

Első szakasz: teljes szimbiózis

A kapcsolat eleji szerelmes szimbiózis, vagyis a „love bombing” szakaszában a nárcisztikus fél karizmatikus, tele van energiával, lenyűgözi a társát, megad neki mindent, amire érzelmileg szüksége van. Kívánni sem lehetne szebbet és jobbat, az áldozat azt érzi, megfogta az Isten lábát, a nagy Ő-t.

Ebben a szakaszban nagyon erős bizalom épül ki, az áldozat ráadásul idealizálja partnerét, hiszen keveset tud még róla. Ebben az időszakban a manipuláció a kötődés kialakítását célozza meg.

Az áldozat agyában nagy mennyiségű endorfin szabadul föl az őt érő pozitív impulzusok miatt, így később ezek lesznek azok a „horgok”, amik kevés ingerre is aktivizálódnak majd, hasonló eufórikus érzést kiváltva.

Második szakasz: elhidegülés

Ebben a szakaszban a bántalmazó egyre jobban leértékeli partnerét, a pozitív időszak után fokozottan alkalmazza a manipulatív stratégiákat. Az ígérgetések eleinte még hitelesnek tűnnek, de egy idő után zavart okoz a partner magabiztosságában. Szürke köd fedi be a napfényes kapcsolatot, az áldozat számára kiismerhetetlenné válik az eddig egyértelműen szeretettelinek tartott kapcsolat. Olyan érzése van, mintha tojáshéjon lépkedne, a hullámzás miatt pedig meginog a biztonságérzete. Retteg attól, mikor vált ki erőteljes negatív reakciót, amiért durván meg lesz majd büntetve szavakkal, érzelemmegvonással, csenddel veréssel.

A nárcisztikus partner a leértékelő hadműveletét a csúcsára járatja, de néha felvillantja az első szakaszra jellemző arcát. Már gyengül a kötődés, de még mindig reménykedik, hogy az első szakaszban megtapasztalt szeretetet visszakapja, és azt hiszi, hogy ez az egész agyament helyzet csak egy átmeneti állapot. A kapcsolat hullámzásának pozitív szakaszában megkapott „szeretet” és „figyelem” igazolás az áldozat számára, hogy a megélt mélypont átmeneti csupán, ezért marad benne.

Harmadik szakasz: végső elgyengülés

Az áldozat ekkor már sérülékeny és erőtlen, ezért nem képes kilépni a kapcsolatból. Egyre elkeseredettebben küzd a kapcsolatért, ami tovább gyengíti őt. A bántalmazó hideg, érzelmileg elérhetetlen, így a személy már annyira értéktelennek érzi magát, hogy úgy érzi, senkinek sem fog kelleni.

Vegetál az élet minden területén, a korábbi csillogása már a múlté, saját maga árnyékaként él: depresszióssá válik, egyensúlyoz a kapcsolatban, elveszíti a tájékozódó képességét. Pánikrohamokat él át, álmatlanság gyötri, rémálmoktól, fejfájástól, fizikai gyengeségtől szenved, gyakran különböző függőségek jelennek meg.

Ebben a szakaszban az áldozatnak már annyira nincs kapcsolata önmagával, hogy a bántalmazó véleménye adja meg számára az öndefinícióját. Már a legapróbb kérdésekben is nehezen hoz döntést, attól is fél, hogy megint hibát követ el.

Mit tehetünk, hogyan kérjünk segítséget?

Ha az áldozatnak van még annyi ereje, hogy szeretne a kapcsolati problémákról beszélgetni, akkor gyakran szembesül azzal, hogy párja egyáltalán nem nyitott a megoldások keresésére.

Ha a kapcsolat első szakaszában tudatosul a gaslighting jelensége, érdemes konzultálni egy pszichológussal, mert akkor még könnyen ki lehet lépni. Ha már a felsorolt lelki és fizikai tünetek jellemzőek, akkor célszerű bevonni a barátokat is, akik realitást adó cölöpként lesznek jelen. Ők megerősíthetik az áldozatot abban, hogy nem ment el a józan esze, tudnak adni egy biztonságos valóságot számára. Ha menekülni kell a bántalmazó kapcsolatból, akkor ebben is tudnak segíteni, mert ezt sokszor titokban lehet megtenni, szó szerint el kell tűnni.

A terápia abban segít az áldozatoknak, hogy megalkothassák az új, pozitív és értékes öndefiníciójukat. Nagy harc ez, komoly munka, hiszen nehéz megbocsájtania és feldolgoznia azt, hogy mit is tett önmagával.

Fotó: itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

LESZEL AZ ÚTITÁRSUNK?

Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. MEGNÉZEM

Szerző

Bibók Bea
Pszichológus, szexuálpszichológus. Három felnőtt lány édesanyja. Terápiákat tart pároknak és egyéneknek, cikkeket ír a szexualitásról és a párkapcsolatokról. Bogozza az elé tárt problémagombócokat, sportol, lekvárt főz, köt, egyfolytában tanul, mindig akar valamit. Érzékeny, aktív, nyílt energiabomba, aki folyamatosan, fáradhatatlanul fejlődni szeretne.

Pin It on Pinterest

Share This